Dohányzásról nem csak dohányosoknak

A különféle dohányzási technikák divatja az idõk folyamán változik. Ma már csak régi filmekbõl, könyvekbõl tudhatjuk, hogy a dohánylevelet rágták, vagy porrá zúzott formában orrba szippantották (tubákolás). Bizonyos körökben és alkalmakkor ma is tartja magát a szivarozás, pipázás. Viszont igen nagy divat a cigarettázás.

Hazánkban a felnõtt lakosság több mint 30 %-a cigarettázik. Nem mondható hogy férfias szokás hiszen a nõk körében szintén ilyen mértékben elterjedt. Sajnos nagyon káros szokás, az általa okozott kárt még becsülni sem lehet. Káros az egyénnek, családnak, közösségnek, társadalomnak egyaránt. Mikor a dohányosoktól megkérdezzük, miért cigarettázik, többnyire az alábbi válaszokat kapjuk: “megnyugtat”, “pótcselekvés”, “figyelmemet összpontosítani tudom vele”, “megszoktam”, nem tudom miért csinálom”.
A dohányzás szenvedély igazi oka a cigaretta nikotin tartalmában keresendõ. A nikotin kezdetben élénkséget okoz, melyet késõbb izomlazulás követ. Ezek a hatások még kedvezõek is lehetnének, de sajnos gyorsan kialakul a hozzászokás, az addikciónak nevezett kóros állapot. A dohányzás elhagyása 4-6 hétig az un. megvonásos tüneteket eredményezi: ingerlékenység, szorongás, fejfájás, lehangoltság lép fel. Ezeknek a tüneteknek elmaradása után még hónapokig fennállhat a sóvárgás a cigaretta után.
Hazánkban az alábbi betegségcsoportok állnak a vezetõ haláloki lista élén: szív-érrendszeri megbetegedések, daganatos betegségek, agyi érbetegségek, balesetek, idült tüdõbetegségek. Az agyi érbetegségek és a balesetek miatti halálozás kivételével a többi esetben a befolyásolható kockázati tényezõk sorában elsõ helyen szerepel a dohányzás. Nagyszámú statisztikai adatok szerint a dohányos emberek 6-8 évvel rövidebb életûk nemdohányzó társaiknál. Sajnos az is tény, hogy a dohányzó ember környezetében élõk, dolgozók, azaz a passzív dohányosok körében is sokkal gyakoribbak a szív-, érrendszeri és daganatos megbetegedések. A dohányos szülõk gyerekeinek születési súlya alacsonyabb, sokkal fogékonyabbak a légúti és fülfertõzésekre, felnõve pedig maguk is gyakrabban válnak dohányosokká.
Most pedig tekintsük át azokat a megbetegedéseket, melyeknél a dohányzás ez elsõ helyen szerepel a kiküszöbölhetõ kockázati tényezõk közül.

Szív-, érrendszeri betegségek.

 A koszorúérbetegség, ischaemiás szívbetegség, szívinfarktus kialakulását különféle kockázati tényezõk segítik. Ide sorolhatók a sorban “elõkelõ” helyen lévõ cigarettázás mellett az életkor, az örökletes hajlam, magas koleszterin és húgysavszint, magas vérnyomás betegség, cukorbetegség, elhízottság, edzetlenség, személyiségtípus. Ezek a kockázati tényezõk külön-külön is, de együttesen hatványozottan fokozzák a betegség kockázatát. Ha a dohányzás, mint kockázati tényezõ csak önmagában van jelen, a végzetes kimenetelû szívbetegség gyakorisága kétszeresére emelkedik.

Daganatos betegségek.

 A cigarettát szívók esetében a tüdõrák elõfordulása tízszer gyakoribb. Más megközelítésben a tüdõrákosok 80%-a a dohányzók körébõl kerül ki. Az összes daganatos halálozás 25-35 %-ért a tüdõrák a felelõs. A pipázók ajakrákja is közismert. Kevésbé ismert viszont az a tény, hogy a dohányosok körében az egyéb daganatos megbetegedés elõfordulása is többszörös, pl. nyelõcsõ, hasnyálmirigy, vese, hólyag, méhnyakrák.

Idült tüdõbetegségek.

 Elsõsorban ide tartozó a krónikus aspecifikus légúti betegség ( KALB) gyûjtõnévvel illetett betegségcsoport (krónikus légcsõhurut, tüdõtágulat), mely kórelõzményében többnyire szerepel a dohányzás. Légzésfunkiós vizsgálattal dohányzó betegen ezek a tüdõbetegségek már korai stádiumban felismerhetõk és a dohányzás abbahagyásával, megfelelõ kezeléssel megállíthatók. Bizonyos foglalkozási tüdõbetegségekben (szénbáyászok, azbesztmunkások, paprikahasítók, madártenyésztõk) a dohányzás rontja a foglalkozás okozta megbetegedést.

Egyéb betegségek.

 a nyombélfekély 2-3-szor gyakoribb a dohányosokban, csonttörések, spontán légmell kialakulása is sokkal valószínûbb. A magas vérnyomás betegséget súlyosabbá teszi (a legerélyesebb érszûkítõ anyag a nikotin). Az erõs dohányzás kávézás nélkül is súlyos alvászavart okozhat. Romlik a szag-, ízérzés, ráncosodik az arcbõr. Ezekért a betegségekért a nikotin és a cigarettafüstben levõ különféle irritatív-, karcinogén (rákkeltõ) anyagok a felelõsek. A megoldás kézenfekvõ: a dohányzást abba kell hagyni. Hallom a dohányosok felzúdulását: könnyû mondani hogy hagyjam abba, igen ám, de hogyan?! Mint minden addikcióhoz vezetõ állapot esetén, a dohányzásról való leszokás kezdeti idõszaka is a legnehezebb. Az elsõ pillanat az átgondolt, tudatos elhatározás a dohányzásról leszokni akarás. A második pillanatban a dohányzás teljes elhagyásának idõpontját kell kitûzni. A dohányzás teljes elhagyását követõen rövid idõn belül a beteg számos kedvezõ következményt tapasztalhat: javul a légzése; szaglása, ízérzése visszatér, jobban alszik, javul a közérzete, energikusabbá válik, környezetébõl eltûnik a cigarettaszag. Sajnos a nikotin megvonás tünetei sok esetben oly erõsek, hogy a betegnek nincs ereje tovább folytatni a leszokás folyamatát. Ilyen esetben segít a nikotin éhséget mérséklõ nikotin tartalmú tapasz vagy rágógumi. 4-6 hét elteltével a megvonásos tünetek teljesen elmaradnak. Csökkentett nikotin tartalmú tapaszt még 4-6 hétig kell alkalmazni. Ezt követõen sok múlik a családi-, munkahelyi kapcsolatokon, nem utolsó sorban az orvos-beteg viszonyon. Az együttérzõ buzdítás a környezet részérõl a legmegrögzöttebb dohányost is képessé teheti a dohányzás elhagyására. A szociális nyomás jelentõsége is nagy lehet, melyre csak egy példa az USA-ból, ahol magas presztízsû állás betöltésére a dohányos dolgozó jelentõs hátránnyal pályázhat. A dohányzás abbahagyását követõen az esetek 10%-ban az étvágy javulása miatt jelentõsebb súlygyarapodás elõfordulhat, de ez megfelelõ diétával rendezhetõ.


« vissza

Időpont foglalás

Keresse meg a legmegfelelőbb időpontot és foglalja le online - így nem kell sorban állnia.

Időpont foglalás ›
A foglaláshoz regisztráció szükséges.
Regisztráció ›
Ha már regisztrált, az oldal tetején található link segítségével beléphet.
Az orvos válaszol
Tegye fel kérdését - írásban válaszolunk Önnek Kérdezzen Ön is! ›
Mennyire tetszenek Önnek a megújult Citymed oldalak?