Veszélyes az influenza ?

(Ha elmúltunk 60 évesek; ha nem múltunk el, de még lehetünk, ezért egyaránt fontos tudnunk róla.)

Az lehet! Lássuk csak miért.

Mi is az influenza?
Az influenza vírusos fertőző betegség, mely a világban emberek millióit betegíti meg minden évben. Magas lázat, non-produktív köhögést, enyhe orrfolyást, torokfájást, fejfájást, végtagfájdalmat okoz. Más közönséges légúti megbetegedéstől a magas láz, tartós gyengeség különíti el, a hurutos tünetek eltörpülnek. Egészséges gyerekek, fiatal és középkorú felnőttek esetében szelíd betegség képét mutatja, többnyire elegendőnek bizonyul néhány napot ágyban maradni, lázcsillapítót, C vitamint szedni és bőséggel folyadékot fogyasztani. Szövődménymentes esetben egy hét alatt kezelés nélkül is meg lehet gyógyulni.
Hogyan terjed a betegség?
Cseppfertőzéssel terjed. A vírus az orr és a torok nyálkahártyájában él, innen apró nyálcseppekkel a levegőbe jut, mikor a beteg ember köhög, tüsszent vagy beszél. Ekkor a közel álló belélegzi a vírust. A tünetek rendszerint a vírus belélegzését követő egy-három nap után jelennek meg. Igen gyors a betegség terjedése, jellegzetesen járványosan jelentkezik.
Mikor jelenik meg?
Elsősorban a téli hónapokban. Az északi féltekén leggyakrabban november és április között okoz járványokat. Az influenza-szerűmegbetegedéseket nyáron rendszerint más vírusok okozzák.
Miért is veszélyes?
Az esetlegesen kialakuló szövődmények miatt. A tüdőgyulladás a leggyakoribb szövődménye, melyet maga az influenza vírus elsődlegesen is okozhat. Másodlagosan (bakteriális felülfertőződés következtében) is felléphet tüdőgyulladás. Bakteriális felülfertőződés jele az orrváladék színének megváltozása. A tüdőgyulladás sok esetben halálos kimenetelűis lehet. Idült betegségben (keringési, légzőszervi, anyagcsere betegségekben) szenvedőkön szívelégtelenség, légzési elégtelenség is kialakulhat az influenzás fertőzöttség következtében, mely szintén gyakran fatális. Egyik jelentős probléma a rövid idő alatt bekövetkező folyadékvesztés, mely a keringés összeomlását eredményezi.
Kire veszélyes?
Elsősorban a 60 év feletti korosztályra és az előbb említett krónikus betegségekben szenvedőkre. A 60 év felettiek és/vagy krónikus betegségben szenvedők alkotják a magas kockázatú csoportot. Influenza járványos időszakban ebből a magas rizikójú csoportból 2x-5x gyakrabban kerülnek kórházba mint egyébként. Az influenza következtében elhunytak 90%-a 60 év feletti. Veszélyes még a valamilyen okból szalicilt szedő gyerekekre, mert az aszpirin és az influenza az un. Reye szindrómát okozza, melynek tünetei a májelégtelenség, kóma, és halál.
Hogyan kezelik?
Az influenza kifejlődése esetén a tüneti kezelés a gyakorlat, melyről korábban már szó esett. Ha már kialakult a tüdőgyulladás, annak célzott kezelése válik szükségessé, például antibiotikummal. A többi szövődmény (keringési és/vagy légzési elégtelenség) már többnyire kórházi ellátást tesz szükségessé.
Meddig terjeszti a beteg a fertőzést?
Változó, de leggyakrabban a tünetek megjelenése előtti naptól egy héten keresztül.
Megelőzhető-e a betegség kialakulása?
Szerencsére többnyire igen. Az influenza elleni küzdelemben a megelőzésre 2 lehetőség van, az egyik az immunoprofilaxis, azaz az infuenza elleni védőoltás inaktívált (elölt-vírus) oltóanyaggal. Az influenza vírusok oly gyakran változnak, hogy az előző évi oltóanyag ebben az évben már hatástalan. Aki hosszan tartó védettséget akar szerezni, annak minden évben be kell oltatnia magát az aktuális évre kifejlesztett oltóanyaggal. A másik pedig a kemoprofilaxis ( gyógyszeres megelőzés) vagy kezelés influenza specifikus vírus elleni szerekkel (amantadine, rimantadine) Ezek az antivirális szerek csak az A típusú influenza vírus ellen hatásosak és az esetek 70-90%-ban megelőzhető velük a betegség. Az influenza megbetegedés kezelésére is alkalmasak, csökkentik a tünetek súlyosságát és rövidítik az időbeli lefolyását. Az USA-ban az A típusú influenza fertőzés kezelésére az amantadint 1976 óta-, a rimantadint pedig 1993 óta fogadták el. Igen ritkán központi idegrendszeri (nyugtalanság, koncentrálóképesség zavara, szédülés); gyomor-, bélrendszeri (émelygés, étvágytalanság) mellékhatások lehetnek.
Kinek kell megkapni az oltást?
- minden 60 éves vagy idősebb embernek
- krónikus szív-, tüdő-, vesebetegségben és anyagcsere zavarban szenvedőknek
- immunhiányos állapotban lévőknek
- tartós szalicil kezelésre szorulóknak
- egészségügyi dolgozók
- szociális otthonok lakóinak, hosszantartó orvosi kezelésben részesülőknek
- téli hónapokban második félidős terhesek
- akik április és szeptember között az Egyenlítőt átlépik
- aki csökkenteni szeretné az influenzás megbetegedés kockázatát
Meddig ad védettséget az oltás?
A beadást követő 1-2 hét után, de legfeljebb egy évre ad védettséget, minden évben ismételni kell.
Van-e kockázata az oltásnak?
Mivel az influenza oltóanyag csak elölt vírust tartalmaz, az oltás nem okozhat influenzát. Úgy mint a gyógyszerek többségénél, igen kicsi a valószínûsége annak, hogy valamilyen súlyos szövődmény lépjen fel. Az oltás veszélye elhanyagolhatóan kisebb annál, mint amekkorát az influenza megbetegedés a beoltatlan egyénen okozhat. 6-12 órával az oltás után 1-2 napig tartó enyhe oltási szövődmény lehet igen ritkán: enyhe fájdalom, duzzanat, bőrpír az oltás helyén, esetleg hőemelkedés, láz. Rendkívül ritkán tojásfehérjével-, vagy egyéb oltóanyag komponenssel szembeni túlérzékenység okozhat allergiás reakciót. Ellenben légzőszervi betegség véletlenszerűmegjelenése az influenza oltás idején nem hozható kapcsolatba az oltással.
Mikor kell megkapnunk az oltást?
Minden év október közepe és november közepe között célszerűa kampányoltást végezni. A járvány többnyire december második felében kezdődik és február végéig tart.A magas rizikójú csoport beoltása évente az influenzás időszak előtt a legjobb hatékonyságú fegyver az influenza járvány elleni küzdelemben.
Milyen fokú védettséget ad az oltás? Az influenza oltás 65 év alatti, egyébként egészséges korosztály esetében 70%-os védettséget ad. A magas rizikójú csoport esetén a védettség 30-70%-os. Az influenza oltás 50-60%-ban kivédi a tüdőgyulladás kialakulását és a korházi kezelést szükségtelenné teszi. A halálos szövődmény kialakulása ellen 80% védettséget ad. 1991/92 telén 10000 főre kiterjedő nyugat európai vizsgálat bizonyította, hogy az influenza ellen oltottak esetében felére csökken az influenza előfordulása. A WHO influenza figyelő szolgálata 1997 január 30-i jelentése szerint világszerte járványt okozó törzs az influenza „A"(H3N2), ez a vírustörzs 1968-ban okozott először pandemiát. Ezen a télen Európában a nyugati országokban 1996 októberében jelent meg, hazánkban 1997 január 4-én izolálták először, Budapesten.
Kit nem szabad oltani?
Akinek súlyos túlérzékenysége van a tojással-, vagy az influenza oltóanyag komponenseivel szemben.(Ezeknek a betegeknek adhatók az influenza megelőzésére ill. kezelésére a korábban említett antivirális gyógyszerek.) Akut lázas betegség alatt sem szabad influenza oltást adni. Az influenza a társadalom számára évről-évre nagy gazdasági terhet jelent, akár a dolgozók munkából való kiesését, akár az egészségügyi költségeket vesszük. Az influenza járványok nagyságrenddel több emberéletet követelnek évente mint akár korunk rettegett betegsége, az AIDS. Az influenza oltás dolgozik, nem drága, és pénzt takarít meg. Olcsóbbnak tûnik a megelőzés.


« vissza

Időpont foglalás

Keresse meg a legmegfelelőbb időpontot és foglalja le online - így nem kell sorban állnia.

Időpont foglalás ›
A foglaláshoz regisztráció szükséges.
Regisztráció ›
Ha már regisztrált, az oldal tetején található link segítségével beléphet.
Az orvos válaszol
Tegye fel kérdését - írásban válaszolunk Önnek Kérdezzen Ön is! ›
Mennyire tetszenek Önnek a megújult Citymed oldalak?