„Belvárosi" hipertónia

Kerületünkben a lakosság 10-15%-a (5-7 ezer ember) szenved magas vérnyomás betegségben. Ha csak a felnőtteket vizsgáljuk ez az arány 20-25 %-ra emelkedik. Gyakori előfordulása miatt népbetegségnek tekinthető. Igen gyakran hosszabb-rövidebb ideig tartó munkaképtelenséget, szövődményei miatt rokkantságot, súlyos esetben halált okozhat.

Ez a betegség gyakorisága miatt jelentős gondot okoz kerületünk egészségügyi ellátásának. Országos statisztikák bizonyítják, hogy a magas vérnyomásban szenvedőknek csak a fele tud betegségéről. A tudottan hipertóniásoknak is csupán a fele részesül megfelelő kezelésben (természetesen ezek az arányok területenként, a lakosság összetételétől függően változnak).
A szív-, érrendszeri szövődmények miatt mozgáskorlátozottá vált beteg gondozása, ápolása jelentős anyagi terhet ró a családra, kerületre egyaránt. Az egyébként jól működő kerületi házi szociális gondozó hálózat munkáját segítő-kiegészítő, otthoni betegápolásra szakosodott, elsősorban alapítványi pénzből támogatott szervezeteknek is bőven jut feladat. A betegség korai felismerése és megfelelő kezelése a szövődmények kockázatát jelentősen lecsökkenti.

Mikor beszélünk magas vérnyomásról? Régóta tartja magát az a nézet, hogy a vérnyomás akkor jó, ha az "életkor+100" Hgmm-ben kifejezett értéket nem haladja meg. Ez a számított érték jó közelítéssel igaz lehet az 50 év alatti korosztály esetében. A mai elfogadott szemlélet szerint akkor mondjuk valakiről, hogy hipertónia betegségben szenved, ha megfelelő (standard) körülmények között mérve 3 különböző (legalább egyhetes időközzel mért) alkalommal vérnyomása nagyobb 140/90 Hgmm-nél. Megfelelő körülmények alatt azt értjük, hogy a beteg a mérés előtt 30 percig nem fogyaszthat koffeintartalmú italt, nem dohányozhat és közvetlenül a vizsgálat előtt legalább 5 percig nyugodt, semleges környezetben kell lennie. Az önvérnyomásmérés sok esetben segíti az orvos munkáját, de ehhez a megfelelő feltételeket (képzettség, műszer) előzetesen biztosítani kell. A vérnyomásmérő műszer kiválasztásánál a legfontosabb szempont a műszer pontossága. Elsősorban a higanyos vérnyomásmérők ajánlhatók. A mérési technika elsajátítása érdekében kérjük ki a kezelőorvos tanácsát. Bizonytalan esetekben, pl. feltételezett hipertónia betegség, "fehérköpeny-hipertónia, epizodikus hipertónia kizárása érdekében nagyon jól bevált diagnosztikus módszer az ambuláns vérnyomás-monitorozás (ABPM). A beteg testére illesztett készülék rendszeres időközökben megméri a vérnyomást és rögzíti a mért értéket. A vizsgálat végén a mért adatokat értékelik. Ez a módszer hasznos a diagnózis felállításánál és hasznos lehet a kezelés megválasztásában és a prognózis megítélésében is. A mért vérnyomás értékek alapján a betegség különféle súlyossági fokozatba (enyhe, középsúlyos, súlyos, nagyon súlyos) sorolható. Ez a besorolás a kezelés megválasztásánál játszik szerepet.

A hipertónia osztályozása: Kóreredetet tekintve a betegséget elsődleges (esszenciális) és másodlagos csoportba sorolhatjuk. Az esetek 95%-ban nincs fellelhető ok, ekkor beszélünk elsődleges, vagy másképp esszenciális hipertóniáról. Ez a betegség 25-55 év között kezdődik. 20 év alatt igen ritkán fordul elő. Genetikus és környezeti faktoroknak (pl. fokozott só bevitel) is szerepük van a betegség kialakulásában. A kezdeti szakaszban a vérnyomás emelkedése átmeneti, az idő előrehaladtával viszont állandósul. A betegséget súlyosbítja az elhízottság, szeszesital rendszeres fogyasztása és a cigarettázás. Másodlagos hipertóniának azokat az eseteket tartjuk, amikor az ok egyértelműen kimutatható. Részletes vizsgálattal az esetek 5%-ban lehet meghatározó okot kimutatni. Ilyen ok lehet pl. csökkenő gyakorisági sorrendben: vesebetegség, veseér betegség, hormonzavar (daganat), aortaszűkület. Ezeken a betegségeken túl a másodlagos hipertónia körbe sorolhatók bizonyos gyógyszerek (fogamzásgátló, szteroid hormon tartalmú gyógyszerek, nem szteroid gyulladásgátlók) szedése, toxikus hatású anyagok szervezetbe jutása (alkohol, ólom, higany stb.) miatt kialakult vérnyomás emelkedés.

A hipertónia szövődményei: A szövődmények a tartós vérnyomás emelkedés és az időközben kialakuló érelmeszesedés miatt jönnek létre. Megvastagodik a szív bal kamrafala ez veszélyes ritmuszavart, szívizom károsodást, szívelégtelenséget eredményez. Nem ritka a hirtelen halál. Hirtelen agyi történés, például agyvérzés jöhet létre. Megbetegedhet a vese. A felgyorsuló érelmeszesedés szívizom infarktust eredményezhet. Mindezek a szövődmények igen jó eséllyel kivédhetők a betegség korai felismerésével és megfelelő kezeléssel, gondozással.

Kezelés: A nem gyógyszeres kezelés a megfelelő diétából és életmód változásból áll. Csökkenteni kell a konyhasó-, alkohol-, kávéfogyasztást. Energiaszegény étrendet kell tartani az ideális testsúly elérése érdekében. Magnézium-, kálium-, kalcium dús étrendet kell tartani. Rendszeres testmozgásra és a megfelelő pihenésre időt kell biztosítani. Ha a nem gyógyszeres kezelés nem hoz kellő eredményt, azaz a vérnyomás nem rendeződik, akkor kell a gyógyszerekhez nyúlni. De ebben már a kezelőorvos tanácsát kell kikérni, aki egyéni elbírálás szerint választja majd ki a legjobban megfelelő vérnyomáscsökkentő gyógyszert. (Jobb néhány tabletta rendszeres szedése, mint rokkantan más segítségére szorultan élni.)



« vissza

Időpont foglalás

Keresse meg a legmegfelelőbb időpontot és foglalja le online - így nem kell sorban állnia.

Időpont foglalás ›
A foglaláshoz regisztráció szükséges.
Regisztráció ›
Ha már regisztrált, az oldal tetején található link segítségével beléphet.
Az orvos válaszol
Tegye fel kérdését - írásban válaszolunk Önnek Kérdezzen Ön is! ›
Mennyire tetszenek Önnek a megújult Citymed oldalak?