Életstílus és páciens-magatartás az egészségügyben

Tisztázni kell, mit értünk életstílusgyógyszerek alatt, mennyiben más ez a terület, mint a szokott gyógyszerpiaci problémakör, és nem utolsósorban azt, hogy miért válik egyre jellemzőbbé az itt tapasztalható páciens-magatartás az egészségügyben. Szükséges a problémafelvetés, hiszen világszerte növekvő jelentőséget tulajdonítanak a kérdéskörnek, bár a nemzetközi publikációkban sincs egyetértés, mire is terjed ki az életstílus gyógyszerek fogalma, hol húzhatók meg a határai.

Az egészség témaköre egyre többek figyelmének középpontjába kerül, egyre komplexebben foglalkoznak vele, számos kutató szerint a következő évek bázisinnovációja, a világgazdaság fellendítője az egészségüggyel kapcsolatos újdonságok területén várható. Az is a tapasztalatunk, hogy egyre több iparág kerül kapcsolatba az egészségüggyel, egyre nyitottabbá kell válniuk a megelőzés-gyógyítás területén dolgozóknak hiszen tágulnak az iparági határok, és a mindennapi orvosi munkába egyre inkább beszivárognak a társadalmi trendhatások.

Kezdjük vizsgálódásainkat az életstílus megfogalmazásával, majd kössük össze az életstílus kérdéseit a társadalmi trendek, ellentrendek felvázolásával! Látszólag messziről indulunk a fő témakör felé, mégis szükséges ez az alapozás a gondolati nyitottság biztosításához. Az életstílus problémakör megvilágítása után tárgyaljuk azokat a jelenségeket, trendeket, amelyek az egészség, az egészségügy terén újdonságnak számítanak, és amelyek egyre inkább meghatározzák a gondolkodási, működési kereteket. Ezek után vizsgáljuk meg, mit gondolnak, írnak az egyes szerzők a vizsgált téma kapcsán, majd kísérletet teszünk egy munkadefiníció megfogalmazására.

Az életstílus
Az életstílus azon az emberi alapszükségleten alapuló szociális jellemző, amely az emberek integráció iránti (tartozni valahová) és differenciálódás (az egyediség) iránti egyidejű igényét testesíti meg. Az életstílus olyan konstrukció, amelyben kifejeződnek az adott egyén számára fontos értékek, tevékenységek, a dolgokhoz való beállítódásai, amelynek elemei, funkciói: a mindennapi rutin biztosítása a magatartásszabályok követésével; az életvezetés stratégiája; a személyes identitás elősegítése; szimbolikus szociális azonosulás másokkal; szimbolikus lehatárolódás, a különbség megmutatása másokhoz képest.

Az életstílus összességében tehát azt a módot, stílust mutatja, ahogyan az emberek az életüket "vezetni" kívánják, így az életcél és az értékek mutatkoznak meg döntéseikben.

A korábbi időszakokban az életstílus kérdése nem volt igazán fontos, hiszen egy társadalmi réteghez való tartozás olyan mértékű kötöttséget jelentett, hogy mindenki a normák szerint cselekedett, ha jót akart, különben komoly szankciókat érvényesített a csoport az eltévelyedettel szemben.

A jóléti társadalmakban növekedett meg az emberek szabadsága abban, hogy megválaszthatják, milyen értékeket követnek, mire áldozzák idejüket, pénzüket, energiájukat, figyelembe véve, mi az, amihez megfelelő anyagi hátteret is tudnak biztosítani. A választásnak egy bizonyos határon belül nincs társadalmi szankciója, a környezet tolerálja az alternatív életvezetési koncepciókat is.

Érthető módon mozdult a marketinges szakma a szociológusok után az életstíluskérdések irányába, hiszen a vásárlók magatartását, döntéseiket a hagyományos befolyásoló tényezők helyett egyre jelentősebb mértékben életstílusuk befolyásolta, így követésükhöz meg kellett érteni őket, a kutatási eredmények alapján összekapcsolni az adott termék- és márkavilág-választást az adott életstíluscsoportokkal azért, hogy például a cégek a kommunikációjukban megfelelő hívószavakat, hívóképeket, érveléseket mutassanak be.

A társadalmi trend mint ok
Életünk számos területen került új keretek közé, olyan trendek jelentek meg, amelyek a társadalom minden szeletében a változást jelzik. Ezek a trendek, sőt, az ezzel párhuzamosan működő ellentrendek megfogalmazhatók egyrészt általánosságban, másrészt szűkíthetők az egészségügyre közvetlenebbül ható jelenségekre.

Itt most az egészséget, az egészségügyet közvetlenebbül érintő trendekre koncentrálunk, sajnálkozva, hogy nincs lehetőség a mélyebb társadalmi kép megrajzolására.

Az egészség új értelmezése
Egyre inkább az egészségesek "gyógyítása" kerül előtérbe, úgy tűnik, az egészség "csinálható", "fogyasztható". Összefüggésben a test új szemléletével, előtérbe került a "javíthatóság", bár egyre fontosabb az egészség aktív megtartása is. Már nemcsak a betegség leküzdése, hanem az egészség fenntartása a cél, amelyért hatalmas apparátusok mozdulnak meg, új piacok, piaci szeletek, piaci terek nyílnak meg.

Hálózatosodó egészségpiac
Az egészségügy összenő az élelmiszergyártókkal (l. functional food), a turizmussal (l. spa), a divattal (l. a lélegző anyagok, intelligens ruhák), a kozmetikai iparral (l. a korszerű alapanyagú arckrémeket), a wellnesszel (l. az idekapcsolódó ázsiai gyógymódokat), a kereskedelemmel (l. a hipermarketekben, benzinkutaknál kapható gyógyszereket, a "belülről szépítő" szereket), az ICT-vel (információ-kommunikációs technológia) (l. sms: "vedd be a gyógyszered", betegcsipek) stb.

Globalizáció az egészségügyben
A globalizáció egyike azoknak a témaköröknek, amelyekről sokat beszélünk, sok változást okoztak életünkben, a piacokon. A világot átfogó piacok kialakulása, az ezzel együtt járó szigorú gazdaságossági szemlélet a piacképesség új dimenzióit hozta létre. Az egészségügy fejlődési szakaszait vizsgálva egyre inkább jelenvaló a globalitás.

Boldogságigény
Az egészséghez egyre inkább az aktivitás, a jó kedély, sőt, a boldogság keresése, igénylése is hozzátartozik, ez egyértelműen az életstílusgyógyszerek felé fordítja a figyelmet. A kedélyállapotot befolyásoló készítmények elterjedése kapcsán felvetődik a homogenizálódó társadalom problémája is.

Vásárlás az egészségpiacon
A páciensből vásárló lesz, megjelenik az "élményvásárlás" igénylése, de az autentikus forrás keresése is mind fontosabb kérdéssé válik. A vásárló a hipermarketekben, bevásárlóközpontokban szocializálódik, így elvárásai az egészségügyi piacon is hasonlóak (állandó nyitva tartás, akciók, kedvezmények, választási lehetőség, szabad döntés stb.).

Médiahatások
A média keltette érdeklődés egyre nagyobb hatású a különféle készítmények, beavatkozások keresletére, sőt, számos esetben "piacnyitó" hatású (például a plasztikai sebészeti beavatkozások mindennapossá tétele, a hiperaktív gyerekek gyógyszeres kezelése stb.). A járványokról, soha nem hallott betegségekről szóló tömegkommunikációs híradások hisztériakeltésre is alkalmasak, sokkoló hatásúak, fóbiák kialakítói. Az innovációkról hallott, olvasott hírek, az interneten hozzáférhető információk tértől és időtől függetlenül egyértelműen fokozzák az egészségüggyel kapcsolatos várakozásokat.

Összességében azt tapasztalhatjuk, hogy az egészségügy "betegpiacból" egyre inkább "egészségpiaccá" válik, aminek számos következménye van, többek között az életstílusgyógyszerek elterjedése.

2007. szeptember 28. 16:30, péntek - Dr. Palla Sándor
dr. Törőcsik Mária (Forrás: LAM)
WebDoki: http://www.webdoki.hu/cikk.php?cid=40809


« vissza

Időpont foglalás

 

Időpont foglalás ›
A foglaláshoz regisztráció szükséges.
Regisztráció ›
Ha már regisztrált, az oldal tetején található link segítségével beléphet.
Az orvos válaszol
Tegye fel kérdését - írásban válaszolunk Önnek Kérdezzen Ön is! ›
Mennyire tetszenek Önnek a megújult Citymed oldalak?