A háziorvosi alapellátás finanszírozásának csökkentéséről

Az utolsó két hónapban csökkent a finanszírozásunk (a pont/forint érték jelentősen változott), ez év januárjában 156,257 lett, a 2009. évi átlagosan 163 forinttal szemben.


2010. január 10. vasárnap, 17:52 | Írta: Dr. Kertai Aurél |

A politikai propagandában a járulékcsökkentés érve a vállalkozások munkahelyteremtő, vagy munkahely megőrző lehetőségeinek javítása volt.
Ezzel szemben azt tapasztaltuk, hogy az alapellátás esetén a működőképesség romlását célozták meg. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szerződésszegést követett el, mert előzetes szerződésmódosítás nélkül önkényesen csökkentette az alapellátás finanszírozását. Figyelembevéve a betegellátáshoz (praxisfenntartáshoz) szükséges egyéb költségek (ÁFA és egyebek)emelkedését, a betegellátás színvonalának szándékos csökkentésére törekszik.
Lehet másik oka is a csökkentésnek. A közeljövőben bekövetkezhető államcsődtől tartva már elkezdik az alapellátást is leépíteni.

Az OEP a járulékcsökkentés mellett a minőségi indikátorrendszerre is hivatkozik a csökkentés indokaként.
Ezek mind hamis érvek.

Az indikátorrendszert esetleg az eddigi összeg kiegészítő finanszírozásának lehetne elképzelni - arra sem alkalmas - , de semmiképpen sem arra, hogy az eddig is alacsony finanszírozásunkat csökkentve vegyenek el jelentősebb összegeket.
Az indikátorrendszerről:
Ahol a teljesített és elvárt elszámolási sorban a két nulla pont értéke -100%-kal szerepel, az kétségeket vet fel az értékelhetőséget illetően.
Ahol a diabeteszes betegek átlagos szénhidrátanyagcsere-érték mérésének egy éven belül négyszeri megtörténte a feltétel, ami természetesen nem teljesíthető a labor-meghatározás időkorlátja miatt, az már szándékosan kialakított finanszírozás-csökkentésnek minősül.
És még lehetne sorolni.

A járulékcsökkentés indoka is természetesen téveszméken alapul.

Munkáltatói oldalról:
A kisvállalkozásoknál ez elhanyagolható tétel. Csak a nagyvállalkozásoknak (multiknak)jelent jelentősebb kiadáscsökkentést, de ezt is csak extraprofitjuk növelésére fordítják, és nem munkahelyteremtésre.
Az alkalmazottaknak adhatott "cafetéria" jellegű juttatások (pl. étkezési jegy, közlekedési bérlet, üdülési csekk, stb.) adóztatása költségnövelő tényező, ezek lecsökkentése, elmaradása a dolgozókat hozza hátrányos helyzetbe.
Saját példámmal (két praxis összevont adataival) a munkáltatói egészségügyi járulék csökkentése összesen 13163 forint + az EHO eltörlése (19500 forint/fő/8 órás munkaidő) megtakarítást jelent. Ezzel szemben mintegy 80000 forinttal kevesebb finanszírozást kaptunk. A veszteség 55000 Ft.

Munkavállalói oldalról:
A munkáltatói járulékcsökkentésből semmi hasznuk nincs. A fentiek miatti juttatáscsökkentés bevételeiket, életszínvonalukat rontani fogja.

Háziorvosi vállalkozási oldalról:
A praxisban dolgozók aránya egy orvos mellett 1 vagy két szaknővér (esetleg szakasszisztens), segédszemélyzet. Ebből is látható, hogy a finanszírozás-csökkentés elsősorban nem az orvosokat, hanem az alkalmazottakat sújtja. Nem lehet őket egy politikai játéknak kitenni!
Amennyiben a közalkalmazotti bérkategóriákat alkalmaznánk, arra a praxis teljes finanszírozása is kevés lenne. A praxisok működőképességét eddig is a munkabérek (főleg az orvosoké) alacsony szinten tartása tette lehetővé.
A praxisok un. bruttó finanszírozási kategóriába tartoznak, vagyis az OEP-nek nem volt rálátása a bérköltség és egyéb költség arányára. Bár, pár hónapja kértek a praxisoktól tételes elszámolást a kapott pénzösszeg felhasználásáról (2008-ban), ez nem mutatta meg a valós tényeket, mert "csak" az OEP támogatással lehetett szembeállítani az ugyanakkora végösszegű kiadásokat. Az egyéb bevételek, amik szintén hozzájárultak a praxis működtethetőségének fenntartásához ebben nem szerepeltek.

Hogyan tovább?
Milyen nyomásgyakorló eszközzel lehet érdekeinket, és ezen keresztül az alapellátás összes szereplőjének - ellátók és ellátottak - érdekét megvédeni ?

- A jogszabályi előírások és szakmai javaslatok betartásával mintegy munkalassító folyamattal (erre most példa a BKV autóbuszvezetőinek akciója). Betartjuk az összes betegellátással, adminisztrációval összefüggő előírásokat. Ez óránként 4, max. 5 paciens ellátását teheti lehetővé, vagyis naponta 20 beteg ellátását tudjuk biztosítani a rendelési időben. De mi lesz a többi negyvennel, hatvannal? Ezzel kapcsolatban idézek az EüM sajtóirodája által kiadott közleményből:

Az Egészségügyi Minisztérium fontosnak tartja kiemelni, hogy a betegellátás érdekében vannak olyan szakmai követelmények, melyektől nem lehet eltérni.

- A nyomásgyakorlás egyéb formáival

a/ adminisztrációs feladatok szüneteltetése
b/ a jelentési rendszer értékelhetőségének tönkretétele
(pacienseinkre nincs negatív hatással)
c/ rendelési idő csökkentése
d/ figyelmeztető munkaszüneteltetési nap(ok) tartásával. A
technikai példa a MÁV, BKV "gördülő" sztrájkja.

- Egyebek, melyekre javaslatokat várok.

- Arra is válasz kellene, ki mire hajlandó? Ennek ismerete nélkül nem
lehet semmit tervezni.

Mit kell elérnünk?
A 2009. évi érték visszaállítása, a 2010 januári finanszírozási csökkentés visszapótlása.
Az alapellátás finanszírozásának konszolidálásáig a jelenlegi finanszírozási rendszerben a pont/forint értéket szerződéskötés módosítással legalább 170 forintban kell megállapítani, ez év februárjától erre az évre.


« vissza

Időpont foglalás

Ebben a járványügyi helyzetben 15 percet kell foglalnia!!!

Időpont foglalás ›
A foglaláshoz regisztráció szükséges.
Regisztráció ›
Ha már regisztrált, az oldal tetején található link segítségével beléphet.
Az orvos válaszol
Tegye fel kérdését - írásban válaszolunk Önnek Kérdezzen Ön is! ›
Mennyire tetszenek Önnek a megújult Citymed oldalak?