Pánik? Betegség!

Az utóbbi másfél évtizedben világszerte nagy felmérések készültek az úgynevezett szorongásos, hangulati betegségekről. A felmérések kimutatták, hogy ezeknek a betegségeknek az előfordulási gyakorisága lényegesen magasabb, mint korábban gondoltuk.

Ez az előfordulási gyakoriság hazánkban is a lakosság 14-18%-a. A betegeknek csak a fele keresi fel panaszaival az orvosát. Az orvoshoz forduló betegek felénél sikerül csak tisztázni a pszichés eredetet. A rossz találati aránynak mély társadalmi okai vannak: a pszichés betegségek megbélyegzettsége miatt a betegek titkolják panaszaikat vagy jobban elfogadható testi, szervi betegségekbe próbálnak menekülni. A családi orvosok, mivel éveken-, évtizedeken keresztül figyelemmel kísérik a beteget, ismerik családi-, munkahelyi körülményeit képesek a legjobb hatásfokkal felismerni ezen a kórképeket. V. B. olvasónk kérdései a szorongásos betegségek egyik leggyakoribb fajtájához kapcsolódnak:

V.B.: Mi a pánikbetegség?
A pánik szindróma hirtelen fellépő igen heves szorongás, mely váratlanul jelentkezik, többnyire közömbös helyzetekben. Jellemzője hogy testi panaszokkal jár. A tünetek hirtelen, néhány perc alatt fejlődnek ki. Szervi ok nem igazolható.

V.B.: Melyek ezek a tünetek?
A leggyakoribb tüneteket emelem ki: légszomj, fulladásérzés, verejtékezés, szédülés, ájulásérzés, bizonytalanság, remegés, szívdobogásérzés, gombócérzés a torokban, zsibbadás, hányinger, halálfélelem. A tünetek sokszor jellegzetes csokorban jelennek meg, eszerint megkülönböztethetünk mellkasi pánikot (légszomj, szívdobogás, mellkasi fájdalom); idegi pánikot (szédülés, ájulásérzés, fejfájás); hasi pánikot (gyomortáji fájdalom, hányinger, hasmenés).

V.B.: Mennyi ideig tart a rosszullét?
Mint az előbb már említettem, a tünetek igen gyorsan, kb. 10 perc alatt elérik teljes intenzitásukat, és beavatkozás nélkül is 20-30 perc alatt lezajlanak.

V.B.: Mi okozza ezt a betegséget?
Családvizsgálatokkal kimutatták, hogy a betegség előfordulása elsőfokú vérrokonokban 4-8x gyakoribb. Ez a betegség örökölhetőségét igazolja. A másik fontos tapasztalás szerint a betegséget az idegrendszerben lévő szerotonin receptorok fokozott érzékenysége hozza létre. Ez a felismerés vezetett el a szorongásos betegségek modern terápiájához.

V.B.: Az elmondottakból arra következtetek, hogy régebben ezt a betegséget az orvosok neurózisnak mondták.
Igaza van. A neurózis fogalmát sokféleképpen határozták meg, szinte minden pszichés tünet belefért. Ezt a fogalmi zűrzavart oldotta fel Donald Klein amerikai pszichiáter, aki 1964-ben megalkotta a szorongáselméletet. Azóta a neurózis fogalom lassan kikopik tudatunkból. A pánik szindróma 1980 óta elfogadott diagnózis. Ki kell hangsúlyoznom viszont, hogy a pánikbetegség a szorongásos betegségeknek csak egyik vállfaja.

V.B.: Mely betegségek alkotják még a szorongásos betegségek csoportját?
Agorafóbia: olyan jellegű szorongás, hogy a beteg úgy érzi, egy adott helyről nem tud feltűnés vagy megszégyenülés nélkül biztos helyre menekülni. Példák erre: félelem az otthonról való eltávolodástól, otthoni egyedülléttől, lifttől, körfolyosótól, hidaktól, színházteremtől, áruháztól, stb. Vannak betegek, akik a fóbiás helyzetet kísérővel képesek elviselni.
Szociális fóbia: a szorongást kiváltja, ha másokkal kell beszélnie, találkoznia. A félelem akadályozza, hogy részt vegyen baráti, családi találkozón, beszélgessen más emberekkel, vizsgázzon, telefonáljon. Félnek beszélni, előadást tartani, mert attól félnek, hogy remegni kezd a kezük, hangjuk. Nem mernek mások előtt enni, inni, mert attól tartanak, hogy remegni kezd a kezük.
Specifikus fóbia: ez a fóbia típus csak egyetlen helyzetre, tárgyra, élőlényre terjed ki. Ennek a szorongásnak leggyakoribb kiváltói az állatok (kutya, macska, pók, kígyó stb.), magasság, mélység, repülés.
Generalizált szorongás: A fenti esetekben a fóbia csak egy dologra, helyzetre irányul. Abban az esetben viszont, ha a szorongás általánossá válik, a legtöbb szociális helyzetre kiterjed, generalizált szorongásról beszélünk. Ez egy igen súlyos állapot, mely a beteg életminőségét nagyon lerontja, élettere teljesen beszűkül. Nyugtalanság, idegesség, feszültség, fáradékonyság, gondolkodási nehézség, ingerlékenység, alvászavar jellemzi. Jellegzetes panasz, hogy nehezen tud nyugton maradni, ellazulni. A generalizált szorongásra is jellemzőek a szervi tünetek (légszomj, gombócérzés, nyelési nehézség, szívdobogás, hányinger, szédülés, izzadás, gyakori székelési-, vizelési inger.), de ezek nem rohamszerű, múló jellegűek, hanem hosszabb ideig tartanak. A fóbiás betegek többnyire felismerik, hogy szorongásuk túlzott, alaptalan, de félelmüket legyőzni nem tudják. A beteg már előtte retteg, hogy olyan helyzetbe kell kerülnie, amelytől fél. Ha egy ilyen beteget olyan helyzetbe kényszerítünk, amely fóbiájának tárgya, súlyos szorongásos tünetek jelentkeznek, gyakran pánikroham alakul ki.

V.B.: A szorongásos betegségek veszélyei?
A veszélyek a betegség fel nem ismeréséből, a kezelés elmaradásából adódnak. A pánikbetegség fel nem ismerése egy idő után visszafordíthatatlan szervi elváltozásokhoz vezet. Kialakul a magas vérnyomás betegség, gyakoribbá válik a szív-, érrendszeri halálozás. Kialakul a depresszió, alkohol és/vagy drogabúzus. Az öngyilkossági esetek gyakoribbak a pánikbetegségben szenvedők körében. Még egy említést érdemlő hátránya van a betegség fel nem ismerésének, ez pedig az orvosi tevékenységgel kapcsolatos: ismételt felesleges és gyakran költséges vizsgálatok: labor, EKG, Rtg., MRI, szívkatéterezés stb.

V.B.: A szorongásos betegségeket hogyan kezelik?
Ismét hangsúlyozom a korai felismerés fontosságát, melyben döntő szerepük van a háziorvosoknak. A kezelés többnyire két pilléren nyugszik, a beteg megfelelő pszichés vezetésén és a gyógyszeres kezelésen. Az alapellátásban dolgozó orvosok felvállalhatják a betegség diagnosztikáját, kezelését, csak a komplikáltabb esetekben kell a pszichiátriai ambulanciák segítségét kérni. (Sajnos a jelenlegi gyógyszerrendelet ezekre a betegségekre használatos, a háziorvosok által felírható gyógyszerek rendelhetőségét korlátozza.)

V.B.: Meggyógyíthatók a szorongásos betegségek?
Ma már azt mondhatom, igen. A nagyhatású modern gyógyszerek megjelenésével – itt elsősorban az un. szelektív szerotonin reuptake gátló (SSRI) szerekre gondolok – a súlyosabb kórformák is gyógyíthatóvá váltak. Természetesen a betegség jellegéből adódóan a kezelés esetleg egy évig is elhúzódhat.


« vissza

Időpont foglalás

Keresse meg a legmegfelelőbb időpontot és foglalja le online - így nem kell sorban állnia.

Időpont foglalás ›
A foglaláshoz regisztráció szükséges.
Regisztráció ›
Ha már regisztrált, az oldal tetején található link segítségével beléphet.
Az orvos válaszol
Tegye fel kérdését - írásban válaszolunk Önnek Kérdezzen Ön is! ›
Mennyire tetszenek Önnek a megújult Citymed oldalak?