Citymed

Sz�m�t�stechnikai alapfogalmak

Mell�klet II.
Sz�m�t�stechnikai m�dszerek alkalmaz�sa a h�ziorvosi gyakorlatban c. eload�shoz
( Zugl�i H�ziorvosi Alap�tv�ny, Dr. Nagy K�roly )
Sz�m�t�g�pes alapfogalmak

BIT: BInaris digiT=binaris sz�mjegy, a kettes sz�mrendszer sz�mjegyei, melyeket a 0 és 1 alkotj�k. A 0 és 1 bitértékek megfeleltethet�k a KI és a BE �llapotnak, a HAMIS-nak és az IGAZ-nak, a NEM-nek és az IGEN-nek. A sz�m�t�gép m�ködése a kettes sz�mrendszeren alapul.
BYTE: ( B�JT) 1 byte=8 bit. Egy karakter ( sz�m vagy betü ) la�r�s�hoz 8 bit inform�ci� elegend�. Mivel minden bitnek két különböz� �llapota lehetséges, ezért 8 bit vari�ci�s lehetosége 256.
ASCII: ( American Standard Code for Information Interchange ) t�gabb értelemben az a nemzetközileg elfogadott k�drendszer, amely meghat�rozza, hogy az egyes karaktereknek milyen bitmint�k felelnek meg. Ezeket a karaktereket haszn�lj�k a sz�m�t�gépek munk�juk sor�n.
ADAT: inform�ci� hordoz�s�ra alkalmas közlés, mely tetsz�leges form�tum� ( szöveges, k�dolt, digitalis, karakter, tetsz�leges saj�t jelkészlet ) lehet.
INFORM�CI�: valamilyen értelmezhet�, hasznos�that� adat. Egy adat csak megfelel� befogad� közeg esetén hasznosul inform�ci�ként.
MEZ�: egyetlen adat t�rol�s�ra kijelölt hely, tipusa: numerikus ( sz�mokat tartalmaz� ) , alfanumerikus ( betüket, sz�mokat, �r�sjeleket tartalmaz� )
REKORD: adatoknak olyan egysége, amelyben valamilyen dolog jellemz�it gy�jtjük egybe. A jellemz�k egy-egy mez�ben vannak, a rekord teh�t mez�kbol �ll.
�LLOM�NY=FILE: az adatoknak logikailag összefügg� halmaza. ( Pl. adat�llom�ny, program�llom�ny ). Mindegyik �llom�nyt névvel, egyedi azonos�t�val ( kiterjesztés ) jelöljük.
DIRECTORY=KÖNYVT�R: tartalomjegyzék, mely az �llom�nyok megkeresését szolg�lja.
DATABASE= ADATB�ZIS: az adat�llom�nyok logikailag összefügg� csoportja
HARDWARE: A sz�m�t�gép fizikai alapelemeinek összessége. Ide tartoznak:
h�z: a gép alkatrészeit befogad� doboz
t�p: a m�ködéshez szükséges kisfeszültség� egyen�ramot el��ll�t� egység,
alaplap: az elektronikai egységeket összeköt� és csatlakoztat� ny�kpanel, ezen van a processzor is
processzor: ( CPU= Central Processor Unit ), ez a központi egysége, a lelke a gépnek
mem�ria: t�rol�, mely a programok futtat�sakor van haszn�latban, a programok m�ködéséhez szükséges.
Fajt�i :
o ROM: ( Read Only Memory ) csak olvashat� t�rol�, mely a sz�m�t�gépes rendszer ind�t�s�hoz, feléledéséhez, muködéséhez szükséges, tartalma nem v�ltoztathat�.
o EPROM: muködése, feladata a ROM-hoz hasonl�, de tartalma UV sug�rral törölheto, de speci�lis készülékkel �jra�rhat�.
o RAM: ( Random Access Memory ) véletlen hozz�férésu t�rol�, mely a felhaszn�l�i program muködtetésére és �tmeneti adatt�rol�sra szolg�l.
- Conventional memory ( hagyom�nyos mem�ria ) 640K
- UMA ( Upper Memory Area ) 384K ( az a mem�riaterület, amely a hagyom�nyos mem�ria és az els� MB ( 1024K) közé esik.
- HMA ( High Memory Area ) 64K ( az a keterjesztett mem�riaterület, mely az 1024K és 1088K közé esik.
- XMS ( eXtended Memory Specification ) az elso MB ( 1024K ) fölötti mem�ria elnevezése, mely HMA-t is mag�ban foglalja.
o CMOS RAM ( Complementary Metal Oxide Semiconductor ) az a speci�lis mem�riaterület, mely a sz�m�t�gép saj�t konfigur�ci�j�t ( a hardware elemek pontos jellemzoit ) ismeri fel. Ezt a mem�ri�t az elektromos h�l�zatt�l függetlenül egy saj�t akkumul�tor tartja muködésben. A sz�m�t�gép b�v�tése, fejlesztése sor�n az ebben lev� adatokat aktualiz�lni kell.
csatol� k�rty�k: az alaplapot a periféri�kkal összekapcsol�, összeilleszt� elektronikai egységek ( IO k�rtya, video k�rtya, hangk�rtya, modem k�rtya, stb )
bus: ( vezetékek gyüjteménye, vezetéknyal�b ), fajt�ja megszabja az adat�tvitel nagys�g�t
o ISA bus: ( Industry Standard Architecture ) 8, majd 16 bites v�ltozat
- EISA bus: ( Extended Industry Standard Architecture ) 32 bit adat�tvitel a 386-os és 486- os processzorok megjelenése miatt v�lt szükségessé.
- VESA local bus: ( Video Electronics Standard Assotiation ) a nagy felbont�s� vide�k�rty�k megjelenésével v�lt szükségessé. Lehet�vé teszi, hogy az eszközök ( pl. videok�rtya ) közvetlenül kommunik�ljanak a processzorral.
- PCI: ( Peripheral Component Interconnection ) A VL-busn�l is hatékonyabb vezetékelés, mely még gyorsabb adat�tvitelt tesz lehet�vé. ( Intel tervezte )
- Microchannel: IBM saj�t tervezése, h�tr�nya, hogy k�rty�i nem csereszabatosak a hagyom�nyos PC eszközökkel. El�nye, hogy megszak�t�s ( interrupt ) problém�kkal nem rendelkezik.
IRQ: ( Interrupt ReQuest ) megszak�t�si kérelem, melyet egy hardware eszköz ( pl. egér, modem ) akkor küld a CPU felé, ha annak munk�j�ra éppen szüksége van, ez�ltal a CPU-t saj�t feladatainak elvégzésére serkenti. A PC ( Personal Computer ) 16 IRQ vonalat tud kezelni ( 0-15 ).
I/O ( Input/Output ) c�m ( portc�m ) : 3 sz�mjegy� mem�riac�m, mely eligaz�tja az adat�raml�st a CPU és az egyes k�rty�k, portok között.
DMA: ( Direct Memory Access ) ez egy speci�lis �ramkör, vagy mikroprocesszor, mely lehet�vé teszi, hogy a fölösleges munk�t�l ( pl adatmozgat�s ) a CPU megk�mélve legyen, és er�it hasznosabb feladatra ford�tsa. Ezek a m�veletek ( adatmozgat�s ) 7 DMA csatorn�n ( 0-6 ) val�sulhatnak meg. ( DMA csatorn�t is haszn�l� eszköz telep�tésekor a DMA be�ll�t�sokat is ellen�rizni kell az IRQ be�ll�t�sok mellett !
l periféri�k: összefoglal� név mely mag�ba foglalja a monitort, billentyuzetet, h�ttért�rol�kat, nyomtat�kat, egeret, rajzgépeket, botkorm�nyt
monitor: numerikus ( szöveg ) és grafikus ( kép ) megjelen�tésre szolg�l, több tipusa van: monochrom ( egysz�nu ), color ( sz�nes ), , megkülönböztethet�k a képfelbont�s alapj�n is, azont�l megjelentek a low radiation ( alacsony kisug�rz�s� ) monitorok is.
billenty�zet: ( keypad ) a géppel val� kapcsolattart�s leggyakoribb form�ja, h�rom része van:
o funkci�billenty�k: mindegyikhez egy-egy speci�lis feladat rendelhet�, az aktu�lisan alkalmazott programnak megfelel�en
o alfanumerikus ( �r�gépszer� ) mez�: az angol �r�gépszabv�ny ujjrendnek megfelel�, természetesen karakter �tdefini�l� programmal m�s ( magyar ) billenty�zet is haszn�lhat�.
o numerikus bl�kk: sz�mok nagytömeg� és gyors bevitelére szolg�l
egér: ( mouse ) a géppel val� kapcsolattart�s m�sodik form�ja, mellyel az adatbevitel helye, a kurzor könnyedén mozgathat� a képerny�n, ezt a grafikus felületet haszn�l� programokn�l ( Windows ) lehet nagyon j�l kihaszn�lni
trackball: felford�tott egérnek foghat� fel, feladata az egérével megegyez�
botkorm�ny: ( Joystick ) a géppel val� kapcsolattart�s speci�lis form�ja, melyet a j�tékprogramokn�l gyerekeink el�szeretettel haszn�lnak
h�ttért�rol�k: adathordoz�k összefoglal� neve, ezeken vannak a sz�m�t�gépes programok, felhaszn�l�i adatok, az al�bbi fajt�juk haszn�latos:
o floppy disc: ( FD ) cserélhet� hajlékony lemezes t�r, több méretben ismert, kett� tipus a leggyakoribb, mérete szerint: 5,25" ( 1,2 Mb )és 3,5" ( 1,44 Mb ) Kis kapacit�s jellemz� ezekre a t�rakra
o winchester: ( HD ) merevlemezes t�r, többnyire fix beép�tettség�, de lehet küls� és �jabban cserélhet� lemezes is ( Nagy kapacit�s�ak , 40Mbyte-több t�z Gbyte ) a m�szaki megold�s sz�nvonala szerint különbözö adatelérési sebesség�ek
o streamer: m�gneskazetta, mely ma m�r az adat archiv�l�sban tölt még be szerepet
o SyQuest: igen érdekes technikai megold�s� h�ttért�rol�, mely a sz�m�t�gép p�rhuzamos csatlakoz�j�hoz ( paralel port, LPT ) köthet�, ahov� a nyomtat� is illeszkedik, cserélhet� merevlemezes egységei ( cartridge ) vannak, nagy kapacit�s�ak ( 270 Mb-os cserélhet� egységek ) végtelen adatt�r , nem sokkal lassabb az adatok elérhet�sége a winchesterénél
o optikai disc: nagy adattömeg megb�zhat� t�rol�s�ra szolg�l, de viszonylag lass�, emiatt az Gbyte-os nagys�grend� archiv�l�sban van els�sorban szerepe, két fajt�ja van:
- olvashat�, csak egyszer �rhat�
- �rhat�-olvashat�
o compact disk: ( CD ), ez a hang CD-vel teljesen megegyez� adathordoz�, de hangok mellett sz�m�t�gépes programok, képek, mozg�képek, s�t filmek is t�rolhat�k rajta speci�lis m�szaki adattömör�tp elj�r�soknak köszönhetpen. A felsorol�sb�l egyértelm�en kitunik, hogy fantasztikus mennyiség� adat t�rol�s�ra alkalmas. Két v�ltozata ismert:
- �rhat�-olvashat� : igen dr�ga a muködtet� egysége, de néh�ny magyar sz�m�t�gépes cég rendelkezik vele, és szolg�lktat�suk igénybe vehet�, ha nagy tömeg� adatunkat megb�zhat�an hossz� évekre meg akarjuk �r�zni

- olvashat� : a muködtet� egység ( CD ROM ) nagyobb tömegek sz�m�ra elérhet��ron kaphat�, az �ra az adatelérési sebesség szerint is v�ltozik, hang CD is lejétszhat� vele haz�nkban is beszerezhet� m�r több ezer CD lemez 500-10000 Ft/db-os �ron, melyek között enciklopédi�k, hangossz�t�rak, hat�lyos jogszab�lyok gy�jteménye naprakész orvosi szakirodalom, orvosi oktat� multimedia CD lemezek is tal�lhat�k , egy 640 megabyte kapacit�s� CD lemezre 200 ezer oldalnyi szöveg fér
nyomtat�k: ( printer ) dokumentumok, �br�k pap�ron történ� megjelen�tésére szolg�l, m�ködési elvük szerint lehet csoportos�tani:
o mechanikus: pl.: 9 vagy 24 tus m�trixnyomtat�
o nem mechanikus: pl.: termikus, tintasugaras, lézer
l plotter: ( rajzgép ) grafikus �br�k, folyamatos, hajl�tott vonalak többsz�n� megjelen�tése
scanner: kép form�tum sz�m�t�gépbe vitelére alkalmas eszköz, annak letapogat�sa révén; lehet kézi, asztali tipusa és megkülönböztethet� a bevihet� képnagys�g tekintetében
SOFTWARE: olyan sz�m�t�gépes program, vagy programcsoport, amely a sz�m�t�gép muködéséhez szükséges és/vagy egy konkrét feladat sz�m�t�gépes megold�s�t vezényli utas�t�s sorozattal. Az al�bbi csoportba sorolhat�k:
l oper�ci�s rendszer: a gép bekapcsol�sakor elsoként futtatott programrendszer, mely lehetové teszi, hogy a sz�m�t�gép valamennyi hardware eszközét haszn�lhassa és biztos�tja felkhaszn�l�i programok futtat�s�t, teh�t a h�d szerepét tölti be a gépi szint és a géptol független software-k között. Az al�bbi oper�ci�s rendszerek a legismertebbek:
o DOS: ( Disk Operating System ) a személyi sz�m�t�gépek leggyakrabban haszn�lt oper�ci�s rendszere, melynek a magja a BIOS ( Basic Input/Output System ) a csak olvashat� t�rterületen ( ROM ) helyezkedik el, a kisgépek oper�ci�s rendszerének mondj�k, mert egy gépen egyszerre egy felhaszn�l� ( single user ) egyetlen programot ( single task ) futtathat. A fejleszt� cégek szerint lehet pl. MS DOS, Novell DOS, DR DOS stb. A Micrsoft DOS leg�jabb verzi�ja az MS-DOS 6.22.
o WINDOWS: tulajdonképpen nem ön�ll� oper�ci�s rendszer, hanem a DOS-ra r�épülo programrendszer, mely grafikus felhaszn�l�i felületet ( interface ) biztos�t, lehet�vé teszi a p�rhuzamos programfuttat�st ( multitasking ), jobban kihaszn�lja a hardware �ltal biztos�tott lehet�ségeket, �tmenetet képez a hardware független X-OPEN ( ny�lt ) oper�ci�s rendszerek felé, ellene sz�l azonban, hogy a grafikus felület megjelen�tése több id�t vesz igénybe, b�r ezt a h�tr�ny�t a gyors processzorok megjelenése csökkentette. Ikonokat haszn�l ( kép szerinti programv�laszt�s ), saj�t izlésünknek megfelel�en a képerny�t �ttervezhetjük, menürendszer�, igy a felhaszn�l�s leegyszer�södik, egérrel könnyen kezelhet�, egym�st�l független programok egym�sra tölthet�k ( overlay ). Windows alatt csak az ilyen környezetben alkotott programok futtathat�k, a DOS alatt haszn�lt kor�bbi programok csak speci�lis segédprogramokkal ind�that�k el. Felhaszn�l�bar�tnak mondott környezete miatt �ri�si karriert futott be, leg�jabb verzi�ja az MS Windows 3.11. A közeljövoben ( v�rhat�an 1995 augusztusban ) jelenik meg a WINDOWS 95 mely egyszerübben kezelhet� , gyorsabb és hatékonyabb lesz ( val�di multitasking ), viszont t�rigénye kb 30-40 Mb.
o UNIX: többfelhaszn�l�s oper�ci�s rendszer, teh�t egyszerre több felhaszn�l� is igénybe veheti ugyanazt a sz�m�t�gépet, de a konkrét felhaszn�l� sz�m�ra k�vülr�ol a gép kiz�r�lagos haszn�lat� gépnek tunik, minden felhaszn�l� saj�t adattartom�nyt kap un. logikai egységet, mely �gy jön létre, hogy a UNIX a hardware forr�sokat virtu�lis eszközökké alak�tja, az�ltal ide�lis az eroforr�sok el�szt�sa. Igen nagy el�nye az is, hogy adat�tviteli vezetékeken, egyéb h�l�zatokon a vil�g összes UNIX rendszere kommunik�lhat egym�ssal. H�tr�nya, hogy a rendszer kezeléséhez, ir�ny�t�s�hoz, felügyeletéhez komoly szakértelem szükségeltetik ( superuser ).
o OS/2: nagy a kompatibilit�sa a DOS szabv�nyokkal, ennek ellenére a modern oper�ci�s rendszerek el�nyeit is ötvözi mag�ban ( grafikus felület, multitasking, vegyes h�l�zatok muködtetése, stb )
o OPEN VMS: a ny�lt rendszerek legjobb képvisel�je, megfelel a ny�lt rendszerekkel szemben t�masztott szabv�nyoknak ( nagyfok� adatbiztons�g, flexibilit�s ) : cluster képzés, disc-tükrözés, kétf�zis� adataktualiz�l�s, napl�z�s, vissza�ll�that�s�g, hibatolerancia, hiba esetén m�s rendszerre kapcsol�s ( failover ), teljes�tmény sk�l�zhat�s�ga ( desktop, mini, mainframe ), többféle üzemm�d t�mogat�sa ( real-time, idooszt�sos, osztott feladatok, client/server )
o NOVELL NETWARE: h�l�zati oper�ci�s rendszer
l software fejlesztési eszközök: ezek olyan sz�m�t�gépes programok, melyekkel egy adott célfeladat megold�s�hoz szükséges sz�m�t�gépes program kész�thet�.
o gépi k�d� ( un. alacsony, processzor közeli ) programnyelvek, ismerni kell a processzor architekt�r�j�t, nehézkesebb, lassabb a progamoz�s
o assembly programnyelv, mely a gépi k�d� programoz�st könny�ti, gyors�tja
o C programnyelv, mely ma is korszeru rendszerprogramoz�i eszköz, egyar�nt haszn�lhat� viszonylag gépközeli és �ltal�nos feladatok megold�s�ra. A UNIX oper�ci�s rendszer is ebben a programoz�si nyelvben �r�dott. �j verzi�: C++
o Basic, Visual Basic programnyelvek is, el�nyük, hogy könnyen megtanulhat�k, a programoz�s fortélyai könnyen elsaj�t�that�k. Professzion�lis feladatokra ritk�n haszn�lj�k ( strukt�r�latlan ).
o Pascal, Turbo Pascal programnyelvek, ezek �ltal�nos haszn�latra javasolt, szintén könnyen elsaj�t�that� programnyelvek ( strukt�r�lt programoz�si technika )
o DBASE, Foxbase, Clipper programnyelvek �ltal�nos, meghat�roz� adatb�zis kezel�k, könnyen megtanulhat�k, egyszer� és közepesen bonyolult feladatokra kiv�l� Clipper. H�l�zatos rendszereken viszont m�r elavult a 4GL-ekhez viszony�tva.
o 4GL ( 4. Generation Language ) tipus� fejleszt�k, melyek elsosorban adatb�zis kezelésre kiv�l�an alkalmasak. Haszn�latukkal a fejleszt�munka gyorsabb, a fejlesztések hibamentesebbek, könnyebben m�dos�that�k. Eleve h�l�zatra tervezték, nagyfokban gép és oper�ci�s rendszer függetlenek, egységes felülettel b�rnak. Ide tartoznak : SQL, Oracle, Infomic, Progress, Ingres, Sybase, Magic, stb
felhaszn�l�i software-k: ezek a sz�m�t�gépes programok teszik lehet�vé hogy a sz�m�t�gép éppen azt a feladatot végezze el, amire szükségünk van. A felhaszn�l�i software-k köre rendk�vül nagy, ezért a teljesség igénye nélkül l�ssunk néh�nyat:
o szövegszerkeszt�k ( Word for Windows 6.0, Word Perfect, Ami Pro, Chiwriter, �kszer, stb. )
o t�bl�zatkezel�k ( Excel 5.0, Lotus 1-2-3, Quattro-pro, stb )
o adatb�ziskezel�k ( dBASE, FoxPro, MS Access, Paradox, stb )
o integr�lt programcsomagok ( MS Office, MS Works, Framework III, Lotus, stb )
o kiadv�nyszerkeszt�k ( QuarkXpress, Corel Draw, MS Publisher, Pagemaker, stb )
o fax programok ( Winfax pro, Bitfax, stb )
o kommunik�ci�s programok ( PCPlus, Close-up, Emil, Ella, MS-Mail, stb )
o manager programok ( ACT for Windows, Organizer, Schedule+, stb )
o tervez� programok ( Cad, AutoCAD, stb )
o szövegfelismer� ( OCR= Optical Character Recognition )program ( Recognita , stb )
o ügyviteli rendszerek, matematikai programcsomagok, j�tékok, stb.
Sz�m�t�gépes h�l�zatok: kett� vagy tübb sz�m�t�gép összekapcsol�sa z�rt l�ncba, ahol az összeköttetés m�dja sokféleképpen val�sulhat meg. A h�l�zati rendszerek lényege, hogy az adatforgalom - megfelel� adatokhoz val� hozz�férés -, a munkamegoszt�s és a periféri�k optim�lis kihaszn�l�sa érdekében a periféri�k nagy részét közösen haszn�lj�k, igy az egyik gépen kisz�m�tott, beadott vagy feldolgozott inform�ci�k azonnal megjelenhetnek a többi felhaszn�l�n�l. Az adat�tvitel megval�sulhat coaxialis k�bel, elektromos h�l�zat, telefonvonal, mikrohull�m�, r�di�hull�m� jeltov�bb�t�ssal, optikai k�belen, t�vközlési m�holdon keresztül stb. A h�l�zaton belül többnyire van egy kitüntetett helyzetü gép (server), amelyik az adatok, programok t�rol�s�t, a rendszer vezérlését végzi.(H�l�zattipusok: soros vonalak, Arcnet, Ethernet, stb.)
o Lok�lis h�l�zatok ( LAN = Local Area Network) egy épületen belül, egy intézményen belül kialak�tott sz�m�t�gépes h�l�zat. Az összeköttetés többnyire coaxialis k�bellel, vagy az elektromos h�l�zat seg�tségével val�sul meg. ( pl Novell, DECnet )
o T�voli kapcsolatok ( WAN = Wide Area Network ) telefon, nagyfrekvenci�s adat�tvitel, m�holdas kapcsolatok
- Földet beh�l�z� kapcsolatok ( Global Area Network ), ( "Inform�ci�s szupersztr�da" mely kifejezést eloször 1978-ban Al Gore haszn�lta, aki akkoriban az USA szen�tus�nak jöv�beni technol�gi�kért felel�s bizotts�g�nak elnöke volt) mely egyre közelebb van a teljes megval�sul�shoz. Lényege egy olyan nagy sebesség� ( nagy s�vszélesség� ) adat�tviteli h�l�zat, mely lehet�vé teszi egy id�ben szöveg, kép, hang mozg�kép egyidej� �tvitelét. Ezt a vil�got beh�l�z� heterogen, sz�nes sz�m�t�gépes h�l�zatot INTERNET néven emlegetik. ( Ennek el�djét 1969-ben hozta létre az USA védelmi minisztériuma ARPANET néven. ). Az Internetnek manaps�g 30 milli� regisztr�lt elofizet�je van. Ezen a h�l�zaton lehet�ség ny�lik a vil�g b�rmely t�j�n bekapcsolt felhaszn�l�k közötti elektronikus levelezésre ( E-mail ), adatcserére, elektronikus form�ban t�rolt adatok hozz�férésére, mozgat�s�ra ( file transfer ), részt vehet vitacsoportok megbeszélésein ( discussion groups ), t�voli sz�m�t�gépes er�forr�sokat vehet igénybe. Magyarorsz�gon az egyetemek, kutat�intézetek sz�m�ra a hozz�férés évek �ta lehetséges, nagyobb tömegek sz�m�ra v�ltoz� havi költség ellenében néh�ny szolg�ltat� biztos�t részleges vagy teljes Internet hozz�férést. Ezek a következ�k a teljesség igénye nélkül:EUnet, CompuServe, ODIN, , . A felhaszn�l�i kört megszab� egyéb szervezetek is vannak: HUNGARNET, Soros Alap�tv�ny, ELKÖB, Zöld P�k Alap�tv�ny, CoDe Kft.,DataNet, Datateg, MagNet, Hungarinet, . Egyéb szolg�ltat�k megjelenése is v�rhat�, pl. Microsoft. Egy igen érdekes magyar alternat�v, civil kezdeményezés az "Xs4all" ( Access for all ! = Hozz�férést mindenkinek ! ), mely az eredeti elképzelést hangs�lyozza, vagyis az inform�ci�hoz val� olcs� h�zz�férést a civil szféra sz�m�ra is. Az Internet kifejl�déséhez két dolog volt szükséges: sz�m�t�gép�rak több nagys�grenddel történt csökkenése és olyan szabadon felhaszn�lhat� sz�m�t�gépes nyelvezet megalkot�sa, mely lehet�vé tette az eltér� technol�gi�val készült sz�m�t�gépek összekapcsol�d�s�t. Az Inrenet nagy nészer�ségét a rajta lév� szabads�gnak, cenz�r�zatlans�gnak köszönheti, hiszen az alapötlet megval�sul, azaz minden h�l�zati �llampolg�r azonos jogokkal b�r, b�rki b�rkivel kapcsolatba léphet és az egyéb telekommunik�ci�s szolg�ltat�sokn�l olcs�bb az adat�tvitel.
- NCP: ( Network Controll Protocol ) az ARPANET nyelvezete, mely m�r elavult.
- TCP/IP: ( Transmission Controll Protocol/ Internet Protocol ), mely magasabb szintü nyelvezet. Lényege, hogy az inform�ci� �tvitel adatcsomagok form�ban történik. A protokol adatcsomagokat kész�t az üzenet felad�sakor, cimkét illeszt hozz�, a c�mzett sz�m�t�gépén pedig összeilleszti az egyes adatcsomagokat, melyek nem feltétlenül a kibocs�jt�s sorrendjében érkeznek a c�mzetthez.
o Az Internet adath�l�zati szerkezete:
- USA adath�l�zata hat csoportb�l ( domain ) �ll:
• gov: amerikai korm�nyhivatalok
• mil: katonai csom�pontok
• edu: oktat�si intézmények
• com: profit-orient�lt szervezetek
• net: különböz� h�l�zatok közötti összeköttetést megval�s�t� csom�pontok, ( ezek többnyire m�r az USA-n k�vüliek ) nevüket földrajzi elhelyezkedésük szerint kapt�k ( pl. a magyar h�l�zati sz�m�t�gépnevek végzodése"hu" NSFNet az USA-ba megval�sult region�lis h�l�zatrészek nagysebesség� vonalakkal összekapcsol�sa
- Eur�pai adath�l�zat:
• Ebone, Cern, EUNet, EUUG( European Unix Users Group )
o Az Internet szolg�ltat�sai:
- E-mail: elektromos posta ( "dr�tposta" ) sz�m�t�gépes szövegszerkeszt�vel kész�tett elektronikus üzenet, melyet adat�tviteli h�l�zaton keresztül tov�bb�tanak a c�mzett sz�m�t�gépére. A levelezés feltétele, hogy egy h�l�zatba kapcsolt szerver ( az a központi sz�m�t�gép amely több felhaszn�l� között van megosztva ) felhaszn�l�j�v� v�ljunk és rendelkezzünk e-mail c�mmel. Az elektronikus levelezés nagys�grendekkel gyorsabb és j�val olcs�bb a hagyom�nyos postai szolg�ltat�sn�l, melyet az Internetes zsargon csigaposta ( snail-mail ) néven emleget. Az elektromos posta többnyire 7 bites ( szöveges ) adat�tvitelt val�s�t meg, emiatt a 8 bites k�ddal rendelkez� adatokat ( kép, hang, programok, ékezetes szövegek ) csak k�dolva tov�bb�thatjuk. K�dol�s ( uuencode )- küldés - vétel- dek�dol�s ( uudecode )
- Levelezési lista ill. vitacsoportok: ( discussion groups, newsgroups ) ezek egy-egy logikai h�l�zatot jelentenek ( USENET ), melyek különféle speci�lis területekre oszlanak. Ezekre történ� bejelentkezés esetén �ri�si közönség elött lehet kifejteni véleményünket az adott tém�ban. Jelenleg a USENET-et több mint 2600 ilyen levelezési lista alkotja.
- T�voli sz�m�t�gép eroforr�sainak haszn�lata ( TELNET )
- FTP ( File Transfer Protocol ) programok, vagy m�s tipus�elektronikus dokumentumok h�l�zaton keresztül történ� tov�bb�t�sa
- Kiegész�t� szolg�ltat�sok ( Internet haszn�lat�t könny�tik meg )
-archie: program keresést könny�ti
-WAIS, gopher, WWW: dokumentum keresés
- Az Internet növekedése évek �ta 160 % !
n Magyarorsz�gon is megindultak kezdeményezések az informatika nagymérték� fejlesztésére.
Nemzeti Informatikai Stratégia Kezdeményezés ( Budapest, 1995. janu�r ) Ebben a tanulm�nyban felv�zolt program, nemzetközileg nem egyedül�ll�. Szükségszer� elfogad�sa következik a magyar gazdas�g nyitott volt�b�l, ill. az eur�pai csatlakoz�s sz�ndék�b�l. A fejlett vil�g sz�mos orsz�ga ugyanis hivatalosan bejelentette eme �j gazdas�gi, t�rsadalmi rend ( Info-kommunik�ci�s infrastrukt�ra ) kialak�t�s�nak sz�ndék�t, s több ez ir�nyba mutat� program ind�t�s�t.
Példaként :
o a Clinton elnök �ltal megh�rdetett "Information Super Highway" nemzeti program (1993);
o a Jap�n Telekommunik�ci�s Tan�cs Info-kommunik�ci�s programja (1994.m�jus);
o az Eur�pai közösségnek az un. Bangemann riportban foglalt tervei (Europe and the Global Information Society, 1994. j�nius);
o a Szingap�ri IT 2000 Bizotts�g "Intelligens Sziget" c. programja (1992. m�rcius);
o a vil�g vezet� hét orsz�g�t tömör�t� G7 közeljöv�ben publik�land� terveit (1995. Febru�r).
A Projekt f� eredményeiként a következ�ket l�tj�k:
o együtt halad Eur�p�val az informatikai-t�rsadalom kialak�t�s�ban egy történelmi "h�tr�ny" felsz�mol�s�val;
o olyan - jövobe mutat� - �jfajta szolg�ltat�sokat, termékeket hoz létre, amelyek nem toke intenz�vek, s amelyek jelent�sen jav�tj�k export képességünket;
o jelent�sen hozz�j�rulhat jelenlegi termelo tevékenységünk moderniz�l�s�hoz (reengineering), v�llalataink könnyebb mozg�s�hoz a nemzetközi szintereken ‚s a nemzetközi kooper�ci� �j szintjeinek kialakul�s�hoz;
o alapj�t képezheti egy komplex region�lis üzleti központt� v�l�snak, el�seg�tve a tranzakci�s jelleg- (keresked� követ�t� sz�ll�t�, pénzügyi, t�vközlési, turisztikai), oktat�si és egészségügyi szolg�ltat�sok fejlesztését;
o hozz�j�rul a lakoss�g kommunik�ci�s strukt�r�inak, vitakészségének, véleményegyeztetésének és konszenzus kialak�t�si készségének javul�s�hoz;
o �j, modern foglalkoztat�s-strukt�r�t alak�t ki, egyrészt az infrastrukt�r�lis ép�tkezések munkaerofelsz�v� és form�l� hat�s�nak köszöhet�en, m�srészt jöv�be mutat�an veti fel a munkanélküliség kezelésének lehet�ségét, hozz�j�rulva egy univerz�lis, "�tv�lthat�" munkaerot�pus kialak�t�s�hoz.
K�dol�s: a fogalmakat oszt�lyozzuk, kateg�ri�kat �ll�tunk fel, majd hozz�rendeljük egy defini�lt jelentéskészlet valamely tagj�hoz ( indexelés ), ez�ltal az inform�ci�tömeg egyszer�södik, lényegkiemelt lesz, n� az inform�ci�s�r�ség. Ezt követ�en az azonos�tott (indexelt) fogalmat megfeleltetjük egy m�sik-, a sz�m�t�gép sz�m�ra kezelhet�bb karaktersorozatnak.
l k�drendszerek:
o FEOR: foglalkoz�s besorol�s
o BNO ( Betegségek Nemzetközi Oszt�lyoz�sa ) jelenleg a IX. verzi� haszn�latos, és a X. revizi� m�r elkészült.
o WHO k�dlista ( ICPM International Classification of Produceres in Medicine ): a WHO �ltal j�v�hagyott és karbantartott orvosi elj�r�sok oszt�lyoz�sok nemzetközi besorol�si rendszere.
o SNOMED k�drendszer ( Systematized Nomenclature of MEDicine ) többdimenzi�s k�drendszer, mely logik�j�ban, kifejezésm�dj�ban legközelebb �ll az emberi beszédhez és orvosi gondolkod�sm�dhoz.
o DRG-HBCS k�drendszer, mely a fekv�beteg-ell�t�s esetfinansz�roz�s�ban haszn�latos ( a csoportba sorol�s f� szempontjai: diagn�zis ( BNO ), orvosi beavatkoz�s ( WHO ), életkor ( 0-18, 19-70, 71 feletti ) itt a s�lysz�mok nem a szakmai tartalmat, hanem a költségigényt és a r�ford�t�st fejezik ki.
o egyéb, �ltal�nosan haszn�lt k�drendszerek, pl. ir�ny�t�sz�m stb. azont�l egyedileg kész�tett k�dt�bl�k.
Orvosi dokument�ci�k a h�ziorvosi gyakorlatban ( a teljesség igénye nélkül, ill.v�ltozhat )
Beteg kartonok ( törzskarton, k�rlap )
TB k�rty�k orvos szelvénye
Paciensregiszter
Ambul�ns nyilv�ntart�s
Forgalmi napl�
Jelentéskötelezettség ( OEP, KSH, �NTSZ felé )
Hat�s�gi orvosi tevékenység
o jogos�tv�ny
o munkaalkalmass�gi vizsg�lat
o mozg�skorl�tozotts�g véleményezés
o s�lyos fogyatékoss�g meg�llap�t�sa
o l�tlelet
o szoci�lis kérelmekhez igazol�s ( közgy�gyell�t�s, gy�gyszert�mogat�s, egyéb segély )
T�ppénzes napl�
Felülvizsg�lat ( foorvosi bizotts�g, OOSZI )
Gondozottak nyilv�ntart�sa
Véd�olt�s nyilv�ntart�s ( TAT, FSME, stb )
K�b�t�szernapl�
Halottnapl�
Közegészségügyi, j�rv�nyügyi adminisztr�ci� ( fertozo betegek nyilv�ntart�sa )
Ellen�rzések jegyz�könyvei
Foglalkoz�si betegségek adminisztr�ci�ja
Szanat�riumba utal�s, fürd�kezelések adminisztr�ci�ja
K�rh�zi beutal�s adminisztr�ci�ja ( sürg�sségi, fix �gy )
Vérvételi napl�
Gy�gyszer és anyagigénylés napl�ja
6/1992. (III. 31.) NM rendelet a h�ziorvosi és h�zi gyermekorvosi szolg�latr�l
tartalmazza a h�ziorvosl�s kompetencialist�j�t is.
Az alapell�t�sban megjelen� sz�m�t�gépes rendszereknek nagy vonalakban a fent felsorolt h�ziorvosi ténykedéseknek és a törvény �ltal meghat�rozott kompetencialista elv�r�sainak kell megfelelnie.
M�s oldalr�l megfogalmazva az alapell�t�sban dolgoz� orvos rendel�jében egy olyan sz�m�t�gépes adatb�zis fel�ll�t�sa a cél, amely els�sorban az egészségmegorzés, egészségvédelem és m�sodsorban a beteggy�gy�t�s, beteggondoz�s és rehabilit�ci� feladatoknak van al�rendelve.
Ez az adatb�zis a betegforgalmi adatokon t�l tartalmazza a lakoss�g egészségi �llapot�t jelz� inform�ci�t, ezzel egy id�ben a h�ziorvos személyéhez kötötten annak tevékenységét jelzi és seg�ti ot a mindennapi munk�ja sor�n. Az adatb�zist kezel� sz�m�t�gépes rendszer akkor l�tja el j�l feladat�t, ha az alapell�t�s orvosa szakmai munkatevékenysége közben ( diagnosztika, ter�pia, betegadminisztr�ci� ) a besz�mol�shoz, jelentésekhez szükséges adatokat ( riport gener�l�s ) automatikusan szolg�ltatja.
Az alapell�t�si rendszernek az adatkezelés folyamat�nak meg kell felelnie: az adatgy�jtésnek csak a ténylegesen fontos adatokra kell korl�toz�dni ( az öncél� adatgy�jtésnek értelme nincs, de az elégtelen adatgy�jtés is k�ros ) és ügyelni kell a hib�tlan adatbevitelre; adatkompatibilit�sra törekvést jelzi a k�dt�bl�k kialakul�sa, haszn�lata, törzsadatok létrehoz�sa, adat�llom�nyok szerkezetének szabv�nyos�t�sa, vonalk�dok bevezetése; adatvédelem, amely természetesen nem korl�toz�dhat csak az adat elvesztésének védelmére, hanem ki kell egészülnie az adat tartalm�ra, mint inform�ci�ra is, teh�t a személyiségi jogok védelmét is maxim�lisan biztos�tani kell; adatfeldolgoz�s, mely a szakmai munkatevékenység sor�n történhet ( on line ), vagy ut�lagosan ( off line ).
A sz�m�t�stechnika az egyedi munka�llom�sok, lok�lis h�l�zatok, integr�lt hierarchikus h�l�zatok, regionalis és orsz�gos kommunik�ci�s rendszerek lépcsofokokon halad el�re, teh�t az egészségügyi sz�m�t�stechnika fejlodési ir�nya is megszabott. Sajnos az egészségügyi software fejlodése f�ziskésésben van és igen nagy a lemarad�s a software-k közötti kommunik�ci� terén. Sz�m�t�gépes keretrendszerek megalkot�sa a cél, melybe a modularit�s elvén épülnének bele az egyes alrendszerek.

« vissza

Id�pont foglal�s

Id�pont foglal�s ›

A foglal�shoz regisztr�ci� sz�ks�ges.
Regisztr�ci� ›
Ha m�r regisztr�lt, az oldal tetej�n tal�lhat� link seg�ts�g�vel bel�phet.

Az orvos v�laszol

Tegye fel k�rd�s�t - �r�sban v�laszolunk �nnek K�rdezzen �n is! ›

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

Sz�m�t�stechnikai alapfogalmak

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

Sz�m�t�stechnikai alapfogalmak

keres�s

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol