13 igen, 9 nem Horváth Ágnesre - délután miniszter lett belőle

Az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága beiktatása előtt miniszteri meghallgatásra "invitálta" Dr. Horváth Ágnest. A testület 13 igen szavazattal, 9 ellenében támogatta a szabad demokrata miniszterjelöltet. Az új egészségügyi miniszter esküjét délután, az Országgyűlés előtt letette. Az alábbiakban szó szerint közöljük Horváth Ágnes bizottsági mondandóját.

Tisztelt Elnök úr, Tisztelt Alelnök urak, és Tisztelt Bizottság!

Körülbelül 10 hónappal ezelőtt ültem ugyanezen az oldalon Önökkel szemben, akkor találkoztunk először államtitkári pozíciómban. A 10 hónap elteltével más székre várva kerültem újból a Bizottság elé. Azt gondolom, hogy nem az életrajzommal kezdeném, hiszen volt alkalmuk az életrajzomat végig hallgatni. Mint ahogy a közel 10 hónapban nagyon intenzív kapcsolatban voltunk egymással, hiszen közel hetente megjelentem az Egészségügyi Bizottság különböző ülésén, kérdeztek-kérdeztek, és én igyekeztem minden kérdésükre válaszolni.

Az átalakításban benne van a kontinuitás

Az egészségügyi reform első szakaszában, nem tagadhatom nagyon aktívan vettem részt, nagyon büszke vagyok rá. Egy nagy eredménynek tartom, hogy 16 év után eltudtuk indítani az egészségügyben az átalakítást. Átalakítást mondok, de ugyanakkor ez az átalakításban benne van a kontinuitás is, hiszen bizonyos folyamatok előbb elindultak, és ezeknek a folytatása, kiteljesítése következhetett be 2006-ban a törvényekkel, illetve 2007-ben a megvalósítással. Sok mérföldkövet értünk el a folyamat közben. A legutolsó mérföldkő a március 31., illetve április 1. volt, amikor számos folyamat valóban elindulhatott, valóban megvalósulhatott. Gondoljak itt akár az intézményátalakulásokra, a jogosultság ellenőrzésre, de legyen szó akár a gyógyszer-árverseny első eredményére, amikor sikerült elérni, hogy a gyógyszerárak csökkenjenek Magyarországon.

Azt mondtam, hogy egy mérföldkövet értünk el április 1-jén. Nem véletlenül használtam ezt a szót, hiszen mérföldkövek egy folyamatban vannak és következnek is, s azért mérföldkő, mert közel sem járunk a folyamat végén. Egy folyamatban vagyunk benne, ahol a legfőbb feladatomnak tartom, hogy stabilizáljam a rendszert. El kell érni, hogy valamennyi átalakulás, valamennyi átalakítás eredményeként, folyamatos monitoring eredményenként, és amennyiben szükséges akkor esetleges korrekciók eredményenként a rendszer stabilizálódjon.

A "kell-állapotból" a "tény-állapot" felé tartunk

Elértünk egy állapotot, amit "kell-állapotnak" tartunk. Ugyanakkor a "kell-állapotnak" lehetnek természetesen kisebb-nagyobb hiányosságai. Nagyon-nagy átalakítások történtek, a mi feladatunk pedig az, hogy ezt a "kell-állapotot" stabilizáljuk, tegyük egy olyan állapottá, amikor mindenki számára "kell-állapotból" átváltozik egy valódi, elfogadott "tény-állapottá". Ezt tartom a legfőbb munkámnak az elkövetkező időszakban, az elkövetkezendő jó pár hónapban. Stabilizálni kell az intézményi átalakításokat. Kevés az, hogy határozatot hozott a miniszter és az, hogy megköttettek a biztosítóval a szerződések. Fontos az, hogy valóban meg is történjen a strukturális átalakítás valamennyi intézményben, hiszen ez az, ami megteremtheti az intézmények pénzügyi egyensúlyát. Hiába javul fajlagosan 20 százalékkal az intézmények egy ágyra jutó bevétele, ha ezt nem követi a strukturális átalakítás. A struktúra hibáit évekre visszamenően látjuk, tudjuk, ismerjük. Reagálni kell az új kor kihívásaira is.

Pályázatok 400 milliárd forintért

Ahogy kiemelkedő jelentőségű a struktúraátalakítás és az arra kiírt pályázat mellett az is, hogy az egyes intézmények felkészüljenek az Új Magyarország Fejlesztési Tervre. Legyenek pályázataik! Pályázatok lesznek kiírásra több mint 400 milliárd forint értékben. Nem a pályázatok kiírását tartom igazi nagy feladatnak. Sokkal nagyobb feladat azt elérni, hogy az intézmények reagáljanak ezekre a pályázatokra, kezdjenek el gondolkodni, rakják össze a terveiket. Tervezzenek maguknak jövőt. A rövidtávú, kizárólag TVK-ról és HBCs-ról szóló gondolkodásból váltsanak. Váltsanak egy olyan gondolkodásba, amikor szolgáltatásokról beszélünk, közép- és hosszú távú stratégiáról beszélünk, hiszen ez az egyetlen módszer ahogy alkalmazkodni lehet és képesek lehetnek a rendszer kihívásaihoz.

Több pénz jut a járóbeteg szakrendelésre

Ugyanez vonatkozik a járóbeteg szakellátásra is, hiszen megemeltük a járóbeteg szakellátás finanszírozását. Több pénz jut járóbeteg szakrendelésre. Emellett azonban látjuk, hogy több mint 20 kistérségben elégtelen a járóbeteg szakellátás. Egyáltalán nincs, vagy pedig annyira kismértékű, ami még az ott élők szükségleteit sem fedezik. Ezekben a kistérségekben központi forrásból pályázatok kiírását tervezzük. Megtörtént már a kistérségek tájékoztatása, azonban fontosnak tartjuk, hogy ezekben a pályázatokban a kistérségek együtt tudjanak pályázni. Ne egy-egy település nyerje meg azt a lehetőséget, hogy rendelkezzen egy szakrendelővel, amiben a teljes kistérségben lakók ellátását biztosítja, hanem a kistérség érezze magáénak a projektet. Ezen is dolgoznunk kell, ehhez is szükség lesz valamennyiük segítségére.

Fontos a háziorvosi rendszer

Fontosnak tartom a háziorvosi rendszert is. Nagy eredményt sikerült elérnünk, hogy a háziorvosoknak ne csökkenjen 2007-ben a finanszírozásuk, ne csökkenjen az úgynevezett kártyapénz, hiszen 5 milliárd forint kiegészítés jutott a háziorvosi kasszának. Számos pályázat került kiírásra a háziorvosi rendszer fejlesztésekor - gondolok itt akár az ügyeletre korábban kiírt belügyminisztériumi pályázatra, vagy akár az egészségügyi minisztériumi pályázatokra, sőt, az eszköz és ingatlantámogatásban 14 milliárd forint bevétel jutott a háziorvosoknak. Ez nagyon sok pénz, ebből azt gondolom, jogosan elvárható, hogy bizonyos fejlesztések megtörténjenek. De itt sem állhatunk meg! Szeretnénk elérni azt, hogy a háziorvosi finanszírozás az átalakuljon teljesítményfinanszírozássá, minőségi mutatók alapján kerüljenek a háziorvosok részben finanszírozásra. És szeretnénk további fejlesztéseket elérni. Itt fő kihívásnak tartjuk, hogy akár praxisközösségenként, akár valamiféle fajta együttműködésben kezdjenek el működni a háziorvosok. Erről szólnak például a kistérségi közösségi központok, amelyeknek több régió készül a megépítésére.

Rendezni kell az ügyeletet, a munkaidő-direktívát, a sürgősséget

Fontos feladatunk az ügyelet rendezése, ezen belül a munkaidő-direktíva rendezése - erre is zajlik munka az egészségügyi tárcánál. Hamarosan alkalmuk lesz megismerkedni az elképzeléseinkkel. Fontosnak tartjuk azt - és ugyanolyan kihívás Magyarország számára is, mint bármely más európai uniós tagállam számára -, hogy megfeleljünk a munkaerő-direktívának. Németország euro milliárdokat kénytelen költeni arra, hogy ezt a kihívást, azaz a munkaidő elvárásokat teljesítse. Magyarországnak is meg kell találnia azt az utat, amivel el tudjuk érni, hogy az orvosok és szakdolgozók a törvényes jogi előírásoknak megfelelő munkaidőt kelljen teljesítsék. Mindeközben pedig fennmaradjon egy működőképes egészségügyi ellátórendszer.

Fontos feladatomnak tartom a sürgősség fejlesztését, az Országos Mentőszolgálat stabilizálását. Tisztáznunk kell, hogy mi a mentőszolgálat pontos funkciója. Én azt gondolom mentésre való elsősorban a mentőszolgálat. A mentési feladathoz szükség van fejlesztésre, legyen az akár gépkocsi fejlesztés, legyen az akár állomásfejlesztés, bázisfejlesztés. Ezeket mind-mind tervezzük az Új Magyarország Fejlesztési Tervben, hiszen például a mentőgépkocsi fejlesztésre az idei évben 1 milliárd forintot szán a tárca, a sürgősségi fejlesztésre pedig 10 milliárd forintot meghaladó összeget az Új Magyarország Fejlesztési Tervből.

ÁNTSZ, népegészségügyi program

Beszélnem kell egy másik háttér-szervezetről, az ÁNTSZ-ről, illetve a tisztiorvosi hivatalról, amiknek kiemelkedő szerepük van abban, hogy Magyarországon az egységes közegészségügyi rendszer működhessen. És az ÁNTSZ-nek még egy körben van nagyon fontos szerepe, ami nem más, mint a népegészségügy. Azt hiszem talán érthető, hogy itt a reformok alatt sokkal kevesebb idő és energia maradt a népegészségügyre, ez egy olyan terület, ahol a tárcának elmaradásai vannak, amivel nagyon pontosan tisztában vagyunk. Tudjuk, érezzük, hogy tennünk kell, javítanunk kell a népegészségügyi programokon. Megkezdte munkáját a Népegészségügyi Tárcaközi Bizottság, amiről pár hónapja tájékoztattam Önöket. Kijelölésre kerültek a prioritások. Ezen prioritások mentén részben tárca, részben uniós forrásból tudnak elindulni a népegészségügyi programok, hiszen sokszor elmondtuk azt, hogy 6 évvel kevesebbet élünk, azt, hogy rosszabb egészségi állapotban élünk. De tennünk is kell azért, hogy ez a 6 év csökkenhessen, hogy ez a rosszabb egészségi állapot javulhasson, ezt a népegészségügyi programnak gondoljuk, az lesz az az eszköz, amivel sikerül javulást elérnünk.

Gyógyszer-árverseny, jogosultság, több biztosítói szisztéma

Beszélhetnék még elég hosszasan arról, hogy mi minden történt az elmúlt 10 hónapban, de azt gondolom, talán még két dolgot kell kiemelni. Az egyik legfontosabb, hogy a meginduló verseny, a gyógyszeráraknál több mint 100 terméknek csökkentette az árát. Először gyógyszerár csökkenésről, -csökkentésről tudunk beszélni. Arra is büszke vagyok, hogy már több mint 80 helyen Magyarországon patikán kívül is lehet gyógyszerekhez hozzájutni. Olyan gyógyszerekhez, amelyek bizonyos állapotokban - fejfájásra, lázra - segítenek embereken, javul a hozzáférés.

Beszélnünk kell még a jogosultságról, hiszen elindult ennek a rendszernek is az ellenőrzése, felülvizsgálata, hogy vajon a biztosítottak valóban megjelennek-e járulékfizetőként, valóban ott van-e mögöttük a mögöttes garancia? Fontos elvnek tartom, hogy mindig mindenki mögött legyen valaki, aki befizet - saját maga, vagy a munkáltatója, vagy pedig lehet az állam -, de legyen mindenki mögött teljesen világosan a mögöttes felelősségvállalás. Tanuljuk meg, érezzük, hogy ez a járulékfizetés, ez a biztosítási jogviszonyunknak egy alapja. Mint ahogy nem kérdés a biztosítási díj befizetése a kasszánál, nem kérdés a felelősségbiztosításnál, ugyanígy ne legyen kérdés az egészségbiztosításnál sem. Átmeneti időszakkal indul ez a rendszer, hiszen január 1-jétől jelenik meg először élesen az, hogy a nem fizetőknek meg kell fizetni az ellátásuk költségét. Nehéz és nagy munka a nyilvántartásokat összerakni, jelenleg is zajlik ez a munka, és zajlik a nyilvántartások pontosítása. Ugyanakkor azt gondolom, hogy ez olyan feladat, amely mindannyiunk közös érdeke, hogy elvégzésre kerüljön, hiszen nagyon sokszor elmondtuk, a biztosítási rendszer átalakítását is tervezzük. Azt hiszem, korai biztosítási rendszerről most még bármit mondani, amit viszont mindenképpen fontosnak tartok: egy biztosítási rendszerben mindenképpen alapelv az, hogy kik a jogosultak és azok mire jogosultak, hogyan jogosultak, milyen körülmények között. Nagyon sok elve a biztosítási rendszernek megfogalmazásra került az elmúlt 10 hónap törvényeiben, jogszabályaiban. Ahhoz, hogy ez az átalakulás valóban teljessé válhasson, szükség van egy keretre. Ez a keret a mi elképzeléseink szerint a több biztosítós rendszer, az állami biztosító megmaradásával és működésével. Ez az a keret ami a teljes átalakulásoknak komplett értelmet tud adni és teljessé tudja tenni az átalakítást az egészségügyben.

Lejegyezte: Krasznai Éva

2007. április 23. 14:43, hétfő - Krasznai Éva


« vissza

Időpont foglalás

 

Időpont foglalás ›
A foglaláshoz regisztráció szükséges.
Regisztráció ›
Ha már regisztrált, az oldal tetején található link segítségével beléphet.
Az orvos válaszol
Tegye fel kérdését - írásban válaszolunk Önnek Kérdezzen Ön is! ›
Mennyire tetszenek Önnek a megújult Citymed oldalak?