Képernyős munkahelyek

A számítástechnikai-informatikai robbanás hazánkat sem kíméli. Az irodákban megszokottá vált a számítógép, de megjelent az autószerelő műhelyekben, orvosi rendelőkben, háztartásokban egyaránt.

Lehet munkahelyi feladatokat otthon elvégezni, majd kommunikációs szoftver, modem és telefonvonal segítségével a munkahelyi számítógépre továbbítani. Banki szolgáltatásokhoz is hozzájuthatunk, az internet segítségével a világot bebarangolhatjuk, miközben ki sem mozdulunk lakásunkból. Akár kedvtelésből, akár munkánk miatt naponta 6-8 órát is töltünk a képernyő előtt. A számítógéppel dolgozók munkakörülményeit, az un. képernyős munkahelyeket az ergonómusok már évek óta vizsgálják. Számos tanulmányban hívták fel a figyelmet a számítógépes munka egészségkárosító hatásaira. A képernyős munkahelyekre a mai napig nincs rendeletszerűen kötelező, normatív előírás hazánkban. A téma fontosságát az V. kerületben az adja, hogy az itt tömörülő minisztériumok, hivatalok, bankok, vállalati irodák dolgozói létszámát jelentős százalékban a kerületi lakosság teszi ki.
Máté Attila 28 éves kerületi lakos (aki fényszedőként dolgozik, munkahelyén napi 8 órát tölt képernyő előtt) csukló-, karfájdalmakkal, hát-, derékfájdalmakkal, látászavarral, koncentrálóképesség romlásával, fejfájás, feszültség, idegesség, ingerültség panaszokkal jelentkezett.
Panaszai egyértelműen összefüggésbe voltak hozhatók rossz munkakörülményeivel.
M.A.: Teljesítménybérben dolgozom, a 8 órás munkaidőben csak 25 perc szünetet tarthatok.
A munkakörnyezetre vonatkozó kérdéseimre az alábbi választ mondta el:
M.A.: Többen dolgozunk egy szobában. A monitoromat közvetlen napsugárzás éri, ha a képernyőt másik irányba fordítom egyéb tükröző felületek látszanak rajta. Nincs klímaberendezés, nyáron nagyon meleg a helyiség, ha ablakot nyitunk huzat van. Az asztalom kicsi, az iratokat nem tudom jól elhelyezni rajta. Az asztal és szék magassága nem állítható, a szék támlája nem dönthető. Állandó zajban dolgozom, mert a szobában van a nyomtató, fénymásoló gép és az utcai zaj is erősen beszűrődik.
Máté Attila által elmondottak szinte általános problémaként jelennek meg. A termelékenység növelése, gazdaságossági elképzelések miatt a számítógépeket mint “termelő berendezéseket” hadrendbe állítják, de nem fordítanak kellő figyelmet az azokkal dolgozó “emberi tényező” igényeire. A morbiditási és mortalitási statisztikák szerint a világ élmezőnyébe tartozunk, a nem kellő figyelemmel kialakított képernyős munkahelyek tovább rontanak ezen a helyzeten.
A betegek panaszai ezeken a munkahelyeken látásromlás, pszichés zavarok, mozgásszervi panaszok kérdéskörbe tartoznak. Ezek a következők: fáradság, idegesség, szemhéj-remegés, égő szemfájdalom, tarkó-, hát-, derék-, csukló-, kar-, vállfájdalom. A mozgásszervi panaszok a munka statikus jellegéből adódnak. A látványos feltételezések ugyanakkor, melyek sugárártalomról, a szem tönkremeneteléről, magzati károsodásról szólnak, nem kellően megalapozottak. Csak egy példa: televízió és a számítógép monitor közötti különbség. A televízió nagyságrendekkel nagyobb elektromágneses sugárzást bocsát ki magából. Különösen érvényes ez az alacsony kisugárzású monitorok elterjedése óta. Tiltani kell emiatt a televízió számítógépes monitor helyetti alkalmazását. (a lakásokban gyakori, hogy a játékprogramokat futtató számítógépekhez tv készüléket csatlakoztatnak és ezen játszik a gyerek). Közismert, hogy a televízió képernyőjének nagysága megszabja, hogy milyen távolságból nézhetjük azt. A panaszok viszonylag fiatal életkorban történő halmozódása rámutat a munkakörülmények optimalizálásának és a megterhelések korlátozásának szükségességére.
A hazai egészségügyi vezetés az Európai Unió irányelveihez igazodva rendeletet terjeszt elő a képernyős tevékenység egészségügyi és biztonsági követelményeiről, melyről a parlament feltehetően még ebben az évben döntést hoz.
Az Európai Unió képernyős munkahelyekre vonatkozó rendeletei pontosan előírják a munkavállalók terhelhetőségi határait, munkafeltételeit, melyek biztosítása minden munkáltatóra nézve kötelező. A munkavállalónak egy előzetes látás-, pszichés-, mozgásszervi vizsgálaton kell átesnie. Tájékoztatni kell a munkavállalót a képernyős munkahely egészségügyi vonatkozásairól és ki kell képezni annak használatára. A munkaterhelést csökkentendő a képernyő előtti munkát óránként 10 perc szünettel kell megszakítani. Időszakos orvosi vizsgálatnak is történni kell. Ha szükséges a munkavállalót el kell látni a képernyőfigyelés távolságában éleslátást biztosító szemüveggel. A monitor kontrasztos és villódzásmentes kell hogy legyen, és a tükröződés mentesség érdekében biztosítani kell a könnyű állíthatóságát. A billentyűzetnek dönthetőnek kell lenni és szükség esetén be kell szerezni akár puha párnázatot a csukló alátámasztására. A billentyűzetnek tapadnia kell a tartófelülethez. A munkaasztalnak elegendően szélesnek és kellő magasságúnak kell lennie. A munkaszék stabil, párnázott kell legyen, biztosítani kell magasságának és támlájának állíthatóságát. A laptartót úgy kell elhelyezni, hogy a tekintet áthelyezése elegendő legyen, folyamatosan lehessen dolgozni a fej vagy a törzs elfordítása nélkül. A munkakörnyezetet úgy kell kialakítani, hogy a munkavégzőnek elegendő helye legyen a testhelyzet változtatáshoz. A munkahely megvilágításának olyannak kell lennie, hogy kellő kontraszt legyen a képernyő és a háttérkörnyezet között. A monitorok fényerejét figyelembe véve a háttérvilágításnak kb. 500 lux fényerejűnek kell lennie. A képernyőn a munkát zavaró tükröződést és fényvisszaverődést ki kell küszöbölni. A képernyős munkahelyek fokozott szellemi és figyelmi teljesítmény igényelnek, ezért biztosítani kell, hogy a zajszint ne legyen magas. Ennek szintje optimális esetben az 55 dB, de nem haladhatja meg a 65 dB értéket. Diszkomfortot okozó sugárzó, áramló hőhatásokat, huzatot ki kell küszöbölni.
A szoftverekkel szemben támasztott igény többek között, hogy a velük dolgozónak módja legyen adott időpillanatban saját teljesítményét ellenőrizni. A képernyős munkahelyek telepítésekor ha a fenti feltételek teljesítésére is gondolnak, akkor többnyire a telepítési költség egy százalékát sem teszi ki az ezekre fordítandó hányad.
Ha a képernyős munkahelyi feltételek rosszak, megnő a hiányzások és a táppénzes napok száma, ami nem csak a munkáltató számára hátrány, hanem társadalmi mértékkel mérve is káros.
Máté Attila táppénzes állományba vétele is elkerülhető lett volna, ha munkáltatója munkahelyi körülményei javítására gondot fordított volna.


« vissza

Időpont foglalás

Keresse meg a legmegfelelőbb időpontot és foglalja le online - így nem kell sorban állnia.

Időpont foglalás ›
A foglaláshoz regisztráció szükséges.
Regisztráció ›
Ha már regisztrált, az oldal tetején található link segítségével beléphet.
Az orvos válaszol
Tegye fel kérdését - írásban válaszolunk Önnek Kérdezzen Ön is! ›
Mennyire tetszenek Önnek a megújult Citymed oldalak?