Info-kommunikációs infrastruktúra

Melléklet I.
Számítástechnikai módszerek alkalmazása a háziorvosi gyakorlatban c. eloadáshoz
( Zuglói Háziorvosi Alapítvány 1994, Dr. Nagy Károly )

A XX. század az autó, az autózás évszázada. Az autózás hallatlan mobilitást adott a társadalomnak, amely maga után vonta az új szervezeti formák nagyságrendekkel bonyolultabb, komplex kapcsolatrendszerek kialakulását. A társadalom, a nemzetgazdaságok fejlődéséhez szükséges ezen belső kapcsolatrendszerek folyamatos bovülése, minőségének javítása. Az autóipar a nemzetgazdaságok motorjává vált. Az autó azonban, mint a társadalmi folyamatok katalizátora elérte lehetőségei határát. Szerepét a század utolsó éveiben az elektronika, a számítástechnika eszközeire és technológiájára épülő informatika és telekommunikáció veszi át, mégjobban felgyorsítva a társadalmi és gazdasági folyamatokat. A fejlett országokban azon termékek részaránya a GDP-ben, amelyekben közvetve vagy közvetlenül megjelenik az informatika, meghaladja az 50%-ot, továbbá az évezred végére
globális szinten az informatika és távközlés hozzájárulása a GDP-hez nagyobb lesz mint az autóiparé. A XXI. század eleje, legalább 2020-ig az informatika korszaka lesz. A fejlett országok az információs társadalom megteremtésének útján haladnak.
Az informatika az élet valamennyi területére behatolva megváltoztatja a munkavégzés kialakult gyakorlatát, ugyanakkor az informatikai alkalmazások kedvező hatásai mellett számolni kell a fejlesztések és alkalmazások költségeivel is, amelyek a költségvetés kiadási oldalát növelik.
Tapasztalatok szerint a szakszerűen megvalósított fejlesztések rövid időn belül megtérülnek. Hazai számítások szerint például a ma közkedvelt faxos információtovábbítás tizennégyszer drágább, mint a csomagkapcsolt számítógépes információ-átvitel nem számszerűsítve azt az eredményt, amelyet a számítógépes információtovábbítás biztonsága jelent.
Az info-kommunikációs infrastruktúra fogalma
Info-kommunikációs infrastruktúrán értjük egy oldalról a számítógépes hálózatok, mobil vagy kapcsolt terminálok, nyilvános adatbázisok, nyilvános nagy alkalmazási rendszerek együttesét, más oldalról
ideérthetjük az információs társadalommal összekapcsolt értékek, életstílusok, szervezetekhez kapcsolódó működési módok, emberi törekvések összességét is.
Más megfogalmazásban az információs infrastruktúra a távközlés által nyújtott adatkommunikációs lehetőségeket és az erre épülő általános célú informatikai szolgáltatásokat ( e-mail, file átvitel, stb ) jelenti, amelyekre az üzleti, kormányzati, akadémiai, lakossági felhasználók rendszereik építésénél, alkalmazásaik készítésénél alapelemként építhetnek.
Az info-kommunikációs infrastruktúra célja
Az info-kommunikációs infrastruktúra célja a magyar közigazgatás, vállalkozások, családi szféra bekapcsolása abba a nemzetközi törekvésbe, amelynek eredményeként a közigazgatási, gazdálkodási, privát élethez szükséges információk és intézkedések jelentős része nemzetközi számítógéphálózatokon keresztül történik.
Ennek érdekében nagymértékben növelni kell az információ szolgáltatásokat, a mindenki által elérhető adatbázisok számát és méretét, a közigazgatási és önkormányzati információk adatbázisba vitelét és elérhetőségét Elektronikus úton elérhetővé kell tenni a magyar kultúra vázát képező ( múzeumi, könyvtári, történelmi, tudományos ) ismeretek adatbázisait, valamint a vállalkozások alapvető információs rendszereit.
Meg kell teremteni a távoli munkavégzés ( teleworking ), valamint a távoli tanulás ( teleteaching ) lehetőségeit. Ez egészségügyre vonatkoztatva javítani kell a diagnosztika, a gyógyítás, a gyógyszerellátás valamint a társadalombiztosítási elszámolások hatékonyságát és költségracionalizálását az elektronikus eszközök bevezetésével.
Az info-kommunikációs infrastruktúra szerkezeti tagozódása:
1. szint: Távközlési infrastruktúra ( távközlési hálózatok és azok hang-és adat-típusú alapszolgáltatásai )
2. szint: Információs infrastruktúra ( számítógépes hálózatok és hozzájuk kapcsolódó alapszolgáltatások ),
3. szint: Nagy információs alkalmazások ( a nagy államigazgatási, oktatási, egészségügyi, közlekedési információs rendszerek, amelyek az üzleti és lakossági információs rendszerek felé már csak mint mindig rendelkezésre álló alapszolgáltatások jelennek meg ),
4. szint: Információs élet ( a munkastílus, privát életmód, értékek, jogi és szervezeti szabályozás átitatva az informatika nyújtotta lehető-ségekkel ).
- Megjelent a lakossági informatika, a lakosság egyre több PC-t vásárol háztartásával kapcsolatos gazdasági, tanulási, szórakozási, tájékozódási igényei kielégítésére.
- A számítástechnika, a telekommunikáció eszközei -mobil telefon, video, kábel TV, hitelkártya, stb. - a mindennapi élet részévé, fogyasztási cikkekké válnak.
- Egyre jobban terjednek az életstílust jelentősen befolyásoló információs szolgáltatások, mint például az otthonról történő vásárlások ( home shopping, home banking ) és a szórakozás
( játékok, video-on-demand ).
Az első két szint technológiai, a második kettő alkalmazási vagy társadalmi szintnek hívható.
Az info-kommunikációs infrastruktúra jelen állapota a világ egyes területein:
Az információ technológia és távközlés ( ITC ) részesedése a GDP-ból a világon 5%, az Európai Unióban ( EU ) 8 %.
Az információ technológia és távközlés piacot tekintve pedig a világ ITC piacának 40%-a az USA-ban,
30%-a Európában, míg 20%-a Japánban, 10%-a pedig az összes többi országban realizálódik. Az ITC piacon belül a távközlés részesedése nagyobb és növekedése is dinamikusabb.
A 100 fore jutó PC-k száma a világon rohamosan növekszik; jelenleg ez a szám az USA-ban 34, az Európai Közösségben 20, Magyarországon 5.
A szolgáltatások piacán a leggyorsabban növekvő piaci szegmens az információ szolgáltatás. Illusztrációképpen néhány szám az Európai Unióról. Ha a nyomtatott információ (könyv, újság, folyóirat) piacát 100-nak tekintjük, akkor jelenleg a számítógépen keresztül elérhető információ piaca 5, a CD-ROM alapú pedig csak 1 egységnyi. Viszont az éves növekedési sebességük a fenti sorrendben kb. 4, 15 és 40 százalék. Az emberiség ismereteinek, így könyvtárainak egyre nagyobb része lesz elérhető számítógépen keresztül.
Az info-kommunikációs infrastruktúra fejlődését gyorsító trendek:
- ár/teljesítmény, illetve az ár/kapacitás viszonyszámok nagyságrendet javulnak
Ez a folyamat legszemléletesebben az egyre népszerűbb személyi számítógépeken figyelhetők meg. Az alábbi táblázat a "tipikus" PC konfigurációk adatait tartalmazza, 1988-ban és napjainkban. Ezek alapján az ezredfordulón várható "tipikus" konfigurációt is megbecsülhetjük, az alábbiak szerint:

  19881995 2000
CPU (MIPS)366  500
memória (MB) 0,5 8 32
diszk (MB) 20 540 2000
ár (USD) 4-7000 1300-1700 ?

(A MIPS a számítógépek központi egysége - CPU - sebességének , míg a MB, azaz MByte, az adattároló kapacitás mértékegysége.)
- a kommunikáció sebességi határainak drámai növekedése
A nagy sebességű kommunikáció lehetővé teszi a hatékony multimédiás, globális rendszerek kialakítását. Ezek az optikai alapú információ továbbító rendszerek jelenleg elsősorban a nagyon megnövekedett számú, nagy távolságú telefonbeszélgetés, adatáramlás biztosításához szükségesek.
Későbbiekben megnövekszik a multimédiás alkalmazások iránti igény.
- számítógéphálózatok gyors terjedése
A telekommunikáció és az informatika összefonódásából, együttműködéséből alakulnak ki a számítógéphálózatok, épületeken, városokon, országokon, földrészeken keresztül és között.
Itt is említést kell tenni INTERNET-ről, amely kialakulásánál, méreténél és működésénél fogva az egyik legjelentősebb kulturális hatást fejtette ki az informatikában. Az INTERNET nem csak mint technikai alkotás érdekes, ahogyan 1986-tól kialakult/kialakul egy jelenleg 10 millió gépet magában
foglaló hálózat, amely képes havonta 20%-kal növekedni, hanem érdekes mint társadalmi, szociálpszichológiai jelenség is. Szoros központi koordináció nélkül a számítógéphez értok népes serege, természetes ismeretszerző/közlő, kommunikációs motívumoktól hajtva épít nonprofit
alapon (némi állami támogatás mellett) egy olyan számítógéprendszert, amely az emberiség ismereteinek egy igen jelentős részét tartalmazza. Tagjai globális méretekben hatékonyabban kommunikálhatnak mint a telefonrendszeren át.
- multimédia alkalmazások elterjedése
A számítástechnika, a távközlés, a nyomtatás és a televiziózás konvergenciája új technológiát és új távlatokat teremt. A nagy sebességű kommunikáció és az olcsó tárolók kiterjesztik a multimédia alkalmazások és rendszerek lehetőségeit, melyek integráns módon képesek kezelni a hangot, képet, videot (képsorozatot) és szöveges információt.
Ez a technológiai fejlődés teszi lehetővé, hogy néhány éven belül a lakásokból (előfizetőknek) úgy lehessen válogatni a központi archívumok könyveiből, újságjaiból, sok ezer filmjébol, mint ahogyan most válogatunk a TV csatornák között. Ennek az üzletnek kihasználására most jönnek létre a filmgyártók és a telefontársaságok közös vállalatai.
A multimédia eszközeire alapozva javul az ember-ember közötti távoli kommunikáció személyes jellege, maga után vonva hatékonyságának növekedését is.
Ezek a multimédia rendszerek alaposan át fogják alakítani, interaktívvá tenni az oktatást, a szórakoztatást, a tájékoztatást, a muvészeteket.
- mobil rendszerek elterjedése
A teljesítmény növekedése mellett megvalósított méretcsökkenés eredményezte a mobil telefonrendszerek, a hordozható notebook számítógépek terjedését, amely a mobilis személyi kommunikáció fejlődésének irányába mutat. Jelenleg intenzív munkálatok folynak a PDA-k ( Personal Digital Assistant ) kifejlesztésére, amely egy mobil, hordozható egységbe foglalja majd a telefont, a TV-t, a számítógépet, a video-t. Segítségével teljessé válik az a folyamat, amely a hely-hely közötti kommunikációtól a személy-személy közötti kommunikáció felé mutat.

Informatika Magyarországon 1985-1995 között
A 80-as évek második felében a hazai informatika állapotát legjobban befolyásoló tényezők és jellemzők az alábbi pontokban foglalhatók össze:
- Embargó
A többek között Magyarországgal szemben a fejlett országok részérol fenálló embargó alapvetően meghatározta a hazai informatika helyzetét az elmúlt évtizedekben. A korszerű ( még csak nem is a legkorszerűbb ) informatikai eszközök és technológiák csak nagyon gyéren, illegális csatornákon keresztül tudtak beszivárogni az országba.
A magyar gazdaságban egy informatikai vákum alakult ki, mivel az elért fejlettségi szintjéhez az infrastruktúrában és know-how-ban mind mennyiségileg, mind minőségileg egy jóval alacsonyabb szintű informatikai rendszer kapcsolódott, kapcsolódhatott. Ez súlyosan érintette a magyar gazdaságot, amelynek hatása még ma is meghatározó.
Az embargó miatt létszükséglet volt a számítástechnikai, informatikai eszközök hazai fejlesztése gyártása.
- Kormányprogramok
Részben az embargó negatív hatásának ellensúlyozására központi kormányzati programok indultak számítógépek és alkalmazási programok fejlesztésére. 1985-ben zárult le az SZKFP, majd 1986-ban indult az EGP ( Elektronikai Gazdaságfejlesztési Program ). Az OKKFT 12 programja közül 3 foglalkozott informatikával. Az akkor rendelkezésre álló források 25%-át fordították informatikára.
Ezek hatékonyságát a nem egyértelmu helyzet miatt nehéz meghatározni, de megállapíthatjuk, hogy egyértelmuen voltak pozitívumai. Az így felhalmozódott tudás, a létrejött szellemi muhelyek kedvező hatása még ma is meghatározó.
A számítástechnika oktatása
Nagy erőkkel indult meg a számítástechnikai ismeretek oktatása mind az egyetemeken, mind a középiskolákban, sot alapfokon is.
A 90-es évek első fele
- Az embargó megszűnése
Az embargó korlátai fokozatosan kezdtek leépülni a 90-es évek elején, Magyarországgal szemben 1994 elején teljesen meg is szuntek.
Ez az esemény meghatározó a magyar gazdaság és ezen belül a magyar informatikai ipar számára, mert ezzel megszuntek legalább azok az adminisztratív korlátok, amelyek az ország esélyegyenloségét nemzetközi porondon eleve kizárták. A magyar informatikai ipar azon szereplői, akik tevékenységüket alapvetően a hiánygazdálkodáshoz, az embargós idők feltételeihez és lehetőségeihez igazították, nehéz helyzetbe kerültek.
- A fejlett technológiák szabad beáramlása
Az embargó korlátok megszunése a fejlett technológiák szabad beáramlását eredményezte. Ez a gyorsan, egy-két év alatt lezajlódó folyamat gyökeresen új helyzetet teremtett a magyar informatikai ipar szereplőinek és felhasználóinak egyaránt.
- A szakértelem hiányosságai
Az embergó ideje alatt lépéshátrányba került országos szinten a szakértelem, részben a képzés hiányosságai, részben az embargó okozta információs vákuum miatt. Ezek pótlása még nem történt meg. Szakembereink egy rétegének termék és technológia orientált ismerete nemzetközi színvonalú. A hiányosságok többnyire nem ezeken a szorosan vett szakmai területeken, hanem az informatikai rendszerek bevezetésekor a szervezés, project-management, általános management stb. terén jelentkeznek.
- A nemzetközi cégek
A magyar piacon megjelentek a nagy nemzetközi cégek, akik hatalmas tőkeerejüket, kiváló referenciáikat és jól képzett szakembergárdájukat felvonultatva nyerik el a legnagyobb projekteket, uralják a nagy kereskedelmi csatornákat, kiszorítva ezzel a legnagyobb magyar informatikai vállalatokat is bizonyos piacokról.
- EK támogatások és hatásuk
Néhány millárd forint került elköltésre informatikai célokra. Hatásuk összességében pozitív, bár voltak kevésbé jól sikerült projektek is. Ezek nem az infrastrukturális, hanem az alkalmazási projektek közül kerültek ki, ahol sokkal nagyobb a jelentősége a szállító és a vevő kulturális, szakmai kapcsolatának, vagyis a hazai sajátosságok ismeretének és figyelembe vételének.
- Kormányzati szabályozás, programok
Az informatikai iparágra, az informatika alkalmazására nem fordított kellő figyelmet a kormány, melyhez valószínűleg hozzájárult az átgondolt, kidolgozott gazdaságpolitika hiánya. Két, központi kormányzati informatikai program volt, egy az IIF folytatására, egy pedig az ún. GIS, azaz térinformatikai rendszerek önkormányzati elterjedésének segítésére. Alkalmazásukkal az önkormányzatok digitális térképekhez, azokat használó rendszerekhez jutnak.
Jelenleg a hazai informatika jóval kisebb arányú támogatást ( mintegy 10-15%) kap a kormányzati K+F pénzekbol, mint az elmúlt évtizedben. Ez az arány nemzetközi összehasonlításban is szokatlanul alacsony. Az ún."Fourth Framework Programme"-ból kiderül, hogy az Európai Közösség 1994 és 1998 között tervezett ráfordításainak 36%-a közvetlenül az informatikai és kommunikációs technológiákra fordítódik.
összességében megállapíthatjuk, hogy az elmúlt években az informatika gyakorlatilag nem kapott kielégíto K+F támogatást, nem volt semmilyen belső piac védelem, nem volt külföldi piacépítési törekvés és szándék. Mindezek hozzájárultak a hazai informatikai műhelyek leépüléséhez, számos régi cég eltűnéséhez.
A kormányzat, elismerve és megerősítve, hogy az informatika a vezetési kultúra megújításának meghatározó eleme, 1991-ben határozatot hozott az informatika kormányzati szintű koordinációjáról. A kormány 3296/1991.( VII.5 ) határozata értelmében a koordinálandó feladatok tartalmi körének meghatározásával létrejött a Miniszterelnöki Hivatal ( MeH ) közigazgatási államtitkárának irányítása alatt az Informatikai Tárcaközi Bizottság ( ITB )és annak munkaszerve, a MeH szervezeti keretei között az Informatikai Koordinációs Iroda. Az említett kormányhatározat végrehajtásaként az informatikai alkalmazás-fejlesztések kormányzati szintű összehangolása megkezdodott, melynek eredményei ma már kezdenek kézzel foghatóvá válni. A koordináció eredményeként átfogó helyzetelemzés és helyzetértékelés alapján az ITB elokészítette a javaslatát a központi államigazgatási szervek informatikai fejlesztési feladatainak koordinálására, melyet a kormány az 1039/93. (V.21) kormányhatározatában rögzített, illetve hagyott jóvá. E határozat kimondja, hogy a kormányzati informatikai fejlesztéseknél törekedni kell az Európai Unió országaiban kialakult gyakorlat alkalmazására ( honosítására ): a tervszerűségre, a szállítófüggetlen, összekapcsolható, a nyílt rendszer elveit figyelembe vevő alkalmazások, eszközök és módszerek bevezetésére. Az előzőekben megfogalmazott követelményekkel összhangban ajánlások készültek az informatikai alkalmazások teljes életciklusát lefedő tevékenységekre, a stratégiai tervezéstől a megvalósuláson át a folyamatok ellenőrzéséig, az informatikai beszerzések normativáira, az informatikai fejlesztési projektek módszereire, a közigazgatásban alkalmazásra javasolt informatikai termékekre ( szövegszerkesztőkre, táblázatkezelokre, adatbázis-kezelokre, stb.) a biztonságot növelő módszerekre.
jelentős továbbképzési és fejlesztési program eredményeként megkezdodött a tárcáknál és kormányzati szinten az informatikai stratégia tervek készítése és összehangolása. Elkészült a kormányzati informatikai fejlesztések stratégiájának első tervezete.
A minisztériumok közötti informatikai kapcsolatok korszerűsítésének elomozdítására megvalósult a kormányzati elektronikus levelező rendszer prototípusa és a mult évben létrejön az európai fejlett országok gyakorlatához igazodó egységes kormányzati üzenetkezelo rendszer, amelynek révén 1995 kezdetén 1500, 1995. II. félévre további 2000 számítógépes munkaállomás kapcsolódhat be a rendszerbe. Ezzel gyökeresen megváltozhat a minisztériumok közötti információ-átadás és az ügyiratkezelés gyakorlata.
A kormányzati informatika és a távközlés fokozatos egybeolvadását illusztrálja, hogy készül a kormányzati integrált adatátviteli és távközlési hálózat fejlesztési terve.
Megtörténtek az első lépések a kormányzati és nem kormányzati informatikai fejlesztések (a jelentős, országos kiterjedtségű információs rendszerek TB, adó, stb.) összehangolására, a nem kormányzati körben megvalósuló fejlesztések és szervezetek ajánlásokon keresztül történő befolyásolására.
Az informatika kormányzati szintű koordinációja elosegítette, hogy 1993. végén a közigazgatásban 55 ezer db számítógép üzemelt, ebből a központi államigazgatásban 49 ezer db ( a fejlett országokban a helyi és központi kormányzati IT piac az összpiac 15-20%, de nálunk valószínűleg magasabb ).
A számítógépek nélkülözhetetlenek lettek különösen a szöveg- és adatbázis-kezelés területén. Vannak kormányzati szervek, ahol minden érdemi dolgozó rendelkezik számítógéppel. Ezeken a területeken a
hagyományos munkavégzést fokozatosan váltja fel a korszerű hardver és szoftver eszközökkel támogatott munka. Az előzoektol lassúbb a fejlődés az alkalmazói rendszerek fejlesztésében, a nagy információs rendszerek összehangolásában, a közcélú adatbázisok fejlesztésében és felhasználásában.
Az informatikai fejlesztések tervezése és összehangolása országos és helyi szinten jelentősen befolyásolja a közigazgatási szervek működését. Becslések szerint a közigazgatási szervezetek
( minisztériumok, fohatóságok, önkormányzatok ) évente közel 10-15 milliárd Ft-ot fordítanak informatikai rendszerek beszerzésére és működtetésére. ( Ezek a számok ugyan nem hivatalosak, de valószínűleg a valóságosnál kisebbek. ) A tervszerűtlen, összehangolatlan fejlesztések különösen a nagy rendszerek területén jelentenek mérhetetlen pazarlást, mint például az adó, a vám, a határőrségi, a rendorségi, a népesség-nyilvántartási az önkormányzati rendszerek egymástól független rendszer és telekommunikációs fejlesztése. Az új információtechnológiákra való felkészülés összehangolatlan. Példa erre az elektronikai azonosító kártyarendszerek vagy a pénzügyi-számviteli rendszerek egymástól független fejlesztési probálgatásai. Az informatikai fejlesztések koordinációjának hiánya többszörös kiadást eredményez, amelyet végül is az adófizeto állampolgároknak kell megfizetni.
A közigazgatásban az informatikai alkalmazások több mint 100 ezer ember munkáját, közel 4000 szervezet tevékenységét érintik. Ha a közalkalmazotti szférát is figyelembe vesszük, amely becslések szerint további 800 ezer embert foglalkoztat, akkor érzékelhető, hogy az informatikai alkalmazás-fejlesztések mekkora megtakarítási lehetőségeket rejtenek magukban.
Az országos információs rendszerek működése stratégiai jelentőségű. Ezek biztonságos működése alapvető érdek. Ugyanakkor ma még hiányoznak azok a jogi keretek, amelyek a különbözo információs rendszerek biztonságos működését lehetővé teszik.
Magyarországon az információs infrastruktúrában szűk keresztmetszet a telekommunikáció. Az, hogy nincs elegendo telefonvonal, eléggé behatárolja az adatkommunikáció lehetőségeit is. Egyrészt még kis sebességű adatátvitelhez sincs elegendo vonal, másrészt a nagysebességű vonalak bevezetése és üzemeltetése sem éri el a kívánt ütemet a MATáV véges beruházási forrásaiból következően. A megjelent alternatív adatátviteli lehetőségek, mint például a satellit vagy a mobil rendszerek, pedig általában költségesebbek mint a klasszikus megoldások, a kábel TV alaphálózata pedig eléggé megbízhatatlan és fregmentált. A magán beruházások által épített alternatív backbone ( mikrohullámú és optikai nagysebességű gerinc hálózat ) pedig még kezdeti stádiumban van.
A fejlődés ezen a területen lassú vagy nem elég költségkímélő, a gyenge telekommunikációs lehetőségek pedig önmagukban megakadályozhatják a magyar gazdaság és társadalom gyors fejlődését.
Az elmúlt időszakban az infrastruktúra építkezésekben a legsikeresebb az Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (IIF) volt. A beruházási és működési finanszírozást alapvetően az Akadémia, az OMFB, az OTKA és a művelodési tárca adta, és ez egészült ki PHARE és Világbank pénzzel. A megcélzott felhasználók a felsőoktatás, a kutatás és a fejlesztés résztvevői. A hálózat csatlakozik az európai hálózatokhoz, az INTERNET-hez. Jelenleg körülbelül már 15.000 felhasználója van, akik számára az elmúlt években kinyílt a világ ismeretszerzésben, kommunikációban egyaránt. Sok tanuló, oktató számára vált lehetővé, hogy munkáját külföldi kollegáival akár otthonról végezhesse. A magyar tudomány számára ez nagy esemény volt. ( Feltehetőleg a MATáV számára is, amelynek vonalaiért, szolgáltatásaiért a felhasználók, vagy az IIF fizet ).
Mások is próbálkoztak az elmúlt időszak alatt országos informatikai hálózatok létrehozásával ( kormány, vagy részben kormány szervek, üzleti szervezetek ), de ezek méretükben kisebbek voltak, vagy szakmailag kevésbé sikeresek.
Stratégiai kérdés a kormány számára, hogy milyen sebességű és típusú kommunikációs hálózatot, csatornát, mikorra lehet az intézmények, a cégek, a lakosság részére hozzáférhetővé tenni.
Technikai értelemben legalább azzal a kérdéssel foglalkozni kell, hogy mikorra épül fel pl. az európai rendszerekkel kompatibilis, adatkommunikációs gerinchálózat és az ISDN szolgáltatások mikor állnak széles körben rendelkezésre.
A megfelelő célkitűzések és azok megvalósítása alapvetően meghatározza az ország jövőbeli helyzetét. Nincs modern banki rendszer, közigazgatás, üzleti élet, oktatás, kultúra, ha telekommunikációban nem érjük el legalább a nemzetközi átlagot.
Mértékadó kutatások szerint hosszabb távon a legnagyobb informatikai felhasználó a lakosság lesz.
- Távközlési alapok
A távközlés fejlettségének a mértékéül gyakran használt telefonellátottság az OECD országaiban 42,6 telefon/100 lakos volt 1990-ben. Magyarország 1994 végére éri el a 17-es sűrűséget. 1991 óta hazánk folyamatosan Európa leggyorsabban fejlődő országa a telefonellátottság növekedési ütemét tekintve.
Az OECD országok 1990-ben átlagosan 100 USD-t fordítottak távközlésfejlesztésre minden egyes lakosra vetítve. Ebben a tekintetben Magyarország a 80-s évek második felétől vezet a hozzá hasonló helyzetből indult országok körében. 1994-ben az egy főre jutó távközlési beruházások értéke 70-80 USD/fore tehetők, ami az ország gazdasági helyzeét tekintve igen kedvező érték. Fenntartása hosszabb távon csak a kereslet jelentős élénkülése mellett tartható, mert az egy főállomásra jutó átlagos távbeszélő bevétel messze alatta marad a fejlett országokra jellemző értékeknek, és ráadásul a csökkenés jelei mutatkoznak.
A magyar lakosság fizetoképessége igen korlátozott, ugyanakkor az üzletiés közintézményi elofizetők is messze kevesebbet költenek a távközlésre, mint a fejlett országokban. Mig a fejlett országok vállalatai üzleti forgalmuk 1-1,5 %-át költik távközlésre, addig ez a ráfordítás Magyarországon 0,5 % alatt marad. Igaz, hogy sokan költenének többet is, ha lenne mire.
A korlátok azonban gyorsan oldódnak. A felkészülés a távközlés és az informatika intenzív hasznosítására, a termelés és a közigazgatás informatizálása, az alkalmazások kifejlesztése és bevezetése hosszabb időt vehet igénybe, mint a kínálati távközlési piac megjelenése. Előreláthatólag elsőként leszünk képesek eloállítani a távközlés kínálati piacát a régióban. Mindent meg kell tennünk azért, hogy az évek munkájával, Magyarország úttörő szerepvállalásával (gyorsított, projekt- és hitel-alapú távközlésfejlesztés, törvénykezésre és szabályozásra épült liberalizáció, privatizáció) előállított helyzeti előnyünk megmaradjon és azt további előnyök megszerzésére felhasználjuk.
- Információ szolgáltatások hazánkban
Magyarországon jelenleg még nagyon kevés itthon készült adatbázis van, amely on-line szolgáltatást, hozzáférést tud biztosítani és érdemi érdeklodésre is számíthat.
Magyarországon a legismertebb rendszerek: az MTI rendszere újságírók, köztisztviselok számára, a bróker cégek speciális adatbázisa, az ÁVÜ marketing adatbázis, a SZÜV cég-adatbázisa. Az IIF-en belül mintegy 100 non-profit jellegű magyar adatbázis érhető el, és kijelenthetjük, hogy a magyar nyelvű adatbázis kultúrát az IIF teremtette.
A külföldi adatbázisok (összességében mintegy 8000) közül az EU, ENSZ, OECD adatbázisok mind a kormányhivatalok, mind az üzleti élet szereplői számára hasznos információt tartalmaznak, hozzá is férhetőek, de nagyon kevés felhasználójuk van. Az off-line CD ROM alapú adatbázisoknál még rosszabb a helyzet.
összességében az adatbázis szolgáltatások területén a legnagyobb az elmaradásunk az EU-tól. Nem csak az adatbázisok számát tekintve, hanem azok minőségét, az adatok megbízhatóságát illetoen is ( ez utóbbi problémák pedig - sajnos - kultúrális eredetuek ). Az adatbázisok cseréje, együttműködés kapcsán kialakulatlanok a szokások és a részletes szabályok, gyakran az Alkotmánybíróság döntésére való megalapozatlan hivatkozások.
Az információ szolgáltatás még nem profitot termelo tevékenység. A rendszereknek kevés a felhasználójuk, részben a lehetőségek ismeretének, részben a szükséges infrastruktúra hiánya miatt.
Árnyalatnyival jobb a helyzet a könyvtári rendszerek területén. Az IIF-nek köszönhetően ott jelentősebb fejlesztések is történtek és a mindennapos felhasználásuk is aktívabb.
Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési (NIIF) Program tervezet
1. A hazai helyzet néhány jellemzője
A hazai "academic" közösség (kutatás, fejlesztés, felsőoktatás, könyvtárak és közgyűjtemények) immár nyolc éve törekszik közös program keretében a fejlett világ információtechnológiai színvonalának és
szolgáltatásainak hazai biztosítására. Az 1986-ban indított széleskörű együttműködés - az Információs Infrastruktúra Fejlesztési (IIF) Program - eredményei az elmúlt években egyértelmuen bizonyították, hogy belső erőforrásaink legjobb felhasználása és nemzetközi információhálózati kapcsolataink zavartalansága szempontjából az erők országos program keretében való összefogása egyaránt elengedhetetlen.
Az IIF Program eredményeként mára kialakult szolgáltatások terén a hazai helyzet - az érintettek visszajelzéseinek tükrében, de nyugat-európai és észak-amerikai "academic" körök és információs hálózati szervezetek szakértoinek, valamint a Világbank szakértoinek egybecsengo megítélése szerint is - megnyugtató, régiónkat és adottságainkat tekintve megfelel a korábbi várakozásoknak és megközelíti a fejlett európai országok hasonló szolgáltatásainak színvonalát. Az információs infrastruktúra pótolhatatlan szerepet tölt be az érintett közösségek országon belüli kapcsolattartásában és külföldi partnereikkel történő együttműködésében, a tudományos információk elérésében ill. terítésében, a hazai és nemzetközi számítógéphálózatok szolgáltatásaihoz való hozzáférésben. Ilymódon az elektronizált információs kapcsolatok lehetőségének rendelkezésre állása ma a nemzetközi tudományos életben való aktív és eredményes részvétel elengedhetetlen háttérfeltételét jelenti.
Az IIF Program eredményeit folyamatosan fejlődő alkalmazói kultúra, a fejlesztő, működtetőés felhasználó kollektívák hozzáértése és országon belüli széleskörű együttműködés jellemzi. Az elmúlt években kialakított regionális és diszciplináris központok elosztott szolgáltatásainak bevezetése, valamint a szolgáltatók és felhasználók rendszeres, folyamatos képzése és tájékoztatása egyaránt hozzájárult a jelentős fejlődéshez.
Legfontosabb és legkézzelfoghatóbb eredményként az IIF alkalmazói közösségben 1994 tavaszára több, mint 10000 "elektronikus postafiók" ( azaz a hazai és nemzetközi elektronikus levelezésben üzenetek és információk küldésére és fogadására képes kutatói ill. kutatóközösségi végpontcím ) működött. 1994 elején a levelezési központon már naponta közel 10000 elektronikus levél (mintegy 50 MByte levelezési forgalom) haladt keresztül. A hazai Internet végpontok mennyisége, 1994 közepére túllépte az 5000-es számot, a napi forgalom pedig jóval 500 MByte fölé emelkedett.
Itt kell említést tenni MATáV intenzív fejlesztési tevékenységérol az országos alaphálózati és alapszolgáltatások terén. Mint a fejlett országok legtöbbjében, Magyarországon is e nyilvános alaphálózatra és alapszolgáltatásokra építve valósulhat meg leggazdaságosabban és legharmonikusabban az alkalmazási rendszerek és alkalmazói szolgáltatások széles választéka.
A MATÁV országos digitális gerinchálózatának kiépítése után nagy erőket fordít az egyre fokozódó mértékben igényelt korszerű digitális hálózatok és szolgálatok kifejlesztésére. A fejlődés fo jellemzői a minőség nagymértéku javítása, és az európai szolgálatok megjelenése a hazai palettán. Ezt erősíti a különféle szolgálatoknak, és hálózatoknak az egyeztetett európai értelmezés szerinti megvalósítása.
Az Internet hálózat a világon a legtöbb informatikai szolgáltatáshoz enged hozzáférést. Legújabban az ITU ( International Telecommunication Union ) is támogatja az Internet hozzáférések kiépítését a fejlődő országokban. A tudományos és kutatói szféra legfobb kapcsolattartási rendszere ma már az Internet. Tudomásunk szerint a MATáV szeretné az Internet elérhetőségét lehetővé tenni a hazai üzleti szféra számára is az IIF-fel együttműködve.
2. Az átfogó országos program fontossága
Az infrastruktúra nemzetközi színvonalának megközelítése és az elért színvonal fenntartása csak a fejlesztések folytonosságával, a mozgósítható erőforrások összefogásával és a hazai információs infrastruktúra külvilág f1elé mutatott képének egységességével, a teljes hazai információs infrastruktúra fejlesztésének és működtetésének közös nemzeti keretbe való ágyazásával érhető el. Az egységes szervezeti keret egységes fellépést tesz lehetővé a nemzetközi hálózatokhoz való kapcsolódás, a külföldi pénzforrások felhasználása és a külföldrol átvett, ill. a külföld felé általunk nyújtott szolgáltatások terén. Ennek hiányában nem csupán az Előrelépés lehetőségét veszítenénk el, hanem az eddigi eredmények rohamos eróziójával is számolnunk kellene.

3. A NIIF Program célkitűzései és tervei
A NIIFP keretébe azok a feladattípusok sorolhatók és sorolandók - ezeket foglalja össze a Program céljait ismerteto fejezet - amelyek egyrészt:
- folytatják az IIF Program keretében érvényesített alapelveket és teljeskörűen lefedik egy kiemelt alkalmazói kör (a kutatás-fejlesztés, felsőoktatás és közgyűjtemények-könyvtárak) igényeit, másrészt
- az információs infrastruktúra alkalmazási kultúrájának terítéseként olyan új alkalmazói köröket érintenek, amelyek a korábbi IIF Program alkalmazói köréhez diszciplinárisan vagy regionálisan közel állnak, harmadrészt
- valóban alapszolgáltatásként a teljes hazai közösség számára nyújtanak infrastrukturális hátteret, és végül, amelyek
- olyan technológiákat és alkalmazásokat fednek le, melyek széles ( országosan szétszórt ) alkalmazói körben nyújtanak lehetséges megoldást a feladataikhoz.
Van egy további feladatkör is - mely egyébként a széleskörű ( országos ) terítés szempontjából már kívül esik a NIIFP feladatkörén és jelenlegi időhorizontján, de a feladatkomplexitás miatt mintarendszer szinten be kell, hogy kerüljön a programba. Ez a feladatkör pilot rendszerek és mintavárosok megvalósítására irányul.

A. A NIIF Program legfontosabb céljai az IIF szolgáltatások fenntartása és továbbfejlesztése terén
elsődleges cél a nemzetközi hálózati forgalom zavartalan biztosítása az EuropaNET és az Ebone európai alaphálózatokon keresztül, továbbá a gerinchálózati interfészek, európai szabványú üzenetkezelés és névtár szolgáltatás, információs szolgáltatások, valamint egyéb lehetőségek igénybevétele az összeurópai szolgáltató központ (DANTE) keretében.
Hasonló fontosságú cél az IIF szolgáltatások ( IIF levelezési szolgáltatás, elektronikus faliújság, levelezési átjáró, a nemzetközi hálózatokkal való kapcsolattartás technikai és adminisztratív feladatai, a nemzetközi hálózatokon keresztül elérhető szolgáltatások kiközvetítése a hazai felhasználók felé ) folyamatos és zavartalan biztosítása részben központi, részben regionális szinten, IIF felhasználói help-desk szolgáltatás biztosításával.
Egyre fontosabb feladat a világszerte hozzáférhető adatszolgáltatásokhoz és a struktúrált nemzetközi információs rendszerekhez ill. szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása ( új szolgáltatások az Internet világhálózatán keresztül, nemzetközi adatbázisok ). Természetesen továbbra is cél a közérdekű hazai adatbázisok működtetése és (tovább)fejlesztése.
Az IIF program 1994-ben az OMFB támogatásával csatlakozott a nagysebességű európai gerinchálózat létrehozására szervezett EuroCAIRN Euréka projekthez. Az elkövetkező években kiemelt fontosságú e projektben való részvétel, hiszen nemzetközi hálózati kapcsolat szempontjából várhatóan e gerinchálozat váltja majd ki a jelenlegi 2 Mbps-os Europanet gerinchálózatot.
Hasonlóképpen most csatlakoztunk egy nemzetközi multimédia projekthez a MICE-hoz, amelynek célja egy kisérleti interaktív videokonferencia hálózat kialakítása. Ebben való további részvételünk szintén fontos feladat.

B. A NIIF Program legfontosabb céljai az IIF szolgáltatások alkalmazói közösségének bovítése terén.
Alapvető cél az olyan alkalmazói körök bekapcsolása a hálózatba és ellátása az IIF körben rendelkezésre álló szolgáltatásokkal, amelyek az IIF alkalmazói közösséghez diszciplinárisan (tevékenységük alapján) vagy regionálisan (elhelyezkedésük miatt közvetlenül kapcsolódva IIF alkalmazókhoz) közel állnak.
E célt szem elott tartva a NIIFP a minosített kutatók (akadémikusok, akadémiai doktorok, kandidátusok és Ph.D. fokozattal rendelkező kutatók) számára otthonról is elérhetővé teszi a hálózatot ill. a hálózati szolgáltatásokat. Ez mintegy 12.000 potenciális új felhasználót jelent, ami évente 2-3000 kutató bekapcsolását jelentheti.
Az igényfelmérést követően bekapcsolásra kerülő kutatók otthonról tudnak majd hozzáférni a korszerű információs szolgáltatásokhoz (gopher, WWW, News, elektronikus levelezés stb.).
A Program célul tuzi ki, hogy a középiskolák minél nagyobb számban kapjanak lehetőséget az Internetbe való bekapcsolódásra és ezáltal az információs szolgáltatások széles körének elérésére.
További cél, hogy az információs infrastruktúra fejlődésével egyre jobb technikai háttérfeltételek alakuljanak ki a távoktatási módszerek elterjedéséhez.
Végül cél az is, hogy a kialakuló hálózati szolgáltatások kedvező feltételeket teremtsenek a munkaerő átképzés számára ( elsősorban az informatika területét érinto szakmák esetében ).

C. A NIIF Program legfontosabb céljai a könyvtári információs rendszerek fejlesztése és hozzáférhetőségének biztosítása terén
A könyvtárak, mint - klasszikus értelemben - elsődleges információforrások már az IIF Program keretében is megkülönböztetett figyelmet kaptak a hálózati elérés és az információkhoz való hozzáférés biztosítása terén.
Olyan specifikus felhasználói kör infrastruktúrális igényeinek lefedése indult meg intenzíven az IIFP keretében 1986-94 között, mely alkalmazói szempontból közel áll az eddigi IIF közösséghez, de a hozzáférés szempontjából annál jóval szélesebb kört érint.
Figyelembe véve a könyvtárak nagy számát, szétszórtságát, szervezeti hovatartozásuk sokféleségét és végül, de nem utolsó sorban a könyvtári információs szolgáltatások sokféleségét, valamint az egységességre vonatkozó igényt, az eddig elért eredmények messze nem kielégítoek.
A NIIF Program a könyvtári rendszerek információs szolgáltatásainak ( mint alkalmazási szolgáltatásoknak ) a fejlesztésében csupán a hálózati infrastruktúra és az alapszolgáltatások feladatkörét foglalja céljai közé. Ezáltal kiegészítője, komplemense a könyvtári informatika párhuzamosan futó nagy fejlesztési programjának, mely elsősorban az egyetemi, akadémiai és országos könyvtárak informatikai fejlesztését tervezi a TPB megbízásából. Ennek a párhuzamosan futó tervnek a megvalósítása önmaga is jelentős lökést adhat a hazai információs infrastruktúra fejlesztésének ( tehát a NIIF Program sikeréhez ).
A NIIFP keretében igen fontos az automatizált könyvtári szolgáltatások koordinációja
- az ( egyeztetett formátumú és összehangolt magyar karakterkészletu ) elektronikus katalógusok;
- a központi lelohelykatalógus;
- a katalógusokon túlmutató ( színvonalas és folyamatosan hozzáférhető ) adatbázisok;
- a teljes szövegu információt tartalmazó (full text) adatbázisok;
- az online Nemzeti Periodika Adatbázis rendszer;
- a magyarországi föllelhetőségű folyóiratcikkek könyvtárközi rendszere;
- a folyóirat lelohelykatalógus;
- az Országos Szakirodalmi Információs Rendszer;
- a jelentősebb külföldi adatbázisok központi megvásárlása és terítése;
- a hazai Internet-típusú navigációs ill. metakommunikációs eszközök
információval való (szakszerű és folyamatos) feltöltése területén.

D. A NIIF Program legfontosabb céljai az Internethez való széleskörű hozzáférés biztosítása terén
A NIIF Program biztosítja, hogy az Internet hálózat szolgáltatásai országos szinten bárki számára (tehát a korábbi IIF alkalmazói körön kívüli felhasználók számára is) elérhetővé váljanak.
Az Internet - az IP ( Internet Protokoll ) rendszer szerint kommunikáló és jelenleg közel 10 millió felhasználót összefogó számítógép világhálózat - mind a szolgáltatások mind a kommunikációra képes országok és számítógépek darabszáma tekintetében, mind pedig az elérhető információk
és információ szolgáltatások mennyiségét tekintve rohamosan fejlődik.
Szinte túlzás nélkül állítható, hogy az Interneten keresztül minden valamire való információ elérhető ( amire jó példa, hogy a Magyarországgal kapcsolatos, ill. a - valahol - Magyarországon fellelhető információk beszerzése céljából is érdemes eloször az Interneten keresztül próbálkozni ).
Az Internetbe frissen bekapcsolódott országok fo mutatóikban évi három-négyszeres növekedést mutatnak és még a fejlett országok is évente megduplázzák a csatolt számítógépeik számát.
A NIIF Programnak ily módon az egyik alapvető feladata, hogy Magyarország megtartsa a hálózat használatából fakadó előnyöket és a töretlen fejlődés elofeltételeit biztosítva tovább bovítse a hozzáféréssel rendelkező alkalmazói kört.

E. A NIIF Program legfontosabb céljai az információs szolgáltatások széleskörű hozzáférhetőségének biztosítása terén
Ma hazánkban egyre növekvő számú információ szolgáltató működik, az itthonról elérhető külföldi szolgáltatók száma pedig szinte felmérhetetlen. Ezek az információk egyebek mellett tudományos, műszaki, gazdasági, kormányzati, üzleti, kulturális információkat foglalnak magukba hazai és külföldi forrásból egyaránt.
A program célja, hogy szervezési módszereket és technikai eszközöket dolgozzon ki e szolgáltatások széleskörű elérhetősége érdekében. Az eredmény olyan országos információs hálózat kialakítását jelenti, amely hihetetlenül széleskörű információválasztékot juttat el a felhasználóknak, szervezeti hovatartozástól, tevékenységi területtol, nemzetgazdasági és társadalmi szereptol függetlenül.
Az NIIFP célja, hogy minden felhasználó hozzáférhessen a számára értékes és megfizethető információkhoz, azaz a használatot ne a műszaki jellegu korlátok határolják be. A feladat az alkalmazott hardver/szoftver eszközök és távközlési szolgáltatások széles választéka, az adatbázisokból való lekérdezés jogi és anyagi vonatkozásainak összetettsége miatt sokféle megoldása miatt igen bonyolult.

F. A NIIF Program tervei a NIIFP széles alkalmazói körének oktatása és képzése, az alkalmazói kultúra terítése terén
A hálózat fejlődésével, a hálózati szolgáltatások bovülésével és az alkalmazók számának folyamatos növekedésével együtt egyre no az igény a szervezett és intézményesített professzionális oktatás és képzés iránt ahálózati ( elsősorban üzemeltetési és alkalmazási ) ismeretek terén. E téren IIF Program keretében már a 90-es évek elejétol folyamatosan bevezetésre került a rendszeres oktatás. Az oktatási program 1992 decembere óta sikeresen működik, sot, az alkalmazók részvételét pályázati alapon az IIF
Program közvetlenül is támogtja.
Az elkövetkezőkre vonatkozóan a NIIF Program célja az intenzív tanfolyamok oktatási tematikájának folyamatos továbbfejlesztése és a résztvevők körének minél szélesebbre történő bovítése.

G. A NIIF Program terve új hálózati technológiák alkalmazása és bevezetése terén
A hálózati és információs technológiák terén a cél azoknak az új módszereknek és eszközöknek a beszerzése ill. fejlesztése, melyek korábban a hazai információs infrastruktúra elemeiként még nem jelentek meg, de nemzetközileg elfogadott, vagy legalábbis perspektív voltuk a hazai bevezzetést szükségessé vagy legalábbis indokolttá teszi.
Az érintett technológiák közé tartozik a nagysebességű adatkommunikáció, a nagy adatállományok átvitele és a fejlett intelligens informatikai eszközök széles választéka. Ezeket a technológiákat olyan multimédia alkalmazások hasznosítják, mint az elektronikus könyvtárak, elektronikus könyvkiadás, kooperatív távoli csoportos munkavégzés, távoli képmegjelenítés, távoktatás, teleworking, valamint a képi megjelenítéssel kiegészített konferencia kapcsolatok.
A magyar részvétellel folyó összeurópai projekt a jelenlegi páneurópai számítógéphálózati infrastruktúra gerinchálózati összeköttetéseit legalább 34 Mbit/s sebességűre tervezi bovíteni olyan földrajzi efedettséggel, hogy valamennyi európai potenciális európai felhasználó élvezhesse a fejlett infrastruktúra előnyeit. A tervek szerint a nagysebességű kommunikációhoz az adatátviteli alapot az ATM ( aszinkron transzfer módú ) technológia alkalmazása adja. Az összeurópai szolgáltatás megfelelő feltételeinek biztosítása érdekében egyéb fontos elemek is kifejlesztésre kerülnek ( hálózatfelügyelet és biztonság ).

H. A NIIF Program terve új szolgáltatástípusok alkalmazása és bevezetése terén
Az online elérhető, szélesebb felhasználói körnek szánt adatbázisok területén a jelenlegi helyzet meglehetősen egyenetlen. Az adatbázisok tematikájukban, minőségükben és teljességi szempontból egyaránt nagyon vegyesek. Sok a kisméretű, rosszul karbantartott, gyengén dokumentált, nem reklámozott és kevés kiegészítő szolgáltatással támogatott adatbázis.
A jelenlegi adatbázisok megtartása, tartalmi korrekciója, szolgáltatási színvonalának emelése mellett a NIIF Program a következő célokat tuzi ki:
- a nemzeti tudományok bibliográfiai adatbázisainak fejlesztési és szolgáltatási ámogatása;
- egyes lokális érdekű ( diszciplináris, ill. regionális érdekeltség ) adatbázisok fejlesztésének és szolgáltatásának támogatása, valamint
- egyes közhasznú vegyes adatbázisok ( szótárak, klasszikus magyar szövegek, folyóiratok ) fejlesztésének és szolgáltatásának támogatása. Az adatbázisok, ill. adatbázisszolgáltatások formai követelményei és metodikája kialakításában a NIIF Program ajánlások ill. kváziszabványok ( adatszerkezet, forátumok stb. ) kidőlgozásának és bevezetésének támogatásával vesz részt.
Az új szolgáltatástípusok másik körét az ( elsősorban Internet alapú ) navigációs eszközök, hírdetotáblák és file-archívumok képezik.
A NIIF Program pályázati lehetőségeket kíván biztosítani a közhasznú adatállomány ( file- ) archívumok fejlesztéséhez is.
A nemzetközileg hozzáférhető file-gyűjtemények ill. szakgyűjtemények rendszeres tükrözése, ill. hazai szakarchívumok kialakítása a Program keretében nyújtandó hazai file szolgáltatások egyik alapvető feladata.
A Program egyik alapelve, hogy az egyes technikák és alkalmazásaik egymásnak alternatívát is jelentenek, egymást indexelhetik, kiegészíthetik és lehetnek egymásnak háttérarchívumai is. Az adatbázisoknak, könyvtárkatalógusoknak, gophereknek és WWW szervereknek, ill. filearchívumoknak együttesen kell leképezniük a magyar publikus információforrásvagyont, ezért nem nélkülözhetik az egy helyrol történő koordináló és összehangoló munkát.

I. A NIIF Program célkitűzései a teleworking ( távoli munkavégzés ) lehetőségeinek megteremtése terén
A teleworking - azaz a munkahelytől távol végzett munka - széleskörű terjedése várható a fejlett információs infrastruktúrával rendelkező országokban, kihasználva elsősorban azt a tényt, hogy számos olyan munkaterület van már ma is (és még több lesz a jövőben) amelyet a dolgozók számítógép mellett ülve végeznek. Ezeket a munkákat nem szükséges költséges központi telephelyeken végezni, hiszen megfelelő távközlési és számítógéphálózati környezet rendelkezésre állása esetén otthon, vagy lakóhelyhez közeli munkaállomások mellett is végezhetők.
A lakóhelyen végzett munka különösen kedvező perspektív lehetőségeket kínál Magyarországon, ahol a számítógép melletti munkát végzok többsége nagykiterjedésí városokban lakik, vagy éppen távolabbi lakóhelyről jár be a városba dolgozni.
A teleworking bevezetésének feltétele a megfelelő minőségű és elfogadható költségparaméterekkel rendelkező távközlési szolgáltatások megléte. Bár nehezen jósolható e téren a várható hazai helyzet, mindenesetre megkockáztatható, hogy a csomagkapcsolt adathálózat és az integrált digitális hálózati szolgáltatások kielégítő megoldást nyújthatnak a felmerülő igények széles körére.
A NIIF Program célja, hogy a teleworking lehetőségének megteremtésében aktívan részt vegyen.

J. A NIIF Program célkitűzései a multimédia információ továbbítása és a multimédia alkalmazások hazai bevezetése és elterjesztése terén
A hálózati és információs szolgáltatások egyik *legígéretesebb, ugyanakkor talán egyik legigényesebb - és egyúttal igen gyorsan fejlődő - területét a multimédia típusú anyagoknak ( álló és mozgóképek, valamint beszéd és egyéb hangok, továbbá adattípusú információk együttesének) a kezelése jelenti.
A NIIF Program belátható időn belül az egész felhasználói közösség számára multimédia átviteli szolgáltatás bevezetését nem tervezheti. A nemzetközi tendenciákkal való lépéstartás és hazánk régión belüli lépéselőnyének megtartása érdekében azonban a Program céljai között magas prioritással szerepel a jelenlegi hazai hálózati technikára épülő működoképes multimédia megoldások kiépítésének és elterjesztésének támogatása ( egyrészről az "intelligens mintaváros/ok/" és a pilot alkalmazások feladataihoz is kapcsolódva, másrészről a nemzetközi együttműködési programokban való részvétel lehetőségét is kihasználva ).
A multimédia állományok átvitele terén a Program egyebek mellett a
- multimédia levelezés ( MIME és más szabványos levelezõrendszerek ),
- strukturált multimédia információs rendszerek (WWW és egyéb, hipertext
kezelésmódot lehetõvé tevőalkalmazói felületek és ezekre épülőalkalmazások),
- képi és hang információkat (is) tartalmazó - könyvtári és egyéb célú - adatbázisok kialakítása és szolgáltatásba vitele, valamint
- az elõbbiekhez szükséges átviteli utak/rendszerek kiépítésére, ill. hazai bevezetésére és - esetenként pályázati úton történő- elterjesztésére törekszik elsõsorban.
A valós (vagy közel valós) idejű multimédia átvitel és feldolgozás területén a főfeladatok a következõk:
- a multimédia adatbázisok ( pl. CD-ROM-on terjesztett anyagok ) hálózaton való elérésének biztosítása és hálózaton keresztül történőszolgáltatása néhány minta alkalmazás keretében, továbbá
- a valós-idejű hálózati multimédia alkalmazások ( elektronikus konferencia, távoktatás stb. ) nemzetközi fejlõdésének figyelemmel kísérése és részvétel a nemzetközi projektekben, valamint néhány
minta-alkalmazás kiépítése a megfelelőhálózati technológia biztosítása mellett.

K. A NIIF Program keretében kialakítandó kisérleti információs mintavárosok ( Intelligens Városok )
A Program céljai között szerepel olyan specifikus regionális területek ( mintavárosok ) hálózati és szolgáltatási infrastruktúrájának kiépítése, melyek késobb valóban követhetőpéldaként szolgálhatnak más hasonló régiók számára.
Az ilyen - korszerű és átfogó lokális szolgáltatásokkal rendelkező- regionális hálózatok elsõsorban a nagy egyetemi városokban kiépülőnagysebességű városi alaphálózatokra épülhetnek, melyek lehetõvé teszik, hogy a régió helyi intézményei, vállalkozásai, különféle szervezetei és maguk a régió lakói is bekapcsolódjanak a hálózatba és ezáltal az életminõség, a hatékonyság javuljon, a régió gazdasági tevékenységének versenyképessége növekedjen.

Egy város olyan lokális infrastruktúrája, mely az egyetem, a középiskolák, a kórház, a közigazgatási szervek, az üzleti élet, a kultúra stb. összes jelentõs tevékenységét hálózati kommunikációra építve fogja egységes keretbe, rendkívüli szervezési, mûszaki és szociológiai kihívás, amely a jövõre való felkészülés jegyében a NIIF Program egyik legjelentõsebb vállalkozása.

Az Intelligens Város koncepciója a telematika alkalmazóit három csoportra bontja:

- államigazgatási, önkormányzati, oktatási, egészségügyi, igazságügyi, környezetvédelmi, (tömeg)közlekedési, rendészeti alkalmazók ( non-profit alkalmazók );
- ipari, kereskedelmi, szállítási, pénzügyi, mezõgazdasági, és szolgáltató szektorok vállalkozásai és szervezetei (profitszféra);
- lakossági kör ( a régió, vagy város lakosai, valamint az ezek által alapított egyesületek, közösségek, egyházak és más hasonló szervezetek ).

A részfeladatok ( az általános adatkommunikációs és fokozatosan multimédiás adatbázis hozzáférési alapfunkciók mellett ) lefedik többek között a telematika alkalmazását egyrészt

- a közlekedésirányításban, az energetikai és közmûvi távfelügyeletétben, a baleset és katasztrófa megelõzésben és elhárításban, a környezet ( szennyezés ) távfelügyeletében, a városi agyongazdálkodásban stb., másrészt
- a profitszféra kapcsolatrendszerében, a mûszaki, gazdasági, kereskedelmi, szállítási stb. kooperációban, a távoli munkavégzés ( teleworking ) területén stb., végül pedig
- az általános lakossági információszolgáltatásban, a távoktatásban, a távkereskedelemben, a banki távszolgáltatásokban, az egészségügyi távszolgáltatásokban, a szabadidõs szolgáltatásokban, a távközlési szolgáltatásokban, a könyvtári hozzáférésben, a közösségek kohézióját növelõ szolgáltatásokban, a személyközi kommunikáció segédeszközei terén stb.

4. A Program szervezése

A program szervezésébe az IIF eddig bevált és kialakult módszerét javasoljuk elfogadni.

A Program az 1995-97-es idõszakot öleli át, éves pénzügyi tervezéssel és beszámolási kötelezettséggel.

5. A Program szerepe

Az információs infrastruktúra fejlesztésének és széleskörû elterjesztésének fentiekben megfogalmazott programja valóban nemzeti ügynek tekintendõ. A lehetõ legkedvezõbb ráfordítás/eredmény mutató
mellett, a nemzetközi kapcsolatok szempontjából maximális legitimitással, a hazai alkalmazásokat tekintve pedig a specifikus alkalmazói körök érdekeit még nem zavaró módon, de a legszélesebb alkalmazói közösségek technikai és szolgáltatási hátterének fejlõdését már a leghatékonyabban
segítõ cél és feladatspektrummal biztosítja a fejlett világ országaiban folyamatosan és feltartóztathatatlanul épülõ információs társadalom feltételrendszerének hazai elterjesztését és ezzel a nemzetközi versenyben való helytállásunk, ill. a nemzetközi kooperációban való részvételünk
mással nem helyettesíthetõ infrastruktúrális hátterének kialakítását és szintentartását.


« vissza

Időpont foglalás

Keresse meg a legmegfelelőbb időpontot és foglalja le online - így nem kell sorban állnia.

Időpont foglalás ›
A foglaláshoz regisztráció szükséges.
Regisztráció ›
Ha már regisztrált, az oldal tetején található link segítségével beléphet.
Az orvos válaszol
Tegye fel kérdését - írásban válaszolunk Önnek Kérdezzen Ön is! ›
Mennyire tetszenek Önnek a megújult Citymed oldalak?