Szénanátha gyöngyvirágtól lombhullásig

Bár a leginkább panaszt okozó, az utóbbi 10-15 évben az egész országban nagymértékben elterjedt gyomnövény, a parlagfű virágzása csak ezután következik már most érdemes szót ejteni a virágpor okozta orrnyálkahártya gyulladásról.

Ez a betegség a városlakókat sem kíméli, mivel a széllel igen nagy távolságra is eljuthatnak a virágporok (un. pollenek). A tünetek súlyossága nem csak a levegő virágpor koncentrációjától függ, hanem egyéb, nem specifikus környezeti hatásoktól is. Ezek között első helyen szerepel a légszennyezettség, emiatt fordul elő, hogy városi betegen a tünetek súlyosabbak.

Az allergiás rhinitis gyakorisága Európában 5-15%. Világszerte ez az arány a pollen okozta orrnyálkahártya gyulladások gyakoribbá válása miatt évről-évre emelkedik.Hazánkban rosszabb a helyzet az allergiát okozó gyomnövények elterjedtsége miatt.

Az allergiás nátha a fiatal felnőttkor betegsége. Az életkor előre haladtával az előfordulása ritkul, idős korban gyakorlatilag nincs. Légvételnél az orrnyálkahártya a levegőben található 10-20 um-nél nagyobb szemcséket kiszűri. Az allergiát okozó virágporok ilyen méretűek és ez az oka annak, hogy az orr nyálkahártyája betegszik meg. (A penészgomba spórák 2 um nagyságúak, belélegezve a mélyebb légutakba jutnak, így elsősorban asthmás tüneteket okozhatnak.) A Földön kb. 250 ezer virágos növényfaj él, ennek alig egy ezreléke okoz csak szénanáthát. Hazánkban februártól október végéig virágoznak növények, melyek szezonális allergiás rhinitist okozhatnak. Tavasszal fellépő tüneteket a fák virágzása, a kora nyári panaszokat a pázsitfűfélék, a késő nyári allergiákat pedig a gyomnövények virágpora váltja ki. Lássunk néhány jellegzetes példát! Februárban indul a mogyorófélék virágzása, mely április közepéig tart. Ezt követi a parkok kedvenc dísznövényének a nyírfának a virágzása május végéig. Május július között a pázsitfűfélék (angol perje, csomós ebír, lándzsás útifű) virágoznak szintén sokaknak kellemetlen orrpanaszt okozva. Nyárvégi-őszeleji növények a libatop és fekete üröm gyomnövények, melyek szintén nagymértékben elterjedtek országszerte. Az allergiás náthát okozó gyomnövények sorában listavezető hírhedt parlagfű (tévesen vadkender) augusztus közepétől október végéig virágzik.
A jellegzetes tünetek az orrviszketés, tüsszögés, híg, vízszerű orrfolyás, gyakori orrdugulás, garat és hallójárat viszketés. Az orrnyálkahártya-gyulladáshoz gyakran társul allergiás kötőhártya gyulladás is, mely kínzó szemviszketés, könnyezés, szemhéj duzzanat tünetekkel jár. A panaszok jellegzetesen az év adott időszakában, a pollenszezon idején jelentkeznek. Napos, szeles időben a tünetek súlyosabbak (nagyobb pollen koncentráció) esős, szélcsendes időben enyhébbek (kisebb pollen koncentráció). Köhögéssel, fulladással kísért rohamok is kialakulhatnak, mert a pollen az alsóbb légutakba is juthat (pl. nehezített orrlégzés, fizikai munkavégzés okozta mélyebb légvételek). Az allergiás nátha tünetei sok esetben oly mértéket ölthetnek, hogy romlik a munkateljesítmény, az életminőség. A pollen expozíció megszűnésével a tünetek is elmaradnak. Évszaktól függő allergiás orrnyálkahártya gyulladást okozhatnak még a virágporokon kívül a penészgomba spórák, házipor atka is. A levegő gombaspóra tartalma a téli hónapokban alacsony, emiatt ritkábban okoz panaszt. Nyáron, ősszel gyakori okozója szintén az allergiás náthának, de méreténél fogva az alsó légutakba jutva inkább asthmás tüneteket vált ki.
Nyáron a meleg és a nagyobb páratartalom miatt a lakásokban kedvező feltételek alakulnak ki a házipor atkák számára és azok nagymértékben elszaporodnak, így a házipor allergén tartalma maximális lesz. Ugyan a házipor atka okozta allergiás nátha tünetei egész évben jelentkezhetnek, de a nyári hónapokban súlyosbodnak. Sajnos a pollen okozta allergiás gyulladás állandósulhat, ez az oka annak, hogy pollenmentes időszakban még hetekig megmaradnak a panaszok. A tünetek súlyosságát az egyéni érzékenység is meghatározza. A betegek két csoportra oszthatók aszerint, hogy mely tünetek dominálnak. Az "A" típust a tüsszögés, orrfolyás jellemzi. A "B" típus esetén az orrdugulás a fő panasz.
Érdekesség, hogy a virágporok részben faj-, részben törzs- és család specifikus allergéneket is tartalmaznak. A szerkezet-rokon allergének magyarázzák bizonyos növények között a kereszt reaktivitást. Kereszt reaktivitás létezik pollen allergének és bizonyos élelmiszerek között. Így fordulhat elő, hogy például nyírfa pollenre allergiás betegek egy részében alma, őszibarack, cseresznye, sárgarépa fogyasztása un. orális allergia szindrómát okozhat, melyet viszketés, ödéma jellemez. További példák, hogy fekete üröm pollen allergiásoknál zeller és egyes fűszerek fogyasztása-, parlagfű allergiásoknál dinnye, banán fogyasztása válthat ki panaszokat. A jellegzetes panaszok és tünetek alapján az allergiás rhinitis diagnózisa a az esetek többségében könnyedén felállítható, ritkán válik szükségessé egyéb vizsgálat (allergológiai diagnosztika stb.). A betegség oki kezelése az allergiás állapot megszüntetése lenne specifikus immunterápiával, de ma még ez nem hoz kellő eredményt. Az allergén kerülése megoldás lehet, de sok esetben nem valósítható meg. Sokan életmódjukat kényszerülnek megváltoztatni. Az allergiát okozó növények virágzásakor kerülik a nagy pollentartalmú természeti környezetet, száraz, napos, szeles időben zárt ablakok mögött tartózkodnak, autójuk szellőző berendezésébe speciális pollenszűrőt szereltetnek be. A gyógyszeres kezelés a tünetek enyhítését, megszüntetését célozza. A terápiás eszköztár a következő: antihisztaminok, kortikoszteroidok, váladékcsökkentő, érösszehúzó szerek, egyéb antiallergikumok. A legelterjedtebben használt szerek az antihisztaminok. A régebbieknek nyugtató mellékhatása számottevő. Az újabb típusúakat nem szedatív antihisztaminoknak hívjuk, mert ilyen mellékhatással nem bírnak. A megfelelő gyógyszer kiválasztásában kérjük a kezelőorvos tanácsát. A megelőzés fontosságát, az allergiát kiváltó pollenek eltüntetését nem lehet eléggé hangsúlyozni. A súlyos, nagy tömeget érintő virágpor okozta allergiák többségét a parlagfű okozza, ennek irtására össztársadalmi összefogásra van szükség. A parlagon hagyott földek megfelelő időben (virágzás előtti) kaszálása, gyommentesítése néhány év alatt látványos javulást eredményezne.


« vissza

Időpont foglalás

Keresse meg a legmegfelelőbb időpontot és foglalja le online - így nem kell sorban állnia.

Időpont foglalás ›
A foglaláshoz regisztráció szükséges.
Regisztráció ›
Ha már regisztrált, az oldal tetején található link segítségével beléphet.
Az orvos válaszol
Tegye fel kérdését - írásban válaszolunk Önnek Kérdezzen Ön is! ›
Mennyire tetszenek Önnek a megújult Citymed oldalak?