Tavasz: éledőtermészet..., kullancsok....

Egyre hosszabbak a nappalok, a hőmérőhiganyszála is magasabbra kúszik, a nap egyre gyakrabban előbújik a felhők mögül. Éled a természet, a növények levelet, virágot bontanak. Városlakó tömegek indulnak a hétvégi kertjeikbe, a természetbe feltöltődni a hosszú tél után. Így a tél végén nem árt gondolnunk rá és tudnunk róla, hogy a tavasz veszélyeket is hoz magával.

Egyik ilyen veszély a kullancs csípés következtében kialakuló agyhártya-agyvelőgyulladás (németül: Frühsommer-Meningoenzephalitis vagy röviden FSME).
Hogy terjed a betegség? A közönséges kullancs (Ixodes ricinus) vírussal fertőzött beteg példányai terjesztik. Mikor a bőrbe fúrja magát, a nyálával keveredett vírusok bejutnak a szervezetünkbe.

Mekkora a kockázat?
Dél-Skandináviától Horvátországig mindenütt előfordul, területenként változó gyakorisággal. Leginkább elterjedt Ausztriában. Hazánkban is mindenütt jelen van, hatványozottan az erdős vidékeken. Minden 6-8 ezredik kullancs fertőzött. A természetjárók és a természetben dolgozók vannak kitéve elsősorban a fertőződésnek, a városlakók kevésbé. A betegség átvészelése élethosszig tartó védettséget eredményez.

Hol bújik meg a kullancs?
Sokan azt hiszik, hogy a kullancs a fa ágairól pottyan le és így szúrja magát a bőrbe. A valóság az, hogy a földön él és innen mászik fel az emberre, állatra a 20-70 cm-nél nem nagyobb növényzetről. Ha az ember a fűben vagy a bokrok között járva végigsúrolja az ilyen fűszálat vagy levelet, a kullancs szőrös lábai beleakadnak a láb, esetenként a kar fedetlen bőrébe. Onnan másznak észrevétlenül melegebb helyekre, így a térdhajlatba, hónaljba, ahol befúródnak a bőrbe.

Mióta ismert az FSME?
1953-ban indultak tudományos kutatások, miután a bécsi medence déli részén figyelték meg először ennek a betegségnek az előfordulását. 1956-ban sikerrel izolálták a kórokozót, egy vírust. Megfigyelték, hogy a betegség előfordulása április-június között gyakoribb, ezért kora nyári meningo-encephalitisnek (agyvelő-agyhártyagyulladásnak) nevezték el. A tudományos kutatómunka során a bécsi egyetemen kidolgozták azt az oltóanyagot, mely hatásosnak bizonyult a betegség megelőzésében. Először a 70-es években alkalmazták, majd 1980-ban nagyszabású oltókampány indult Ausztria szerte az FSME ellen.

Milyen a betegség lefolyása, milyenek a tünetek?
 A betegség évszakhoz kötötten jelentkezik, főleg a kora nyári hetekben. Enyhe tél, meleg tavasz esetén a kullancsok hamar erőre kapnak. A kullancs általi fertőzés veszélye februártól novemberig is fennállhat. A betegség lefolyása kétfázisú. Első fázisa (az esetek 20%-ban) kb. egy héttel a kullancscsípést követően kezdődik influenzaszerű (magas láz, erős fejfájás, fáradság, kimerültség, szédülés, bélműködési zavarok) tünetekkel. Szerencsés esetben viszont ezzel a fertőzés be is fejeződik és csak utólagos laboratóriumi vizsgálatok utalnak a betegség lezajlására. Egy-két héttel a csípést követően léphet fel a lényegesen súlyosabb második fázis. A vírusok a véráram útján az agyat és az agyburkot támadják meg, ott gyulladást idéznek elő és károsítják az agy- és idegsejteket. Ismét lázas lesz a beteg, kialakulnak az idegrendszeri tünetek (fejfájás, koncentrálóképesség zavara, tarkókötöttség, delírium, öntudatzavar). Agyideg bénulás, mozgászavar és izombénulás alakulhat ki. Minden 100-120 esetből egy halállal végződik.

Milyen kezelést kap a beteg?
A postexpozíciós oltás mellett csak tüneti kezelés jön szóba: lázcsillapítás, fájdalomcsillapítás. Ezért is hangsúlyos a megelőzés. A II. fázisba jutott betegek többsége 7-40 napos kezelésre szorul a kórházban.
Milyen egészségkárosodás maradhat vissza? Görcsös vagy petyhüdt bénulás a végtagokon, epilepszia, az ujjak, végtagok remegése, agyi működészavarok (emlékezetzavar, memóriazavar, gondolkodás zavara). Egy FSME fertőzés egy életre szóló sorscsapás lehet. Súlyos esetben a beteg kénytelen tolókocsiban, ágyban tölteni életét. Enyhébb esetben is mindennapos gondot jelenthet az öltözködés, étkezés, közlekedés, stb. Az idegrendszeri maradványtünetek utókezelése 4-8 évig is eltarthat.

Milyen lehetőség van a védettség megszerzésére?
A betegség átvészelése nélkül védettségre egyedül csak oltással lehet szert tenni. Az FSME immun inject aktív védőoltás oltási sorozatból áll. Az alapimmunizáláshoz három oltás szükséges. Az oltási sorozatot a tél végén érdemes elkezdeni. A kialakuló védettség 98%-os. Emlékeztetőoltás 3 évenként szükséges.
Mellékhatása lehet az oltásnak? Mint az összes védőoltás ez is okozhat a beadás helyén bőrpírt, duzzanatot, enyhe érzékenységet, fájdalmasságot. Általános tünet is jelentkezhet (levertség, láz). Thiomersal (konzerválószer), tojásfehérje allergia igen ritkán előfordulhat.
Kinek ajánlott a védőoltás?
Mindazoknak, akik sokat tartózkodnak szabadban és fertőzött területeken élnek. Magyarországon Sopron környéke, az egész Kisalföld, Zala megye területe, a Balaton környéke és a budai hegyek számítanak a legfertőzöttebbeknek ebből a szempontból, de gyakorlatilag az egész ország területén ki vagyunk téve a veszélynek, (akár a Margitszigeten is) hogy vírussal fertőzött kullancs csíp meg bennünket.

Ha mégsem voltunk beoltva, de kullancs csípett meg bennünket, milyen lehetőségeink vannak?
Ha fertőzött területen kullancs csípett meg bennünket és aktív védőoltást nem kaptunk, lehetőség van úgynevezett postexpozíciós oltás beadására is, amivel tulajdonképpen kész ellenanyagok jutnak be a szervezetbe, így előzhetőmeg a betegség kialakulása. FSME bulin az oltóanyag neve, egy adagot kell beadni. Mind az aktív, mind a passzív immunizálás háziorvos által elvégezhető, őírja fel receptre, majd adja be az oltóanyagot.

Mi a teendő, ha bőrünkbe fúródva kullancsot veszünk észre?
Amint észrevesszük, a lehetőleggyorsabban el kell távolítani. A helyes megoldás az, hogy csipesszel megfogva, ügyelve arra, hogy ne nyomjuk szét (a kullancs testének összenyomásával a vírusok a kullancs bélrendszeréből szervezetünkbe juthatnak!) egyenesen, forgatás nélkül kihúzzuk. Ha bennszakad a kullancs feje, ne ijedjünk meg, a bennszakadt fejet a szervezetünk úgy is kilöki magából. így minimálisra csökken a fertőzés veszélye. A kullancsok nemcsak a bőrbe fúródhatnak, ahol könnyen észrevesszük őket, hanem a hajas fejbőrbe is. Itt vagy egyáltalán nem vesszük észre, vagy ami gyakoribb, fésülködés közben kifésüljük egyben, vagy ha már befúródott, akkor a potrohát szakítva le. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a védőoltás fontosságát, a megelőzés szemléletét. Ha egy betegség ellen hatékony védőoltással rendelkezünk, ne sajnáljunk ennyit megtenni egészségünk érdekében.

Hogyan előzhetjük meg a kullancscsípést?
Ha a kullanccsal fertőzött területeken járunk a testet fedőzárt ruházatot célszerű hordani, riasztó szert kell használni és hazaérkezéskor a bőrünket jó, ha átvizsgáljuk.


« vissza

Időpont foglalás

Keresse meg a legmegfelelőbb időpontot és foglalja le online - így nem kell sorban állnia.

Időpont foglalás ›
A foglaláshoz regisztráció szükséges.
Regisztráció ›
Ha már regisztrált, az oldal tetején található link segítségével beléphet.
Az orvos válaszol
Tegye fel kérdését - írásban válaszolunk Önnek Kérdezzen Ön is! ›
Mennyire tetszenek Önnek a megújult Citymed oldalak?