Csak látszólag jobb élni Budapesten

Ezer lakosra számítva a magyar fővárosban születik a legkevesebb gyerek, 2000 óta eltűnt a város egészségügyi ellátórendszerből majdnem 60 háziorvos, 38 házi gyermekorvos, és az akkori 90 helyett ma csak 67 mentőautó segít a bajba jutottakon.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) budapesti évkönyve azt is megmutatja, hogy a fővárosi idősek egyre nagyobb bajban vannak, ha az államtól várnak segítséget. 2000-ben még 18 ezernél többen kaptak közülük szociális étkeztetést, egy évvel ezelőtt már csak kevesebb, mint 12 ezren és a 6500 házi segítségnyújtásban részesülő helyett már csak 4500-hoz ment gondozónő, hogy otthonában lássa el.

Minden főváros egy kicsit más, mint az ország többi része, de Magyarországon még annál is másabb. Budapest egyszerűen sok tekintetben kilóg a sorból, jó és rossz értelemben egyaránt. Már rég elfelejtettük a múlt század végének 2 milliós nagyvárosát, de a 2015 végén mért 1 759 407 fős létszámmal Közép-Európában még mindig a legnagyobbak közt vagyunk. Bukarestben 200 ezerrel többen élnek, de kisebb-nagyobb hullámzással nagyjából hasonló méretű Bécs és Varsó lakossága is, mint Budapesté.

Az 1970-es népszámlálási adatok szerint majdnem pontosan 2 millió ember élt a magyar fővárosban, majd a rendszerváltozás után beindultak az Európa nyugati felében már lezajlott folyamatok és egyre többen költöztek az agglomerációs településekre vagy még távolabb. Nagyjából tíz éve azután megkezdődött a visszaszivárgás, mert az emberek rájöttek, hogy a hitelből megépült hatalmas házakat nem tudják fenntartani, rosszabb esetben a tartozást sem képesek rendben fizetni, ráadásul a napi két-három autóban töltött óra megkeseríti az életüket, a gyerekek meg közben akkorák lettek, hogy önállóan akarnak szórakozni járni, csak éppen nem jutnak haza az éjszaka közepén. Ha bekalkuláljuk, hogy mindig lesznek, akik megoldást látnak a városból való kiköltözésben, az oda-vissza lüktető mozgás nem áll le, de az biztos, hogy míg az ezredforduló táján még évi 5-7 százalékkal nőtt a fővárosból kiköltözők aránya, ez ma már 1 százalékra esett vissza. A keleti országrész foglalkoztatási nehézségei miatt megindult belső vándorlás hatására sokan választják lakhelyül a fővárost, de náluk is többen a környező településeket. Amikor a biztosabb munka reményében felszámolják régi életüket vidéken, kénytelenek rájönni, hogy az egyre növekvő budapesti ingatlan árakat nem tudják megfizetni. Ezért - míg 2011-hez képest 2015 végére összességében a főváros népessége 1,8 százalékkal nőtt -, az agglomerációs települések lélekszáma még mindig 3,3 százalékkal emelkedett. A KSH éves összesítése Budapest 2015-ös adatairól azt tartalmazza, hogy a város agglomerációs övezetében ma 826 ezren élnek, tehát az ország közepén lakik 2 millió 585 ezer ember, a magyar lakosság negyede, ennek minden ellátási nehézségével együtt.

 Kevés a gyerek, sok az idős

A lakosság száma a térség fővárosaiban
település         lélekszám
Bukarest         1 913 000
Varsó              1 711 000
Bécs                1 741 000
Budapest         1 759 000
Belgrád            1 351 000
Prága               1 247 000
Zágráb             790 000
Pozsony           414 000
Ljubjana           272 000
Forrás: Népszava gyűjtés

 

A főváros statisztikai évkönyve megmutatja például, hogy Budapesten a legmagasabb a születéskor várható élettartam, a nők 79,6 évre, míg a férfiak csak 73,86 évre számíthatnak. Ugyanakkor abban a pillanatban, amikor elhagyjuk a várost jelző táblákat, már Pest megyében rosszabb a helyzet, a nők várható élettartama fél évvel rövidebb, az országos adat pedig egy egész évvel kevesebb. A Közép-Magyarországon élő férfiaknál valamivel kisebb a különbség, de országos összesítésben itt is majdnem egy év az eltérés.

 A népesedési adatokat árnyalja, hogy ezer lakosra számítva Budapesten születik a legkevesebb gyerek, 2015-ben 9,1 látott napvilágot, de a hazai lakosság megfogyatkozásához az ország többi része is „hozzájárul”: Pest megyében ez az arány 9,4, országosan pedig 9,3, tehát nem sokkal jobb a helyzet máshol sem. Ha azt vizsgáljuk, az aktív lakosság hány gyermeket és időkorút tart el, egyértelműen látszik, hogy fővárosunk látványosan öregszik, az ország többi részén valamivel még több az ezer lakosra jutó gyerek és kevesebb az időskorú. Az így kiszámítható úgynevezett öregedési index Budapesten 145, Pest megyében 123, országos átlagban pedig 126.

 Részben ezzel függ össze az is, hogy a fővárostól a vidéki településekig haladva egyre többen élnek egy lakásban, bár az is igaz, hogy a lakások alapterülete is a benne élők számának arányában nő. A fővárosi lakások átlagosan 64 négyzetméteresek, míg az országos átlag 78 négyzetméter. Kilóg a sorból Budapest azért is, mert itt bérelnek a legtöbben lakást, ezek nagy része magánlakás, a lakbérre kiadott összeg pedig majdnem háromszorosa az országos átlagnak.

Mit vesz a pesti ember?

Egyértelmű, hogy a fővárosban - ahol minimális lehetősége van a családoknak a fűtési mód megválasztására, állattartással vagy növénytermesztéssel a vásárolt élelmiszerek kiegészítésére - magasabb jövedelem szükséges a megélhetéshez, mint kisebb településeken. Ilyen értelemben indokolt tehát, hogy 50 ezer forintos különbséget mértek a statisztikusok a budapesti és az országos átlagos nettó átlagkeresetek között. Egy átlag-budapesti havonta 209 ezret vitt haza 2015-ben, Közép-Magyarországon 195 ezret, míg országos összesítésben csak 159 ezret kaptak meg a számlájukra a dolgozók, ha teljes munkaidőben foglalkoztatták őket.

Hasonló a helyzet alacsonyabb szinten a nyugdíjak esetében is: a fővárosi idősek átlagosan 135 ezer forintos ellátást kapnak, a környék településein élők ennél 8 ezerrel kevesebbet, míg az országos átlag csak 109 ezer forint.

Az önellátásra való részbeni berendezkedést vidéken sok egyéb mellett az is jelzi, hogy ott sokkal több hűtő- és különösen fagyasztógép működik, mint Budapesten, az emberek a megtermelt élelmiszereket, a sertés- és csirkehúst, zöldségeket főleg így raktározzák.

Budapesten az embereknek be kell vásárolniuk – az már kérdéses, ki mennyit képes megvenni FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK

Eltérnek a lakosság fogyasztási szokásai is a fővárosban és vidéken. A budapestiek sokkal többet költenek alkoholra és cigarettára, mint az ország többi részén, a különbség a ruházatra és cipőkre költött kiadásokat nézve még ennél is látványosabb. Kultúrára és szórakozásra pedig kétszer annyit szán egy budapesti, mint egy vidéki ember. Húsfélékből, kenyérből és zöldségből többet esznek vidéken, de sajtot, túrót és egyéb feldolgozott tejterméket, valamint gyümölcsöt a pestiek többet vásárolnak.

 Csökken a gondoskodás

 Az egészségügyi ellátás feltételei látszólag valamivel jobbak Budapesten, mint vidéken, hiszen a fővárosban átlagosan 150-nel kevesebb beteget kell kezelnie egy háziorvosnak, mint a kisebb településeken, ahol a tipikus körzetekben több mint 1550-1560 páciens jut egy praxisra. Ugyanakkor házi- és szakorvosokból 758 hiányzott 2015 végén a fővárosi ellátórendszerből, de szakdolgozóból, vagyis ápolóból ennél is több, már 2208, és hiány van az egészségügyi intézményekben gazdasági és műszaki területen, valamint fizikai dolgozókból is. 2000 óta eltűnt a budapesti rendszerből majdnem 60 háziorvos, 38 házi gyermekorvos, de ami ennél is riasztóbb, az az, hogy az Országos Mentőszolgálattól származó adatok szerint 16 éve még 90 mentőkocsi futott Budapest útjain, míg 2015 végén már csak 67.

 ismert, hogy tart a fővárosi egészségügyi ellátórendszer átalakítása, mert – míg vidéken egyértelműek a betegutak, vagyis a háziorvosok és a mentősök is pontosan tudják, hová küldjék vagy vigyék a beteget, addig - a fővárosban évek óta egy több mint 50 oldalas füzetben kell keresgélniük, mire megtalálják, melyik kórház melyik osztálya az éppen ügyeletes. Egyedül a sebészetben sikerült eddig rendet tenni, tavaly áprilistól valamennyi fővárosi kórház köteles 24 órás sebészeti ügyeletet tartania a körzetébe tartozó betegeknek.

 Nem jobb a helyzet az idősgondozás terén sem. Minden szociális gondoskodásról szóló kormányzati sikerjelentés ellenére a fővárosi idősek egyre nagyobb bajban vannak, ha az államtól várnak segítséget. 2000-ben még 18 ezernél többen kaptak közülük szociális étkeztetést, egy évvel ezelőtt már csak kevesebb, mint 12 ezren és a 6500 házi segítségnyújtásban részesülő helyett már csak 4500 időshöz ment gondozónő, hogy otthonában lássa el. Ha ehhez hozzávesszük az állandó gondoskodásra szorulók ellátórendszerének tervezett átalakítását, amikor minden szolgáltatás fizetős lesz, nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy a fővárosban megöregedni nem lesz életbiztosítás.

(Gulyás Erika, Népszava)

 

 


« vissza

Időpont foglalás

Keresse meg a legmegfelelőbb időpontot és foglalja le online - így nem kell sorban állnia.

Időpont foglalás ›
A foglaláshoz regisztráció szükséges.
Regisztráció ›
Ha már regisztrált, az oldal tetején található link segítségével beléphet.
Az orvos válaszol
Tegye fel kérdését - írásban válaszolunk Önnek Kérdezzen Ön is! ›
Mennyire tetszenek Önnek a megújult Citymed oldalak?