A csábítás diszkrét bája - Világgá mennek a rezidensek?

Rezidensek, kezdő orvosok a pálya kapujában. Amikor egy fiatal orvosi egyetemre jelentkezik, sok minden megfordul a fejében, a hivatás szépségétől a megbecsült karrierig. Az semmiképpen sem feltételezhető, főként nem állítható, hogy eleve a ködös Albion egy jól felszerelt luxus orvosi rendelője motiválja. Bár a start ellentmond ennek, a cél mégis sokszor rácáfol a kezdeti tervekre, és igen sokan külföldön keresik boldogulásuk útját. Mi történik, mi történhet néhány év alatt, hogy fordul ennyire a kocka, miként billennek az ideális elképzelések a realitás talajára? Ezeket a kérdéseket boncolgatjuk Papp Magorral, aki maga is rezidens és egyben a Magyar Rezidensszövetség elnöke.

- Bár a sokszor emlegetett anyagiak nagymértékben meghatározók, jó, ha elöljáróban leszögezzük: nem csak a pénzről van szó. Persze azt sem mondhatjuk a mi helyzetünkben nagyvonalúan, hogy a pénz nem számít, mert nem lenne igaz - húzza alá.

- Ez természetes, hiszen olyan fiatalokról van szó, akik hosszú évekig tanulnak, gyakran távol az otthontól, drága albérletet fizetve, vállalva mindazt a többletkiadást, amelyet az otthon távolsága jelent számukra. Bár a "valamit valamiért" elvet nem váltja fel a "valamiért valamit" filozófiája, azt mindenképpen figyelembe kell venni, hogy a jövőt, az életet meg kell alapozni, és mikor tegyék ezt, ha nem akkor, mikor végre elkezdhetik gyógyító munkájukat.

- Igaz, hogy sokat hallunk a mesés orvos fizetésekről, de alapvetően nem csak a megélhetéshez hiányzó havi 200-300 ezer forint dönti el, hogy itthon marad a rezidens vagy nem. Azt mondanám, hogy alapvető hiba van az egészségügyi rendszer belső struktúrájában, nehézkességében, bonyolultságában és átláthatatlanságában is, ezt kellene minél előbb átalakítani, használhatóvá tenni. Kedvezőtlenek a munkakörülmények, sok a beteg, túlterhelt az orvosok többsége, általában az egészségügyi személyzet, elavult a teljes infrastruktúra. Hosszú távon nem járható út, hogy egy orvos a számítógépen "pötyögve" hasznosítsa tudását. A fiatalok többsége nem kalandvágyból megy el az országból, és nem is azért, mert galád módon már tanulmányai megkezdésekor úgy tervezte, ha zsebében a diploma, búcsút int a magyar egészségügynek. Nem így van. A többség itthon szeretné hasznosítani megszerzett tudását, itt szeretne boldogulni, szakmailag kiteljesedni.

- Azt ne tagadjuk, hogy a csábítás igen nagy. Nehéz az ellenállás. Kecsegtető állásajánlatok, itthon elképzelhetetlen összegű fizetések, amelyekkel "bombázzák" a "kész" orvosokat, fittyet hányva arra, taníttatásuk milyen összeggel terheli az ország kasszáját. Vagyis a drágán megszerzett tudásból mások akarnak profitálni.

- Ez a drámai helyzetkép minden alkalommal előkerül ennél a témánál. Való igaz, sokba kerülünk. Ki is számították, hogy akár 12-20 milliót is "nyom" adott esetben egy-egy orvos kiképzése, de a mérnöké, közgazdászé sem sokkal kevesebb, csak erről nem beszélnek. Mindez a lényegen nem változtat, de azt azért hozzá kellene tenni, hogy az állami normatíva, amelyet személyenként az állam hozzá tesz, szemeszterenként mindössze félmillió forint, a többi sok millió már úgynevezett rárakott költség.

- Akárhogy csűrjük-csavarjuk, az agyelszívás létező jelenség, és egyáltalán nem etikus, de a kecsegtető ajánlatokkal nehéz versenyezni. Mégis, mivel lehetne itthon tartani a többséget?

- Semmiképpen sem kényszerrel. Sokféle javaslat van forgalomban, többek közt, hogy a távozó fizesse vissza a taníttatása sokmilliós költségét, vagy a csábító, a külföldi alkalmazó fizessen az államnak az alkalmazott személyért. Idén júniusban rendeletbe foglalták a "hűségnyilatkozatot", amelyet ha aláír a kezdő orvos, sok évre helyhez kötődik. Napirenden van egy etikai kódex is, amely szabályozná ezt a folyamatot. Szerintünk egyik sem a megfelelő út.

- A fiatal orvosok szövetsége mit ajánl erre a kétség kívül "kényes" helyzetre?

- Tíz éve alakult meg a Magyar Rezidensszövetség, azóta igyekszünk javaslatokat tenni különféle fórumokon, szerencsére egyre inkább figyelembe veszik ezeket. Szerintünk mindenképpen szükség lenne egy átfogó egészségügyi bérrendezésre, e kiemelt társadalmi csoport kulcsszerepének arányában. Erre nettó 30-50 milliárd forint elkülöníthető lenne az egészségügyi kasszából. A jelzésértékű intézkedés mellett hatékonyabb struktúrát kellene kidolgozni. Átlátható, tervezhető perspektívával itthon tarthatók a fiatal orvosok, de az érzelmi zsarolás erre semmiképpen nem jó módszer. Javaslatainkat és tapasztalatainkat - amelyeket közgazdász és egyéb szakmák szakértőivel dolgoztunk ki - rövidesen letesszük az illetékesek asztalára, amolyan vészjelzésként. Bízunk benne, hogy a segítő szándékot észre veszik benne, és olyan megoldás születik, amely mindegyik fél számára elfogadható, ugyanakkor nem sérti az uniós alapelveket sem. Vagyis nem sérül a szabad munkavállalás elve, és az itthoni egészségügyi alapellátás sem.

(MTI-Press)


Ki gyógyít itt, ha szinte éhen halnak a fiatal orvosok?
Figyelemfelkeltő akciót szerveznek a rezidensek
2009. november 12. 07:00

 

 

Nincs tisztában a társadalom azzal, milyen nehéz helyzetben vannak a rezidensek, a fiatal orvosok. A tisztánlátás érdekében szervezett figyelemfelkeltő akciót a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ). A súlyos és állandó stresszhelyzetet, a fojtogató anyagi ellehetetlenülést is problémaként említette Papp Magor MRSZ-elnök.

Mint az MNO korábban már megírta, a gyógyításban elengedhetetlen a bizalom, ennek hiányában az emberek nem mennek el orvoshoz, nem tartják be az előírtakat, vagy könnyen manipulálhatókká válnak. Egy keddi konferencián pedig többek között arról szólt a disputa: a magyar egészségügyi rendszer egyik legnagyobb problémája a kiszámíthatatlanság.
Rendkívül nehéz helyzetben vannak a rezidensek, a fiatal pályakezdő orvosok. Az alacsony keresetük miatt jelentkező rossz anyagi helyzet mellett szembe kell nézniük a túlmunka okozta kiégéssel is. Erre a problémára szeretnék felhívni a társadalom figyelmét a rezidensek csütörtöki demonstrációjukon. Papp Magor szomorúnak nevezte, hogy az utóbbi években orvosellenes közhangulat alakult ki. A Magyar Rezidens Szövetség elnöke az MNO-nak elmondta: nem az egészségügyi kormányzat felé akarnak előállni követelésekkel, hanem a „betegek, a közvélemény figyelmét szeretnék ráirányítani” a súlyos helyzetre.

A résztvevők a Nemzeti Múzeumtól indulnak, a belvárost érintve érkeznek meg a Szent István-bazilikához. A szervezők mintegy ezer fő részvételére számítanak a figyelemfelkeltő akción. A gyülekező 13 órától van, innen rövid beszéd után vonulnak át a következő helyszínre a rezidensek, a fiatal orvosok.

A társadalom az MRSZ elnöke szerint nincs igazán tisztában azzal, hogy voltaképpen a rezidensek, a fiatal orvosok min mennek keresztül addig, míg gyakorolhatják hivatásukat. A tényleges orvoslásig hat év képzésen, majd ötéves szakmai képzésen kell átesnie a jövendő doktornak. Ezek nagyon fáradságos és költséges esztendők – hívta fel a figyelmet Papp Magor. A szakmai képzés alatt „heti hatvan óra munkáért átlagosan 95 ezer forint” a fizetés, ez pedig nem elég a megélhetéshez. Éppen ezért a doktorok 75 százalékának másod-, míg több mint felüknek harmadik állása is van.

Az orvoslás önmagában is hatalmas pszichés megterheléssel jár, különösképpen a „betanulási idő alatt” vannak kitéve fokozott megterhelésnek a rezidensek. Ennek is köszönhető Papp Magor szerint, hogy Magyarországon az orvosok az átlagos élettartamhoz képes 8-10 évvel kevesebb ideig élnek. A létbizonytalanság, az anyagi kiszolgáltatottság, illetve az átlagon felüli pszichés megterhelés következtében az orvosok hamarabb megbetegednek, „harmincas éveik második felében kiégnek, elhagyják a pályát”. A jelenlegi körülmények között nem lehet megélni, számos orvos egzisztenciális okok miatt kényszerül külföldön dolgozni – teszi hozzá az MRSZ elnöke.

A kényszerű „álláshalmozás” miatt találkozik a beteg fáradt orvosokkal, Papp szavai szerint „egyszerűen nincs lehetőség regenerálódni, a problémák megjelennek a magánélet és a családalapítás területén is”. A fiatal orvosok komoly aggodalmukat fejezik ki a betegek iránt is – folytatja Magor –, hiszen „nekik is jobb lenne, ha kipihent és kiegyensúlyozott állapotban lévő orvosok végeznék az ellátásukat, törekvésükkel ők maguk is ugyanezt az állapotot szeretnék elérni”.


« vissza

Időpont foglalás

 

Időpont foglalás ›
A foglaláshoz regisztráció szükséges.
Regisztráció ›
Ha már regisztrált, az oldal tetején található link segítségével beléphet.
Az orvos válaszol
Tegye fel kérdését - írásban válaszolunk Önnek Kérdezzen Ön is! ›
Mennyire tetszenek Önnek a megújult Citymed oldalak?