Fehérköpeny és vándorbot

Tavaly több mint ezren kértek igazolást külföldi munkavállaláshoz, s számuk meghaladja az évente végzett orvosok létszámát. Az elvándorlást nem sikerült megállítani, a betegek viszont nem léphetnek le, nem mehetnek a távozó orvosok után.

A magyar orvosok elvándorlása fenyegető méreteket öltött. Ez az egészségügyi rendszer teljes ellehetetlenüléséhez vezethet. Ma már egy közepes méretű megyére való orvos hiányzik a magyar egészségügyi rendszerből.

Tavaly több mint ezren kértek igazolást külföldi munkavállaláshoz, s számuk meghaladja az évente végzett orvosok létszámát. Az elvándorlást nem sikerült megállítani, a betegek viszont nem léphetnek le, nem mehetnek a távozó orvosok után.

A mértékadó egészségügyi véleménytalkotók szerint már senki nem érzi jól magát a magyar egészségügyben, sem a dolgozók, sem a betegek. Régóta áldatlan állapotok uralkodnak, de most került munkaközelbe egy olyan generáció, amely sokkal kevésbé köt kompromisszumot, és ha azt látja, hogy nem tudja a szükséges életfeltételeket kialakítani, sokkal hamarabb feláll és elmegy. Ugyanakkor azt is kell látni, hogy a példaképeik, a negyven-ötven éves, tapasztalt kollégák közül is egyre többen nyelvet tanulnak, és ha van kellő bátorságuk ők is szintén csomagolnak.

Azt is látni kell, hogy egy eróziós folyamatról van szó, amely egyre erősebb, és talán most érkezett el a fordulópont. Sok orvos számára fontos a hivatás, és hogy itthon maradjon, s ezért vállalja a sanyarú körülményeket is. Azonban tisztességtelen dolog a hivatástudatra apellálva elvárni, hogy az orvos embertelen körülmények között, megalázó fizetésért robotoljon. Ráadásul tény az is, hogy a döntéshozók nem feltétlenül szembesülnek a folyamatokkal, félinformációk alapján ítélik meg a teljes egészségügyi rendszert.

Sokak szerint az egészségügyben nem történt meg a rendszerváltozás. A tapasztaltabb orvosok azért vannak még itt, mert beáldozták az életüket. Sokan kiégtek, a betegek gyakran találkoznak fáradt, egyre frusztráltabb orvosokkal. Sokan beletörődtek a helyzetükbe, aki tud, megpróbál valamilyen második lábon állni, félig-meddig kilógni a közfinanszírozott egészségügyből, vagy pedig elmenekül.

Sokakban felmerül a kérdés, hogy valójában mi tekinthető rendszerváltozásnak az egészségügyben, mert ez sok szempontból és sok féleképpen közelíthető meg. Minden okosan gondolkodó egészségügyi, egészségpolitikai szakember elismeri, hogy bár vannak területek, ahol lehet és kell javítani, mégis alapvetően más rendszer működik most, mint régen, a pártállam idején. Ha viszont kiragadunk egy-egy érzékeny területet, például csak azt nézzük, hogy sikerült-e a hálapénz ellen tenni valamit, akkor elfogadható igazság, hogy nem történt érdemi változás. Sőt, a hálapénz rendszerére ráépült a beszállítói korrupció, kis utazgatás az orvosnak ide-oda, ajándékok, ez-az. A helyzet tehát bővült olyan jelenségekkel, amelyek átláthatatlanná tették és erősítették ezt a jövedelemszerzési módot, és ma már nem csak a hálapénz tartozik ide. Fontos hangsúlyozni azonban azt is, a kijelentés, hogy az ágazatban nem történt rendszerváltozás, nemcsak tényszerűen nem igaz, hanem veszélyes is. Teendő viszont van bőven.

2012. június 15. 15:22, péntek 
Niczky Emőke, Magyar Hírlap)


« vissza

Időpont foglalás

 

Időpont foglalás ›
A foglaláshoz regisztráció szükséges.
Regisztráció ›
Ha már regisztrált, az oldal tetején található link segítségével beléphet.
Az orvos válaszol
Tegye fel kérdését - írásban válaszolunk Önnek Kérdezzen Ön is! ›
Mennyire tetszenek Önnek a megújult Citymed oldalak?