Citymed

A h�ziorvosi alapell�t�s finansz�roz�s�nak cs�kkent�s�r�l

Az utols� k�t h�napban cs�kkent a finansz�roz�sunk (a pont/forint �rt�k jelent�sen v�ltozott), ez �v janu�rj�ban 156,257 lett, a 2009. �vi �tlagosan 163 forinttal szemben.

2010. janu�r 10. vas�rnap, 17:52 | �rta: Dr. Kertai Aurél |

A politikai propagand�ban a j�rulékcsökkentés érve a v�llalkoz�sok munkahelyteremt�, vagy munkahely meg�rz� lehet�ségeinek jav�t�sa volt.
Ezzel szemben azt tapasztaltuk, hogy az alapell�t�s esetén a m�köd�képesség roml�s�t célozt�k meg. Az Orsz�gos Egészségbiztos�t�si Pénzt�r szerz�désszegést követett el, mert el�zetes szerz�désm�dos�t�s nélkül önkényesen csökkentette az alapell�t�s finansz�roz�s�t. Figyelembevéve a betegell�t�shoz (praxisfenntart�shoz) szükséges egyéb költségek (�FA és egyebek)emelkedését, a betegell�t�s sz�nvonal�nak sz�ndékos csökkentésére törekszik.
Lehet m�sik oka is a csökkentésnek. A közeljöv�ben bekövetkezhet� �llamcs�dt�l tartva m�r elkezdik az alapell�t�st is leép�teni.

Az OEP a j�rulékcsökkentés mellett a min�ségi indik�torrendszerre is hivatkozik a csökkentés indokaként.
Ezek mind hamis érvek.

Az indik�torrendszert esetleg az eddigi összeg kiegész�t� finansz�roz�s�nak lehetne elképzelni - arra sem alkalmas - , de semmiképpen sem arra, hogy az eddig is alacsony finansz�roz�sunkat csökkentve vegyenek el jelent�sebb összegeket.
Az indik�torrendszerr�l:
Ahol a teljes�tett és elv�rt elsz�mol�si sorban a két nulla pont értéke -100%-kal szerepel, az kétségeket vet fel az értékelhet�séget illet�en.
Ahol a diabeteszes betegek �tlagos szénhidr�tanyagcsere-érték mérésének egy éven belül négyszeri megtörténte a feltétel, ami természetesen nem teljes�thet� a labor-meghat�roz�s id�korl�tja miatt, az m�r sz�ndékosan kialak�tott finansz�roz�s-csökkentésnek min�sül.
�s még lehetne sorolni.

A j�rulékcsökkentés indoka is természetesen téveszméken alapul.

Munk�ltat�i oldalr�l:
A kisv�llalkoz�sokn�l ez elhanyagolhat� tétel. Csak a nagyv�llalkoz�soknak (multiknak)jelent jelent�sebb kiad�scsökkentést, de ezt is csak extraprofitjuk növelésére ford�tj�k, és nem munkahelyteremtésre.
Az alkalmazottaknak adhatott "cafetéria" jelleg� juttat�sok (pl. étkezési jegy, közlekedési bérlet, üdülési csekk, stb.) ad�ztat�sa költségnövel� tényez�, ezek lecsökkentése, elmarad�sa a dolgoz�kat hozza h�tr�nyos helyzetbe.
Saj�t péld�mmal (két praxis összevont adataival) a munk�ltat�i egészségügyi j�rulék csökkentése összesen 13163 forint + az EHO eltörlése (19500 forint/f�/8 �r�s munkaid�) megtakar�t�st jelent. Ezzel szemben mintegy 80000 forinttal kevesebb finansz�roz�st kaptunk. A veszteség 55000 Ft.

Munkav�llal�i oldalr�l:
A munk�ltat�i j�rulékcsökkentésb�l semmi hasznuk nincs. A fentiek miatti juttat�scsökkentés bevételeiket, életsz�nvonalukat rontani fogja.

H�ziorvosi v�llalkoz�si oldalr�l:
A praxisban dolgoz�k ar�nya egy orvos mellett 1 vagy két szakn�vér (esetleg szakasszisztens), segédszemélyzet. Ebb�l is l�that�, hogy a finansz�roz�s-csökkentés els�sorban nem az orvosokat, hanem az alkalmazottakat s�jtja. Nem lehet �ket egy politikai j�téknak kitenni!
Amennyiben a közalkalmazotti bérkateg�ri�kat alkalmazn�nk, arra a praxis teljes finansz�roz�sa is kevés lenne. A praxisok m�köd�képességét eddig is a munkabérek (f�leg az orvosoké) alacsony szinten tart�sa tette lehet�vé.
A praxisok un. brutt� finansz�roz�si kateg�ri�ba tartoznak, vagyis az OEP-nek nem volt r�l�t�sa a bérköltség és egyéb költség ar�ny�ra. B�r, p�r h�napja kértek a praxisokt�l tételes elsz�mol�st a kapott pénzösszeg felhaszn�l�s�r�l (2008-ban), ez nem mutatta meg a val�s tényeket, mert "csak" az OEP t�mogat�ssal lehetett szembe�ll�tani az ugyanakkora végösszeg� kiad�sokat. Az egyéb bevételek, amik szintén hozz�j�rultak a praxis m�ködtethet�ségének fenntart�s�hoz ebben nem szerepeltek.

Hogyan tov�bb?
Milyen nyom�sgyakorl� eszközzel lehet érdekeinket, és ezen keresztül az alapell�t�s összes szerepl�jének - ell�t�k és ell�tottak - érdekét megvédeni ?

- A jogszab�lyi el��r�sok és szakmai javaslatok betart�s�val mintegy munkalass�t� folyamattal (erre most példa a BKV aut�buszvezet�inek akci�ja). Betartjuk az összes betegell�t�ssal, adminisztr�ci�val összefügg� el��r�sokat. Ez �r�nként 4, max. 5 paciens ell�t�s�t teheti lehet�vé, vagyis naponta 20 beteg ell�t�s�t tudjuk biztos�tani a rendelési id�ben. De mi lesz a többi negyvennel, hatvannal? Ezzel kapcsolatban idézek az EüM sajt�irod�ja �ltal kiadott közleményb�l:

Az Egészségügyi Minisztérium fontosnak tartja kiemelni, hogy a betegell�t�s érdekében vannak olyan szakmai követelmények, melyekt�l nem lehet eltérni.

- A nyom�sgyakorl�s egyéb form�ival

a/ adminisztr�ci�s feladatok szüneteltetése
b/ a jelentési rendszer értékelhet�ségének tönkretétele
(pacienseinkre nincs negat�v hat�ssal)
c/ rendelési id� csökkentése
d/ figyelmeztet� munkaszüneteltetési nap(ok) tart�s�val. A
technikai példa a M�V, BKV "gördül�" sztr�jkja.

- Egyebek, melyekre javaslatokat v�rok.

- Arra is v�lasz kellene, ki mire hajland�? Ennek ismerete nélkül nem
lehet semmit tervezni.

Mit kell elérnünk?
A 2009. évi érték vissza�ll�t�sa, a 2010 janu�ri finansz�roz�si csökkentés visszap�tl�sa.
Az alapell�t�s finansz�roz�s�nak konszolid�l�s�ig a jelenlegi finansz�roz�si rendszerben a pont/forint értéket szerz�déskötés m�dos�t�ssal legal�bb 170 forintban kell meg�llap�tani, ez év febru�rj�t�l erre az évre.

« vissza

Id�pont foglal�s

Id�pont foglal�s ›

A foglal�shoz regisztr�ci� sz�ks�ges.
Regisztr�ci� ›
Ha m�r regisztr�lt, az oldal tetej�n tal�lhat� link seg�ts�g�vel bel�phet.

Az orvos v�laszol

Tegye fel k�rd�s�t - �r�sban v�laszolunk �nnek K�rdezzen �n is! ›

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

A h�ziorvosi alapell�t�s finansz�roz�s�nak cs�kkent�s�r�l

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

A h�ziorvosi alapell�t�s finansz�roz�s�nak cs�kkent�s�r�l

keres�s

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol