Vízbevető hétfő

A húsvéti szokások tárházának egyik legismertebb hazai eseménye a húsvéti locsolás, e napot sokáig vízbevető hétfőnek is nevezték.

A húsvéti locsolás alapja a vízzel és termékenységgel összefüggő, ősi szertartás, a keresztényiesített forma azonban a kezdetben vízbe merítéssel zajló keresztelésre vezethető vissza, és arra az eseményre is utal, amikor a Jézus sírját őrző katonák a Krisztus feltámadását örömmel hirdető asszonyokat vízzel locsolták le, hogy elhallgassanak.

A locsolás alapvetően Kárpát-medencei szokás, de a magyarokon kívül a környező népek jelentős része is ismeri, Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban is ünnepi hagyomány. A szokásról már XVIII. századi írásos emlékek is fennmaradtak. Apor Péter Metamorphosis Transylvaniae című, 1736-os munkájában írja le a locsolkodás rítusát, miszerint „úrfiak, alávaló, fő és nemes emberek húsvét másnapján az az vízben vetü hétfün járták a falut, erősen öntözték egymást az leányokat hányták az vízben”.Tájegységenként más és más szokások alakultak ki a lányok megöntözésére.

Szeged környékén a fiúk csoportosan hurcolták a lányokat a kúthoz, s egy vödör vízzel tisztították meg őket, megelőzendő, hogy „a testüket kelések lepjék el”. Az Ipoly mentén előre megtervezték az eseményt. A legények már vasárnap este tojást szedtek a lányos házaktól. Húsvéthétfő reggelén egy előre megbeszélt helyen szalonnát sütöttek, és tojásrántottát készítettek, a tojáshéjakat pedig leszórták annak a lánynak az ablaka alá, akire haragudtak. Ezután indultak locsolni. A lányok igyekeztek elbújni, akinek nem sikerült, szintén a kútból kapta a vizet.


Erdélyben egyes helyeken a ház ormára helyezett, feldíszített zöldág és nyitott ajtó jelezte, hogy várják a köszöntő locsolókat. A hajnalozás szokása szerint a Nyárád menti székely legények húsvétvasárnap papírszalagokkal, tojásokkal díszített fenyőágat tűztek kedvesük kapujára. Ahol hétfőn ilyen fenyőágat találtak, ott a lányok sok locsolóra számíthattak.

De nem csak a férfiak kiváltsága volt a locsolás. Orbán Balázs 1869-ben írta le, hogy a székelyeknél húsvét keddjén a lányok locsoltak: „Székelyföldön egyáltalán, de főként Csíkban a húsvéti öntözés megvan mindkét nemű fiatalságnál, húsvét másodnapján a legények öntözik a leányokat, harmadnapján a leányok a legényeket, de fenn van tartva mindkét részről a megváltás (…) ha pedig valamely leány a megváltásra szükséges piros tojással ellátva nincs, azt a kúthoz viszik, és jól megfürösztik.”

Még ötven évvel ezelőtt is elterjedt volt, hogy az ifjak vödörnyi vízzel öntötték nyakon vagy az itatóvályúba dobták az ünnepi alkalomból legszebb ruhájukba öltözött lányokat. Mára e szokás leginkább már a múlté, a fiúk ma többnyire szagos vízzel, kölnivel köszöntenek.

http://www.webdoki.hu/cikk.php?cid=76259&tfrom=hirlevel


« vissza

Időpont foglalás

Keresse meg a legmegfelelőbb időpontot és foglalja le online - így nem kell sorban állnia.

Időpont foglalás ›
A foglaláshoz regisztráció szükséges.
Regisztráció ›
Ha már regisztrált, az oldal tetején található link segítségével beléphet.
Az orvos válaszol
Tegye fel kérdését - írásban válaszolunk Önnek Kérdezzen Ön is! ›
Mennyire tetszenek Önnek a megújult Citymed oldalak?