Történelmi helyzetben vagyunk

A MOK elnöksége rendkívüli ülést tartott a média által már ismertetett esetleges tömeges alapellátói szerződésbontás ügyében. Ennek részleteiről számolt be újságíróknak Éger István elnök, Gerle János alelnök és Hermann Péter a Fogorvosi Tagozat elnöke.

Éger István elöljáróban hangsúlyozta: a MOK valamennyi kollegával egyetemben a biztonságos, nyugodt betegellátásban érdekelt, azért küzd. Érdekérvényesítéshez csak végső szükség esetén folyamodik!

A MOK tudomásul veszi - többek között - az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének múlt szombati nagygyűlésének résztvevőitől, számos más kollégától, illetve tagszervezettől érkező kezdeményezéseket, és kötelességének tekinti az ezek összehangolásához szükséges jogi és technikai lépések megtételét.

A MOK támogatja a szükséges érdekérvényesítés eszközeként az esetleges tömeges szerződésbontást és függetlenül kamarai tagsági viszonyától, valamennyi, az alapellátásban érintett orvost megszólítja.

A kamara a következő követeléseinek ad hangot:

a) Haladéktalanul gondoskodni kell a vizitdíj bevétel teljes kompenzációjáról valamennyi érintettnek 2008. április 1-ig visszamenőleg.

b) 2009. január 1-étől kérjük az alapellátásban az eszközpótlási átalány (amortizáció) helyreállítását.

c) A 2009. január 1-étől az alapellátásban a tényleges bekerülési költségek figyelembe vételével történjen meg a finanszírozás mértékének megállapítása, legalább a közalkalmazottakat megillető bérjuttatások szintjén.

d) A működtetési jog rendszerjogi, számviteli rendezése koncesszió típus irányába 2008. december 31-ig. Ez nem érinti a költségvetést, de az orvosok számára kulcskérdés a jogi környezet rendezettsége, stabilitása.

Határidők:

a) pontot illetően 2008. április 15-től számított tárgyalás 30 napon belül, végeredmény 45 napon belül.
b) c) d) tekintetében 2008. december 31.

A MOK elnöksége úgy határozott, hogy abban az esetben használja fel szükség esetén a közjegyző előtt letétbe helyezett érdekérvényesítő eszközt, ha legalább 4 ezer fő szerződésbontási szándékát bírja.

A tárgyalások szorgalmazásával egyidejűleg az érdekérvényesítés szervezését is haladéktalanul megkezdi: az érintettek teljes körét elektronikusan és postai úton szólítja meg, és várja a szerződésbontással kapcsolatos dokumentumok visszajuttatását.

A vizitdíjjal kapcsolatos, a médiumokban sokszor tévesen értelmezett álláspontját ismételten kifejtve, Éger István azt mondta: a vizitdíj gazdaságilag szükséges finanszírozás volt, rossz filozófiával, az emberek számára sértő, a szakma számára pedig kiszámíthatatlan módon. Ezért küzdöttünk, hogy szűnjön meg. Azzal, hogy megszűnt, visszaállt az a korábbi praxisdíj, amely már a vizitdíj bevezetése előtt is kevésnek bizonyult. Külön kell tehát választani azt, hogy többletforrásra mindenképpen szükség volt, attól, hogy ezt rossz eszközzel biztosították.

Mi lesz az önkormányzati szerződésekkel?

Újságírói kérdésekre válaszolva az elnök elmondta: a közeljövőben egyeztetni fog az önkormányzati szövetségekkel, noha az orvosok nem velük vannak ellentétben. Nyilvánvaló, hogy az önkormányzatoknál nincsenek meg a szükséges források a helyzet megoldására. A szerződésbontás azért irányul az OEP-pel kötött egységes szerződésekre, mivel onnan jön a pénz, és mert az önkormányzati szerződések kezelhetetlenül heterogének . Bár tény, hogy az önkormányzatoknak ellátási kötelezettségük van, tömeges szerződésbontás esetén azonban, még ha akarnák, akkor sem tudnák pótolni a kieső orvos munkáját máshonnan. Ne felejtsük el azt sem, hogy 1400 nyugdíjas korú kolléga dolgozik, több, mint száz betöltetlen praxis van, és ki tudja, hányan készülnek külföldre. Elvileg az ÁNTSZ elrendelhetne katasztrófahelyzetet, de ugyanebbe a problémába ütközne: nem tudna átirányítani máshonnan orvosokat anélkül, hogy más helyeken ne keletkezne ellátatlanság.

A miniszter szerint az orvosok ingyen is kötelesek dolgozni, a fizetést esetleg nem kapó asszisztencia azonban nem. Továbbá, ha az orvosnak nincsen szerződése az OEP-pel, nem tudna táppénzbe venni, nem tudna receptet írni, de még a veszélyes hulladékot sem tudná elszállíttatni, egyszóval: az ÁNTSZ által szigorúan ellenőrzött személyi és tárgyi minimumfeltételeknek nem tudna megfelelni, így betegellátást sem tudna végezni. Mindazonáltal Éger István meggyőződése, hogy egyetlen orvos sem hagyna meghalni beteget emiatt.

Az elnök ismételten kiemelte, a kamarának nem célja a szerződésbontás, a vázolt helyzet megvalósulása, ez csupán egy végső kényszerítő eszköz az elfogadható megegyezésre. Tárgyalásra bárkivel hajlandóak vagyunk, még az egyre agresszívebb miniszterrel is, bizonyság erre a jelen sajtótájékoztatót követő minisztériumi egyeztetés sorozat következő fejezete.

Történelmi helyzetben vagyunk

Minden orvosnak tudomására hozzuk, hogy olyan akcióban vesznek részt, ami személyes egzisztenciájuk veszélyeztetése nélkül vezethet eredményre. Tisztában kell lenniük azzal, hogy szolidaritással tartoznak önmaguknak és kollégáiknak is, a kamara ezt csupán ernyőként fogja össze. Az elnök úgy látja, hogy az alapellátók vannak annyira elkeseredettek és elszántak, hogy teljesülhet a kitűzött létszámhatár.

A fogorvosok szerint is helyzet van

Gerle János alelnök elmondta, a fogorvosok nem túl gyakran szerepelnek a médiában, most azonban helyzet van. Az alapellátás 3 pillérének egyike a fogorvosi ellátás, amelyek - bár kevésbé érinti őket a vizitdíj kiesése - ugyancsak nagyon nehéz helyzetben, az ellehetetlenülés határán vannak. A vészhelyzetre már régóta felhívták az érintettek figyelmét, a Parlament Egészségügyi Bizottsága mégis csak most tárgyalja a stomatológia és a szájsebészeti ellátás helyzetét.

Hermann Péter, a fogorvosi tagozat elnöke hozzátette: hiába kérték a minisztert, hogy a kompenzáció terjedjen ki a fogorvosokra is, elutasításban részesültek. Állítólag egy rendeletmódosítás rendezte volna a helyzetüket, ez azonban még a tervezet indoklása szerint sem valósul meg.

A fogorvosi ellátórendszer működési és finanszírozási anomáliái

• Az alapellátás három pillérét a háziorvosi, házi gyermekorvosi és a fogorvosi alapellátás képezi, ennek ellenére szóbeli, majd írásbeli előterjesztésünkre az egyeztetéseken a Miniszter kijelentette, hogy a fogorvosok nem fognak részesülni a vizitdíj-kompenzációból a tervezett fogászati ellátás finanszírozásának változása miatt. A minimum idő bevezetése a zárt kassza miatt semmilyen ellentételezést nem jelenthet a fogorvosok számára, csupán a fogorvosok közti elosztási arányt változtatja meg kis mértékben. A rendelet tervezet is kiemeli, míg az egyik oldalon megtakarítás érhető el azzal, hogy a beavatkozások elszámolhatósága nagymértékben korlátozódik (Szabálykönyv) és egyes beavatkozási kódok megszűnnek, addig a másik oldalon az új kódok bevezetése, valamint az előre nem tervezhető mennyiségű beavatkozások többletkifizetést eredményeznek. Tekintettel arra, hogy a fogászati ellátások finanszírozása „zárt kasszából” történik, a Szabálykönyv és a finanszírozás módosítása nem okoz többletköltséget és többletbevételt sem az E. Alap szintjén.

• Amennyiben a praxisok működtetési költségét mindent beszámítva (havi kiadás összesítve az asszisztensnő bérével és járulékával együtt) az OEP-től származó bevétellel összevetjük, általában elmondható, hogy a vállalkozó fogorvosoknak a jelenlegi finanszírozás az orvosi minimálbér kivételét sem teszi lehetővé.

• 2002-ben az 50%-os béremelés fedezetét csak négy hónapig folyósították, azóta a megemelt bér,- és járulék költsége a rendelőket sújtja.

• 2007-ben a konvergencia-program miatt a fogászati kassza nagysága a költségvetésben tervezetthez képest csökkent, és 2008-ban csupán a 2006-os nagyságrendet érte el. A 2007. évi csökkentés, az eszközpótlás eltörlése, az energia költség és közterhek növekedése (nem részletezve a lakossági elvonásokat meghaladó vállalkozói terhek növekedését) azt eredményezte, hogy a bevezetett vizitdíj messze nem kompenzálta a kiesett bevételt a fogorvosi praxisok esetében. A vizitdíj megszüntetése után az elmaradó bevétel növelés egyértelműen veszélyezteti az ellátás szakmai színvonalának fenntartását, finanszírozási kényszerből annak folyamatos csökkenését eredményezi. Összességében az ellátás biztonsága van veszélyben.

• Számításaink alapján önmagában az OEP bevétel nem teszi lehetővé a fogorvosi alapellátás működését. Az ország azon területein, megyékben ill. településeken, ahol a munkanélküliség, a lakosság elszegényedése, a folyamatosan csökkenő jövedelem következtében a térítéses fogorvosi szolgáltatás igénybevétele alacsony, az ebből remélt többletbevétel nem tudja csökkenteni a praxisok alulfinanszírozottságát.

• Az aktív fogorvosok 25%-a nyugdíjas korú, az átlagéletkoruk 50,5 év. Amennyiben a finanszírozás ellehetetleníti számukra a munkavégzést, akkor felhagynak a betegellátással, és nincs, aki a helyükre tudna lépni. 2004-óta 261-en kértek „Jó hírnév igazolást” (külföldi munkavállaláshoz kell), ez messze a legmagasabb a szakmák közül (aneszteziológia 177, háziorvostan161).

• Végső következtetésként megállapítható: ma Magyarországon a fogorvosi alapellátó praxisok jelentős része működtethetetlenné vált, mely a nagyszámú vállalkozások esetében azt jelenti, hogy minden rendelés a deficitet, az adósságállományt növeli, szakmailag és morálisan is ellehetetleníti a fogorvosok gyógyító- megelőző tevékenységét.

(mok)

 

(2008.04.16. 12:58)


« vissza

Időpont foglalás

 

Időpont foglalás ›
A foglaláshoz regisztráció szükséges.
Regisztráció ›
Ha már regisztrált, az oldal tetején található link segítségével beléphet.
Az orvos válaszol
Tegye fel kérdését - írásban válaszolunk Önnek Kérdezzen Ön is! ›
Mennyire tetszenek Önnek a megújult Citymed oldalak?