"A MELLRÁK LEGYŐZHETŐ !" (V. Nemzeti Rákellenes Nap, 1997. Április 9.)

1997 április 9-én, az V. Nemzeti Rákellenes Napon országszerte tudományos és ismeretterjesztő előadásokat tartottak a daganatos betegségekről, kiemelten az emlőrákról.

A haláloki statisztikák élén, szorosan a szív-, érrendszeri megbetegedések mögött a daganatos megbetegedések okozta halálozás áll.
Várhatóan ez a félelmetes megbetegedés az évezred végére az élre fog kerülni. A nők esetében a mellrák a leggyakoribb daganat, évente 2000 esetben szerepel a halál okaként. A szomorú aktualitást az adja, hogy hazánkban is egyre növekszik az emlőrákos megbetegedések száma. Évente kb. 4100 új megbetegedésre lehet számítani. 100 nő közül 10, elsősorban a változó korúak a veszélyeztetettek. Ezen a téren nemzetközi viszonylatban is igen rossz a magyar nők helyzete, mert hazánk a női daganatos halálozást tekintve a harmadik helyen van.
A századforduló táján a rák szinte kivétel nélkül halállal végződött. A modern orvosi ellátásnak köszönhetően ma már a rosszindulatú daganatos megbetegedésekben szenvedők többsége (50-60%) gyógyítható. Ennek ellenére a társadalomban még mindig sok a kétely a daganatos betegségek kezelésének hatásosságában.
A rák kialakulásában nagy szerepe van a táplálkozási szokásoknak, életmódnak. Számos kutatás, tanulmány bizonyítja , hogy a rákos megbetegedések 80-85%-át a helytelen táplálkozás és életmód indítja el. Ebből egyenesen következik, hogy pusztán életmódi, étrendi változásokkal jelentős eredményt lehet elérni a megelőzés terén. A rákos betegség kemény harcos, sokkal nehezebb vele megküzdeni - akár betegként, akár kezelőorvosként állunk vele szemben - mint kitérni előle.
Mi is az a rák? Valamilyen rákkeltő anyag, vagy un. szabad gyök hatására testünket alkotó sejtek egyikében, annak genetikai állományában (DNS) olyan változás következik be, hogy a sejt kicsúszik a szabályozás alól, korlátlanul osztódni kezd, növekvő idegen szövet képződik, ami a szervet és annak határait nem kíméli, környezetét roncsolja, esetleg a testen belül idővel távolabbi területekre is eljut, ott is szaporodni kezd.
Mi váltja ki a rákos megbetegedést? A leggyakoribb okok: nem megfelelő (zsírdús, fehérjedús, rostban szegény) táplálkozás, dohányzás, túlzott alkohol fogyasztás, különféle mérgező kémiai anyagok és az ionizáló sugárzás. A kiváltó okok igen változatosak, de többségük elkerülhető lenne.
Emlőrák esetén a túlzott cukorfogyasztásnak is jelentőséget tulajdonítanak.
Milyen kockázati tényezők szerepelnek az emlőrák kialakulásában? A betegség kialakulásának veszélye nagyobb, ha anyai ágon gyakrabban fordult elő emlőrák. Hajlamosító tényezők: előrehaladott életkor; családi halmozódás; ellenoldali emlőben korábban rosszindulatú tumor volt; 12 éves kor előtt kezdődő és 50 év felett elmaradó menses; 30 éves kor feletti első szülés. Egyéb, kevésbé szoros kockázati tényezők: elhízottság; sok koleszterint tartalmazó étrend; ionizáló sugárzások.
Milyen tünetek hívják fel a figyelmet? Többnyire véletlenül, mosakodás közben tapint csomót a beteg a mellében. Ilyen esetben helyes mielőbb orvoshoz fordulni. A betegek egy része csak néhány hét múlva keresi fel orvosát, miután az első lelki megrázkódtatáson túlteszi magát. Sajnos - az esetek kisebb százalékában ugyan (10-12%) - a beteg hónapokig titkolja betegségét, esetleg csak a hirtelen növekedés, illetve kifekélyesedés után fordul orvoshoz. Kevésbé gyakori tünetek: az emlő behúzódása, váladékozása, fájdalmassága, bőrpír megjelenése, tapintható hónalji nyirokcsomók kialakulása.
Tudatában kell lenni annak, hogy a korai stádiumban észlelt daganat a legtöbb esetben nyomtalanul eltávolítható!
Milyen vizsgáló módszerek állnak rendelkezésre? Az egyszerû tapintás; az emlő röntgenvizsgálata (mammográfia); ultrahang vizsgálat; a csomóból szövettani vizsgálat; laboratóriumi vizsgálat; stb.
Nagyon fontos az önvizsgálat, melyet havi rendszerességgel szükséges elvégezni! Negyven éves koron túl évente mammográfiás vizsgálat javasolt.
Ha már kialakult a daganat, milyen kezelési módok állíthatók csatasorba ? A klasszikus szemlélet szerint a daganatot el kell pusztítani valamilyen módon (mûtét, sugár, kemoterápia). A másik módszer a beteg szervezet megerősítésére irányul, hogy az képes legyen önmagát meggyógyítani (pl. a nagydózisú vitamin kezelés, gyógyteák, immunkezelés). Az emlőrák esetén a sebészeti ellátás a leggyakoribb.
Manapság az emlő megtartása is cél (csökkentett radikalitású emlőmûtétek), emiatt a kiterjesztett mûtétek aránya fokozatosan visszaszorult, csak a daganatot hordozó emlőszektort távolítják el a hozzá tartozó nyirokcsomókkal. A szövettani lelet és egyéb leletek birtokában végzett kiegészítő (adjuváns) kemo-, radio- és hormonterápia a betegek számára teljes gyógyulást hoz. Előrehaladott esetekben a kombinált kezeléssel tartós tünetmentességet, javult életminőséget lehet elérni.
Mit tegyünk általában a daganatos megbetegedés megelőzésére ? Az un. „elsődleges megelőzés" a rákkeltő anyagok távoltartása, helyes életmód kialakítása. A korábban említett kiváltó okok mellőzése, kerülése. Tehát rostdús (gyümölcs, zöldség), zsírszegény, kevesebb fehérjét tartalmazó ételeket fogyasszunk. Kerüljük a natív cukrokat, alkoholt, pácolt, sózott, füstölt húsokat. Rendszeres testmozgással állóképességünk, ellenálló képességünk javul. Táplálékunkat érdemes kiegészíteni az un. antioxidáns anyagokkal, mint pl. a C, E vitaminok, béta karotin, szelén, stb. Ilyen étrenddel, életmóddal a daganatos betegség kialakulásának kockázata 80-85%-al csökkenthető lenne. Sajnos hazánkban a rákellenes küzdelemben is a rendkívül egészségtelen életmódi szokásoknak a megváltoztatása a legnehezebb feladat.
Mit tehet a társadalom? A „másodlagos megelőzés" feladatkörébe tartozik a megfelelő szûrési technikák kidolgozása és alkalmazása ( önvizsgálat, orvos fizikális vizsgálata, mammográfia, stb.).
A betegség korai felismerése a hangsúlyos. Szükséges egy hatékony ( érzékeny és fajlagos) szûrési módszer kidolgozása, mellyel a veszélyeztetett lakosság hatékony és olcsó szûrése megvalósítható. Amíg ilyen hatékony szûrési technika nem áll rendelkezésre, még hangsúlyosabb a folyamatos megfelelő egészségnevelés, felvilágosító tevékenység. Azokban az országokban, ahol a szûrés megfelelően mûködik, a halálozási mutatók 30-50%-al csökkentek.
Az emlőmûtétet követően milyen kezelést kap a beteg? A mûtétet követően a rehabilitáció a sebészeti osztályon már elkezdődik. Gyógytornász segítségével a váll és a kar mozgásának helyreállítása, a keringés, légzés javítása a feladat. A rehabilitáció testi, lelki és szociális támogatást jelent, annak érdekében, hogy a beteg képes legyen visszatalálni az életbe. Ha a pszichés, a fizikai rehabilitáció sikeres, akkor nagy az esély a szociális rehabilitáció megvalósulására is.


« vissza

Időpont foglalás

Keresse meg a legmegfelelőbb időpontot és foglalja le online - így nem kell sorban állnia.

Időpont foglalás ›
A foglaláshoz regisztráció szükséges.
Regisztráció ›
Ha már regisztrált, az oldal tetején található link segítségével beléphet.
Az orvos válaszol
Tegye fel kérdését - írásban válaszolunk Önnek Kérdezzen Ön is! ›
Mennyire tetszenek Önnek a megújult Citymed oldalak?