Csak egészség legyen...

A mai helyzetkép szerint csődközelben vannak a patikák, "kihalóban" a háziorvosok, leállófélben a betegellátás, végeredményben pedig: a betegek teljesen kiszolgáltatottak az államnak.
Sorra pukkadnak ki az ígéret-lufik az egészségügyben, miután a Fidesz nem tartotta be a szavát, hogy megsegíti az ágazatot. A kórházi rend átszervezése és a folyamatos forráskivonások csak fokozták a katasztrofális állapotokat. Az Orbán-kormány egyszer már felfüggesztett egy szakmai minimumokról szóló jogszabályt, két év elteltével az a legnagyobb eredményük, hogy elhalasztják az új számonkérését is. Annak ugyanis egyetlen hazai kórház sem képes megfelelni.

Hatalomra kerülve szinte azonnal felfüggesztette a szakmai minimumfeltételek egy részét az Orbán-kormány, mondván: azok hatályba lépése a "működőképességet fenyegeti". Szócska Miklós egészségügyi államtitkár rendszeresen érvelt azzal első nyilatkozataiban, hogy a gyógyítás körülményeinek szigorú feltételeit csak az általuk átalakított, jól felépített struktúrában lesz értelme számon kérni. Az utóbbi néhány nap bebizonyította: nem kifejezetten sikerült a terve, hiszen a januártól, illetve májustól államosított fekvőbeteg-ellátórendszerben, továbbá a júliustól működő új betegellátási struktúrában egyetlen magyar kórház sem felel meg azoknak a szakmai minimumoknak, amelyek az állampolgárok biztonságos és gondos gyógyítását garantálnák.

Módosították ugyanis az egyes egészségügyi ellátások új minimumfeltételeit tartalmazó rendeletet, s egyúttal meghosszabbították az azoknak való megfelelés határidejét. A rendelet, amelyen előtte hónapokon át dolgoztak, végül június elsején jelent meg, s a feltételeknek való megfelelésre több hónapos határidőt hagyott: a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatók esetében november 1-ig, míg a járóbeteg-szakellátást és diagnosztikai szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatók esetében 2013. március 1-ig. Ezekig az időpontokig kellett volna ellenőriznie a kórházak, illetve a szakrendelők működési engedélyét kiadó hatóságnak, az ÁNTSZ-nek azt, hogy az intézmények megfelelnek-e az elvárásoknak.

Csakhogy az országos tiszti főorvos kikotyogta: az ÁNTSZ tapasztalatai is azt igazolták, hogy Magyarországon egyetlen kórház sem felel meg minden tekintetben az új minimumfeltételeknek, ezért úgy vélik, a hatósági ellenőrzések és az esetleges engedélyek megvonása előtt módosítani kellene a rendeletet. Paller Judit szerint egyértelművé vált, "meg kell nyitni a jogszabályt", ezért az ÁNTSZ inkább közreműködik abban, hogy milyenek legyenek a tényleges minimumfeltételek.

Nem is kellett sokat várni, a Magyar Közlönyben megjelent módosítás értelmében a kórházak esetében ez év november helyett 2013. március 31-ig, a járóbeteg-szakellátást és diagnosztikai szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatók esetében jövő év márciusa helyett május 1-ig ellenőrzi a minimumfeltételeknek való megfelelést az ÁNTSZ. Ezzel egyidőben az egészségügyi államtitkárság közleménye szerint a kórházak a fenntartóik útján 2012. október 1-ig egyedi támogatás iránti kérelmet nyújthatnak be az egészségügyért felelős miniszterhez. Az egyszeri támogatást a követelmények tárgyi biztosítására, az egészségügyi szolgáltatás céljára szolgáló ingatlan felújítására, az egészségügyi szolgáltatás nyújtásával összefüggő, illetve a betegek komfortérzetének javítását szolgáló fejlesztésre igényelhetik az intézmények.

Az újabb "halasztás" és a kapkodó kármentés hatására a Magyar Kórházszövetség elnöke közölte: már az új minimumfeltételek megjelenésekor tudni lehetett, hogy korrekcióra lesz szükség. Rácz Jenő szerint a szakma egyfelől jogos elvárásokat fogalmaz meg, azok azonban inkább az egészségügyi ellátás optimális feltételei, amelyek a gyakorlatban - az egészségügy jelenlegi körülményei között - sajnos nem valósíthatóak meg, így még az is lehet, hogy további korrekciókra lesz szükség.

"Mindent elárul az Orbán-kormányról, illetve a Szócska vezette egészségügyi tárcáról, hogy olyan rendszert hoztak létre, amelyben az állami kórházakat egy állami intézmény ellenőrzi, méghozzá ugyanaz a hatóság, amely dönt is ugyanezen intézmények finanszírozásáról" - mondta a Népszavának Havas Szófia. A szocialista szakpolitikus szerint az ÁNTSZ ezt követően halasztást kér, mondván: olyanoknak adott néhány hónapja friss engedélyeket, akiket inkább nem ellenőriz, mert úgysem lennének meg a követelmények. Havas szerint az is egyértelmű, hogy a Szócska-féle júliusi ellátási átszervezések csak fokozták a bajokat, így nem meglepő, de tragikus, hogy jelenleg nincs olyan kórház Magyarországon, ahol ne lenne legalább egy osztály, amely nem felel meg a törvényben előírt minimum személyi és tárgyi feltételeknek, vagyis ne küzdene eszköz-, gyógyszer-, orvos- vagy ápolóhiánnyal. A kórházigazgatóknak pedig nincs forrásuk, státuszuk arra, hogy a hiányzó szakembereket és műszereket pótolni tudják.

Ráadásul - tette hozzá - nyoma sincs semmilyen korábban ígért, sőt, az államosítás céljaként megjelölt beszerzési megtakarításnak: nem lett olcsóbb az energia, a gyógyszerszámla, sem az orvosi eszközök beszerzése. Így a magyar állami egészségügyben szinte napról napra kevesebb az eszköz, ami miatt sorra maradnak el a kórházakban az előre tervezett, nem sürgős - vagy annak nevezett - műtétek, nőnek a várólisták, halmozódik a kórházi adósságállomány - sorolta Havas. Kiemelte: bebizonyosodott, hogy az állam nem jó gazdája az intézményeknek, az államosítás nem hozott valódi struktúraváltást, az okozott káoszt pedig nem lehet különböző "haladékokkal" orvosolni.

Nem tett semmiféle pluszforrást az egészségügy költségvetésébe a kormány, így a kórházi alkalmazottak béremelése után az alapellátásnak adandó összegeket is a betegellátástól vonják el. Az újabb "stiklire" a hvg.hu hívta fel a figyelmet, felidézve: nincs egy hete, hogy az Orbán-kormány bejelentette a döntést: forrást kap az alapellátás. Az egészségügyi államtitkárság közleménye szerint a háziorvosok, védőnők, a társadalombiztosítóval szerződött fogorvosok sem maradnak ki abból a jövedelempótlékból, amelyet a kórházakban, illetve a szakrendelőkben dolgozó kollégáik augusztusban már megkaptak. Persze arról a Szócska Miklós vezette államtitkárság nagyvonalúan megfeledkezett, hogy augusztusban sem minden kórházban, s korántsem minden szakrendelőben kaptak - jelentősen eltérő mértékű - béremelést az egészségügyi dolgozók. Azt sem említették, hogy az erre fordított 30 milliárd forintot olyan "tervezett bevételekből" állták, amelyekről egyelőre semmit sem tudni, ellenben a kifizetések fedezetéül az Egészségbiztosítási Alap (E-Alap) gyógyító-megelőző kasszája, azaz a betegellátásra szánt adóforintok szolgálnak.

Továbbá az alapellátás dolgozóinak nem visszamenőlegesen, s először majd csak novemberben érkezik az úgynevezett "emelés". Miután pedig e gesztusnak ezúttal sincs fedezete, a kabinet a jól bevált módszerhez nyúlt, átrendezték az E-Alap idei előirányzatát. A kormányrendelet újabb 5 milliárd forint "felesleget" talált a fekvő- és járóbeteg-ellátásra szánt idei költségvetésben, amit átcsoportosított. Így a július végén "feleslegessé vált" 28 milliárd forinttal együtt (kétmilliárdot máshol találtak a büdzsében), az eredetileg tervezettnél összesen 34 milliárd forinttal kevesebből gazdálkodhatnak a kórházak és rendelők.

Éppen azok az intézmények, amelyek jelenleg nem tudnak megfelelni a szakmai minimumfeltételeknek és amelyek a biztonságos betegellátást garantálhatnák.

Persze az Orbán-kormánynak kimondott célja, hogy a fekvőbeteg-ellátástól az alapellátás irányába "tolja" a betegeket, azaz csak azt kezeljék kórházban, akit nagyon muszáj. Erre azonban a háziorvosi szolgálat egyáltalán nincs felkészülve, hiszen ma a praxisok nagyobb veszélyben vannak, mint az utóbbi években, több régióban alig van háziorvos, a számvevőszék legutóbbi jelentése szerint jelenleg 171 üres háziorvosi praxis van Magyarországon. A következő években ráadásul további több száz üresedhet meg, a háziorvos-társadalom ugyanis jelentősen elöregedett, 70 százalékuk 50 év feletti, és mintegy 800-an már betöltötték a 70. életévüket, s kutya sem jelentkezik a helyükre.

Éppen erre hívta fel a figyelmet Garai István Levente, aki szerint "apokalipszis" készül a praxisokban. Az Országgyűlés egészségügyi bizottságának MSZP-s tagja szerint ugyanis súlyos veszélyeket rejt a mai kabinet lépéssorozata, amelyet jól jellemez, hogy most épp azt tervezik: a létező 80 orvosi szakma közül 34 gyakorlói vállalhassanak háziorvosi szolgálatot. A Magyar Hírlapban Fülesdi Béla, az egészségügyi államtitkárság munkáját segítő szakmai kollégium elnöke tegnap azt mondta: azoknak adnak lehetőséget a háziorvosi praxis vállalására, akik diagnosztikus és kezelési szinten egyaránt rendelkeznek betegkapcsolattal. Ilyen például a repülőorvos, a szemész, a szülész, a pszichiáter, számos sebész vagy a klinikai onkológus. Csakhogy Garai szerint a kormányzat saját egészségügyi ámokfutásának eredményét ismerte be ezzel, s amíg a háziorvosi praxisokban nem megfelelő a bérezés, a helyzet nem fog megoldódni.

2012. szeptember 22. 06:31, szombat
(Bíró Marianna, Népszava)


« vissza

Időpont foglalás

Ebben a járványügyi helyzetben 15 percet kell foglalnia!!!

Időpont foglalás ›
A foglaláshoz regisztráció szükséges.
Regisztráció ›
Ha már regisztrált, az oldal tetején található link segítségével beléphet.
Az orvos válaszol
Tegye fel kérdését - írásban válaszolunk Önnek Kérdezzen Ön is! ›
Mennyire tetszenek Önnek a megújult Citymed oldalak?