Védett madarak vadászhatóságáért lobbizik Semjén

Vadludakkal, récékkel, szalonkákkal akarja kiegészíttetni a magyarországi vadászható fajok listáját a miniszterelnök-helyettes. Semjén Zsolt a vidékfejlesztési minisztert levélben kérte a változtatásra, ami szerinte segítené a vadászokat ért méltánytalanságok megszűntetését.



A Hírszerző birtokába jutott dokumentumok szerint Semjén Zsolt védett állatokat tenne vadászhatóvá, köztük a nyári és kanadai ludat, a barátrécét, a menyétet és a nyusztot. A KDNP elnöke a Fazekas Sándor miniszternek írt levelében azt is kéri, hogy állítsák vissza az erdei szalonka tradicionális tavaszi vadászatát is.

Semjén Zsolt január közepén a vadászati védegyleti elnöki minőségében lobizzott a szakminiszternél, akit arra buzdított, hogy győzze meg az EU szakbizottságát, hogy a Magyarországon évente elejtett kétezer szalonka nem befolyásolja az európai állomány létszámát. A Hírszerző szerint Semjén azzal indokolta javaslatát, hogy "az érdekképviseletek részéről mindent megteszünk annak érdekében, hogy közösen olyan szakmai, gazdasági és az 56 000 vadász számára közérzetjavító intézkedéseket hozzunk, mely egyúttal javítja és visszaállítja a magyar vadgazdálkodás és vadászat jó hírnevét".

A vadászok közérzetjavítását célzó javaslatok miatt nyílt levelet írt Semjén Zsoltnak egy környezetvédő, amelyben azt követeli, hogy azonnal vonja vissza a kéréseit. Gera Pál, a Fővárosi Állat- és Növénykert korábbi állatgondozója, Pro Natura-díjas természetvédő szerint akkor, amikor "nemzeti konzultáció keretén belül kikérték az emberek véleményét arról, szerepeljen-e az új alkotmányban az, hogy kötelességünk megőrizni a Kárpát-medence élővilágát, annak sokszínűségét", elfogadhatatlan, hogy Semjén Zsolt madár- és emlősfajok vadászhatóvá tételére tesz írásbeli javaslatot.

"Ez tisztelt Elnök Úr mindazoknak az arculcsapása, akik komolyan vették az alkotmányozási folyamatot, akik évtizedeken keresztül annak érdekében dolgoztak, hogy minél többet megőrizzünk hazánk élővilágának sokféleségéből, de annak a közel hatvanezer vadásztársasági vadásznak is semmibe vétele, akik nevében megtette nyilatkozatát" – idézi a Hírszerő a Semjénnek címzett nyílt levelet.

Semjén Zsoltnak láthatóan fogalma sincs a hazai vadállomány helyzetéről - mondta a Hírszerzőnek Gera Pál. Mint mondta, a miniszterelnök-helyettes által felvázolt elképzelések teljesen szembe mennek a szakma törekvéseivel. Jellemző például, hogy a természetvédelmi szakemberek körében éppen arról folyik a diskurzus jelenleg, hogy meg kellene erősíteni a hazai menyétfélék védelmét, ugyanis az utóbbi tíz évben visszaszorulóban van az állomány.

A ragadozó madarak esetében túlzott elszaporodásról beszélni szintén nem lehet - ugyanis jelenleg senki nem tudja Gera Pál szerint, hogy mekkora az állomány, mégpedig azon prózai oknál fogva, hogy az egyedszám felmérésére régóta nincs pénz. "De az gondolom mindenki számára ismert, hogy egyre többször fordul elő a ragadozó madarak mérgezése, ez biztosan nem a túlszaporodás irányába mutat" - mondta Gera Pál.

A menyét kivételével a Semjén Zsolt által említett összes állatfaj védett Magyarországon, sőt a barna rétihéja vagy a nyárilúd az uniós természetvédelmi program, a Natura 2000 úgynevezett jelölőfaja, vagyis kiemelt védelemben részesül - külföldön. A szalonka tavaszi vadászatát egy uniós jogszabály tiltja, azért mert ez a szaporodási időszak.

Index
2011. április 8., péntek 21:03



Egy az internetre került levélből derült ki, Semjén Zsolt KDNP-s miniszterelnök-helyettes az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnökeként a lőhető állatfajok listájának kiegészítéséért lobbizott Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszternél. Gera Pál, a Fővárosi Állat- és Növénykert korábbi állatgondozója, Pro Natura-díjas természetvédő nyílt levelében az indítvány azonnali visszavonását kérte a politikustól. Az alábbiakban a két levelet idézzük.

Semjén Zsolt levele Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszternek címezve:

Tisztelt Miniszter Úr!

Az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnökeként tájékoztatlak, hogy a magyar vadgazdálkodás és vadászat  mezőgazdaság többi ágazatához hasonlóan súlyos problémákkal küszködik, melyből a kivezető utat mielőbb meg kell találnunk.

Az elmúlt év szélsőséges időjárása, a folyamatos árvizek, belvizek az apróvadas területek vadállományát szinte teljesen tönkretették, az apróvadállománnyal tehát mennyiségi, a nagyvadállománnyal pedig minőségi gondok vannak. A közel 1400 vadgazdálkodási egység többsége veszteséggel gazdálkodik, az ágazat fenntartásához az 56.000 magyar vadász jelentős közösségi munkája és anyagi erőforrása nagyban hozzájárul.

Amennyiben a magyar vadgazdálkodás és vadászat nemzetközileg kivívott és elismert jó hírnevét meg akarjuk őrizni, úgy haladéktalanul meg kell kezdenünk az ágazat gondjainak megoldását. Ehhez felajánljuk szakmai együttműködésünket és segítségünket, egyúttal javaslatot teszünk a halaszthatatlan intézkedésekre.

- Elengedhetetlennek tartjuk egy Nemzeti Vadgazdálkodási Program kidolgozását és a Kormány részéről történő elfogadását (több éve várat magára). A programot a szakmai minisztérium és az érdekképviseletek együttesen dolgozzák ki magasan kvalifikált szakemberek közreműködésével.

- Vissza kell állítani a Vadgazdálkodási Alapot, meg kell teremteni hozzá a forrásokat. Ehhez legalább 650 millió forint szükséges a tárca költségvetésén belül. Korábban közel egymilliárd forint volt ez az összeg. A vadvédelmi hozzájárulás megszüntetésével 800 millióra csökkent. 2005-től kezdődően tovább csökkent és 2010-ben már csupán 10 millió forint állt rendelkezésre az Országos Vadgazdálkodási Adattár működtetéséhez. A vadgazdálkodás bevételeiből évente mintegy 650 millió forintot kellene a vadgazdálkodás támogatására fordítani, ennek elsődleges célja az apróvadállomány fejlesztése, konkrétan kidolgozott pályázati rendszeren keresztül.

- A vadgazdálkodók gazdálkodásának segítése céljából azonnal meg kell oldani a vadhús belföldi forgalmazásának egyszerűsítését, a „vadhús rendelet” módosítását, pl. osztrák, német, svéd és angol példákat figyelembe véve. A vadhúsforgalmazást a mezőgazdasági kistermelők áruinak értékesítéséhez hasonlóan kell kezelni és a vadhúst, mint fehérjedús és olcsó élelmiszert, be kell vonni a közétkeztetésbe. Ez pedig úgy lehetséges, ha a termelő a rendeletben szabályozottaknak megfelelően közvetlenül értékesítheti a termékét.

- A sertéspestis miatt korábban bevezetett korlátozásokat az – eddigi monitoring vizsgálatok eredményeit figyelembe véve – Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben, valamint Észak-Nógrád térségében azonnal fel kell oldani a gazdálkodók segítése és az állami költségvetés terheinek csökkentése érdekében.

- Felül kell vizsgálni a vadászható és nem vadászható fajok listáját.

A nemzeti sajátosságokra hivatkozva, az erdei szalonka tradicionális tavaszi vadászatát vissza kell állítani. A jelenleg folyó monitoring vizsgálatok eredményeit felhasználva kell meggyőzni az EU szakbizottságát arról, hogy a Magyarországon évente elejtésre kerülő 2000 db szalonka nem befolyásolja az európai állomány létszámát. Vadászhatóvá kell tenni azokat a fajokat, amelyek létszáma azt lehetővé teszi, ugyanakkor a 79/409. Tanácsi Irányelv II/1. nem tiltja (nyári lúd, kanadai lúd, barátréce, menyét, nyuszt, stb.)

Monitoring program keretében fel kell mérni a fenyőrigó, a vadgerle és a fürj állományát, melynek eredményei alapján átértékelhető lenne ezen fajok vadászhatóvá tétele is. A monitoring program keretein belül korlátozott hasznosításra is sor kerülhetne a zöldhatóságokkal történő egyeztetés után.

Ezen fajok vadászhatóvá tétele jelentős gazdasági hozadékkal is bírna a vadászati túrizmus fejlesztése során. Megnövekedne a külföldi vadászok érdeklődése, mely szálláshelyek, éttermek, vadászatszervező irodák részére is bevételt jelentene.

- Ragadozó madarak gyérítése. Több mint két évtizede védelmet élvező ragadozóállomány oly mértékben elszaporodott, hogy az apróvadállomány minimális szintre történő csökkenésében egyik fő okként szerepel, de ugyanakkor a védett énekesmadarak létszámának csökkenésében is jelentős szerepet játszanak (egerészölyv, galambászhéja, barna rétihéja, holló). E tekintetben a gyérítésüket illetően javasoljuk az osztrák mintát alkalmazni.

- Szükségesnek tartjuk az EU illetékes szakbizottságaiban a nemzetközi egyezmények meghozatalában történő állandó magyar képviselet megteremtését.

- Felül kell vizsgálni a Washingtoni Egyezményből adódó feladatokat, illetve az ezzel kapcsolatban született hazai rendelkezéseket, mely a külföldön elejtett vadak trófeáinak behozatalát szabályozza. Fel kell oldani, illetve, ha szükséges módosítani kell az ezzel kapcsolatos jogszabályokat. A jogszerűen elejtett vad egyedére és trófeájára a 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltak ne vonatkozzanak. A jogszerű elejtést dokumentáló külföldi igazolással történő, a határátlépéssel egyidejű bejelentés legyen elegendő a behozatalhoz.

- Szükséges a jelenleg hatályos SzMSz megváltoztatása. A nemzeti park igazgatóságok vadászatra jogosultsága alatt álló vadászterületeken (21 saját, 3 bérbe adott) folytatott vadgazdálkodás ellenőrzésével és felügyeletével kapcsolatos feladatokat is az Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály hatáskörébe kell utalni az egységes szakmai irányítás megvalósítása, valamint a párhuzamosság megszüntetése érdekében. Ezt a feladatot jelenleg a Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály látja el.

- Több szempontból szükséges az 1996-ban elfogadott vadászati törvény módosítása, elsősorban a gyakorlat által felvetett problémák, illetve azok megoldása és az életszerűség érdekében. Megfontolandó a vadfarm fogalmának megszüntetése, a nagyvadállomány minőségének javítása érdekében a trófeásvad szakszerűtlen elejtésének újraszabályozása, a földtulajdonosi közösség működésével összefüggő kérdések szabályozása, valamint a vadkár és a vad-gépjármű ütközés felelősségi szabályozása.

- A vadászbalesetek megelőzése érdekében szükségesnek tartjuk a vadászvizsgákra történő felkészítő tanfolyamok kötelezővé tételét, a gyakorlati képzés előtérbe helyezését és a vadászvizsgák szigorítását. Ennek érdekében készül el március végére az új tananyag, melyhez Miniszteri Rendeletben szükséges szabályozni a vadászvizsgák tartalmi feltételeit és a vadászvizsgát.

Tisztelt Miniszter Úr!

A teljesség igénye nélkül a fentiekben vázoltuk azokat a legsürgősebb, legszükségesebb és legfontosabb feladatokat, témaköröket, amelyek a következő fél évben, illetőleg folyamatosan megoldásra várnak. Mindehhez kérjük megértő támogatásodat, ugyanakkor az érdekképviseletek részéről mindent megteszünk annak érdekében, hogy közösen olyan szakmai, gazdasági és az 56.000 vadász számára közérzetjavító intézkedéseket hozzunk, mely egyúttal javítja és visszaállítja a magyar vadgazdálkodás és vadászat jó hírnevét.

 

Fotó: wikipedia/Ronald SI

Gera Pál levele Semjén Zsoltnak:

Tisztelt Elnök Úr!

Magyar állampolgárként fordulok Önhöz nyílt levelemmel. Teszem ezt évtizedekig tartó közvetve és közvetlenül a természetvédelemben eltöltött aktivistaként, aki viszont ma már visszahúzódó szemlélőként figyeli mindazt, ami az élővilág oltalma érdekében történik hazánkban.

Kedvtelve fogadtam, amikor a nemzeti konzultáció keretén belül kikérték az emberek véleményét arról, szerepeljen-e az új alkotmányban az, hogy kötelességünk megőrizni a Kárpát-medence élővilágát, annak sokszínűségét. A visszaérkezett válaszok döntő többsége támogatta ezt, így minden bizonnyal benne lesz az alaptörvényben. Ez valóban előremutató, a körülöttünk élő növény- és állatfajok, valamint azok élőhelyeinek valós megőrzését segítő akarat kinyilvánítása.

Mindezek után a napokban internetes fórumokon nyilvánosságra került az Ön levele, amely ez év január 18-án kelt, és amelyet dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszternek írt. Olvasva bizony döbbenten szembesültem olyan felvetésekkel, indítványokkal, amelyek messze nincsenek köszönőviszonyban a tervezett új alkotmány fent nevezett tételével, vagyis az élővilág elkötelezett megvédésével. Miközben az emberek válaszaikat fogalmazták, kormánypárti politikusok különféle sajtóorgánumokban rendre az új alkotmány szükségességéről, szelleméről és komolyságáról győzködték a publikumot, Ön madár- és emlősfajok pusztítására (vadászhatóvá tételére) tett írásbeli javaslatot.

Ez tisztelt Elnök Úr mindazoknak az arculcsapása, akik komolyan vették az alkotmányozási folyamatot, akik évtizedeken keresztül annak érdekében dolgoztak, hogy minél többet megőrizzünk hazánk élővilágának sokféleségéből, de annak a közel hatvanezer vadásztársasági vadásznak is semmibe vétele, akik nevében megtette nyilatkozatát. Kizárólag egy szűk önérdekű, üzleti akaratból érvelő elit kiszolgálására fogalmazta meg a levelét és nem azon vadászok szempontjai alapján, akik vadász létükre nem a lövöldözést, a pusztítást tartják a legfontosabbnak. Miről van szó?

1. Felveti az erdei szalonka tavaszi vadászatára vonatkozó hatályos előírások módosítását, vagyis azt, hogy minél tovább lehessen e kedves hosszúcsőrű madarunkra lövöldözni. Nem véletlen, hogy az Európai Unió illetékes szervei tiltják a tavaszi erdei szalonka vadászatot, ellenben az őszi időszakival, de amit idehaza elegánsan semmibe veszünk. A hazánkban hatályos tavaszi szalonkavadászat időszaka egy nem is olyan régen igen parázs szakmai vita kompromisszumos eredménye. Javaslatával Ön felrúgta ezt, és borítékolni lehet, ezzel újabb értelmetlen vitát generált, szakmai közösségeket “ugrasztott” egymásnak.

2. Tisztelt Elnök Úr! Ezt követően ezt írja: “Vadászhatóvá kell tenni azokat a fajokat, amelyek létszáma azt lehetővé teszi, ugyanakkor a 79/409. Tanácsi Irányelv II/1. nem tiltja (nyári lúd, kanadai lúd, barátréce, menyét, nyuszt, stb.). Monitoring program keretében fel kell mérni a fenyőrigó, a vadgerle és a fürj állományát, melynek eredményei alapján átértékelhető lenne ezen fajok vadászhatóvá tétele is. A monitoring program keretein belül korlátozott hasznosításra is sor kerülhetne a zöldhatóságokkal történő egyeztetés után.” Eddig az idézet.

 Tisztelt Elnök Úr!

Mi alapján jelenti ki, hogy a nyári lúd, a kanadai lúd, a barátréce, a menyét, a nyuszt, stb. létszáma lehetővé teszi a vadászhatóságukat? Ki, hol, mikor és milyen szakmai paraméterek alapján vizsgálta ezt? Különben is miért kell vadászhatóvá tenni őket?
A két említett menyétfélére vonatkozóan az elmúlt egy évben több tanulmány, kezdeményezés is született (a többi menyétfélével egyetemben), és azokra egyetlen alkalommal sem válaszolt az Országos Magyar Vadászati Védegylet, de még az Országos Magyar Vadászati Kamara sem holott az indítványokat rendre megkapták. Ezek után, miközben komoly szakmai grémium dolgozott és dolgozik e ragadozó emlőseink minél alaposabb megismerésén bosszantó az Önök eljárása. Kérem, avasson be a titokba, amit oly sokan – igaz nem avatott vadászok – nem tudunk: mi indokolja e menyétfélék pusztíthatóságát? Én csak egyetlen válaszra tudok gondolni: a tudatlanságból táplálkozó félelem tőlük, a megvetésük és az irántuk érzett tehetetlen gyűlölet inspirálja az irthatóságukat (élek a gyanúperrel: esetükben egyértelműen az irtás a valós cél).
A felsorolás végén mit ért azon, hogy stb.? Gondolom azt, hogy vannak még a “pakliban” olyan fajok, amelyeket illendőnek tartana lőhetőnek nyilvánítani, gazdagítva ezzel a vadásztársadalom szórakozási lehetőségét. Valóban csak a vadászok lődühének ilyetén kiszolgálása a célja Elnök Úr! Tisztelettel kérem, nevezze meg azon fajokat, amelyeket az “stb.” takar!
Felveti, hogy monitoring program keretében fel kell mérni a fenyőrigó, a vadgerle és a fürj állományát. Milyen monitoring programra gondol? Az egyszeri természetjáró, a szakmai történéseket figyelemmel kísérő egyetlen választ tud erre az értelmetlen javaslatra megfogalmazni: ez kizárólag üzenet akar lenni, ha e madárfajok valamiféle korlátozások mentén vadászhatókká válnak, az nem mást szolgál majd, mint a mindig mindenre kapható olasz vadászpiac, valamint az engedélyezett vízivad vadászat iránt vágyat érző hazai Nimródjaink kielégíthetetlen lődühének a kiszolgálását. Ismert, hogy évről évre kevesebb külföldi vendégvadász érkezik hazánkba és a vadásztársaságok, szövetségek mindent igyekeznek megtenni annak érdekében, hogy ezt a tendenciát megállítsák. De ilyen áron, Elnök Úr? Csak azért pusztuljanak majd e madaraink, ki tudja hány és hány a jövőben, hogy a vadásztársaságok növelhessék a profitjukat? (És ugye nem felejti el közben, hogy mi szerepel az alkotmány-tervezetben az élővilág megóvására való hivatkozással)?
3. Mindezek után ezeket olvashatjuk a levelében Elnök Úr: “Ragadozó madarak gyérítése. Több mint két évtizede védelmet élvező ragadozóállomány oly mértékben elszaporodott, hogy az apróvadállomány minimális szintre történő csökkenésében egyik fő okként szerepel, de ugyanakkor a védett énekesmadarak létszámának csökkenésében is jelentős szerepet játszanak (egerészölyv galambászhéja, barna rétihéja, holló). E tekintetben a gyérítésüket illetően javasoljuk az osztrák mintát alkalmazni.” Eddig az idézet. Tisztelt Elnök Úr! Önt vagy nagyon megvezették a vadászszövetség potentátjai, vagy a rendelkezésére álló ilyetén adatokból rossz következtetést von le, vagy – és kérem, ne sértődjön meg – fogalma sincs, miről van szó.

Mi alapján, milyen adatok, adatsorok, információk, mely szakmai műhelyek felmérései, tanulmányai birtokában jelenti ki, hogy a ragadozóállomány olyan mértékben elszaporodott, hogy az apróvadállomány létszámcsökkenésének ez is az oka? Egészen biztos benne, hogy ez is oka az említett létszámcsökkenésnek, vagy csak erről tájékoztatták “szakértők”? Nem gondolja, hogy sokkal összetettebb az élővilágot ért kedvezőtlen hatások és ezek együttesen okozzák a tapasztalható nem kívánt jelenségeket? Miért kell azonnal bűnöst kiáltani, és a pusztulásukat (netalán burkoltan az irtásukat) követelni?
Az énekesmadarakra való hivatkozás, “fedőkabát” a valós szándék leplezésére, talán azt akarja az olvasó tudtára adni, hogy aggódik ezen apró teremtményeinkért. De a lepel rosszul fed, Elnök Úr! Nem arról van-e szó, hogy egyfelől a vadászokban még a mai napig is élő ragadozógyűlölet kielégítése, valamint külföldi vadászok becsalása a cél, akiket újabb sehol másutt nem vadászható kurrens fajokkal akarnak becsábítani, szintén csak a vadászati érdekek elsődlegességét tekintve szem előtt? Az hogy közben pótolhatatlan természeti értékeinket pusztítják (irtják?) majd, ezzel akár visszafordíthatatlan kárt okozva állományaikban, tönkretéve több évtizedes természetvédelmi törekvéseket, egyszerűen – nagyon úgy tűnik – Önöknek nem számít. Végül is tudjuk jól: Pénzisten hatalma óriási.

Tisztelt Elnök Úr!

Ez úton tisztelettel arra kérem Önt, hogy azonnali hatállyal vonja vissza az említett levelében fentebb citált felvetéseit, javaslatait. Kérem, legyen párbeszéd az eltérő értékrendű szakmai közösségek képviselői között, ne diktátumok szülessenek.

Ugyanis, ha Ön nem vonja vissza az indítványát, és nem segíti hozzá a téma iránt érdeklődő szakmai publikumot a valós párbeszédhez, ha kierőszakolja, hogy csak és kizárólag az Ön által írottak érvényesülhessenek, akkor semmi másra nem lehet gondolni, minthogy elkötelezte magát a vadásztársadalom azon csoportjai mellett, akik kizárólag az anyagi hasznot, egyes állatfajok gyűlöletét és kielégíthetetlen lődühük kielégítését tartják szem előtt.

Ha viszont így van Elnök Úr, kérem, akkor az új alaptörvény élővilág védelemre vonatkozó megfogalmazás legvégét egészítsék ki azzal, hogy: a Kárpát-medencében élő/előforduló állatfajok megóvására vállalt kötelezettség a vadászati érdekekre hivatkozva bármikor felülírható.

2011. április 9., szombat 17:24
zipp.hu


« vissza

Időpont foglalás

Ebben a járványügyi helyzetben 15 percet kell foglalnia!!!

Időpont foglalás ›
A foglaláshoz regisztráció szükséges.
Regisztráció ›
Ha már regisztrált, az oldal tetején található link segítségével beléphet.
Az orvos válaszol
Tegye fel kérdését - írásban válaszolunk Önnek Kérdezzen Ön is! ›
Mennyire tetszenek Önnek a megújult Citymed oldalak?