Kullancs- és szúnyogveszély: vérre menő küzdelem

A számtalan rovar és ízeltlábú közül a kullancs és a szúnyog jelenti a legkomolyabb betegségforrást az emberre nézve.

Azonban míg a hazai lakosság viszonylag jól informált a kullancsok által terjesztett betegségek megelőzési módszereiről, addig a szúnyogokat méltatlanul mellőzik a felvilágosító hirdetések. Ahogy a nyári időszakban a túrázók kiteszik magukat a kullancsok által hordozott vírusos agyhártyagyulladás és a Lyme-kór veszélyének, addig a külföldre utazók sokszor választanak olyan úti célt, ahol reális veszélyt jelent az elsősorban szúnyogok által terjesztett malária.

A kullancsok olyan komoly betegségeket terjesztenek, mint a vírusos agyhártyagyulladás és a Lyme-kór. Az agyhártyagyulladás ellen védőoltást lehet kapni, azonban hátránya, hogy még a téli időszakban be kell adatni, hogy védettséget biztosítson a kora tavaszi hónapokra. A kismamáknak sajnos azzal is számolniuk kell, hogy ők nem kaphatnak védőoltást. A Lyme-kór ellen azonban semmilyen védőoltás nem véd, ráadásul a tünetek a fertőzést követően évekig lappanghatnak. Mivel a kullancs észrevétlenül csíp, kevésbé feltűnő helyekre fészkeli be magát, így a csípés időpontját nehezebben lehet megállapítani, sokszor a kór észrevétlenül lappang a gyanútlan túrázóban.

A szúnyogokról köztudott, hogy komoly szerepük van a malária és a nyugat-nílusi láz terjedésében. Egyik betegségre sem létezik megelőző védőoltás. A maláriáról a magyar lakosság kevésbé jól informált, mint a kullancsok által okozott megbetegedéseket illetően. Mindez köszönhető annak, hogy hazánkban gyakorlatilag nincs malária-veszély, malária-járványt fél évszázada nem regisztráltak. A nyári időszak kezdetével azonban fontos beszélni róla, ugyanis sokan választanak nyaralásuk úti céljaként olyan országot, ahol a malária elterjedt fertőző betegség. A WHO adatai szerint a legfertőzöttebb területek közé tartozik számos kedvelt egzotikus úti cél, mint például Kenya, India, Thaiföld, Mauritius, Brazília, Mexikó. Évente 100 országból mintegy 125 millió utazó látogat el a maláriafertőzés-veszélyes trópusi vagy szubtrópusi területekre, ebből közel tízezren meg is betegednek a jelentések szerint. Ugyanakkor a WHO becslései szerint a maláriás megbetegedések száma az utazók körében ennek mintegy a háromszorosa.

Ezzel szemben a nyugat-nílusi láz komoly veszélyt jelent az európai országokban is. A betegséget az utóbbi időkben regisztrálták számos környező országban, de volt járvány az Egyesült Államokban is, ahol halálos kimenetelű fertőzés is előfordult. A betegség tünetei hasonlatosak az influenzáéhoz, azonban agyhártya- és agyvelőgyulladáshoz is vezethetnek. Kiemelten veszélyeztettek az idős, a gyenge immunrendszerrel rendelkező emberek, akiknél nagyobb eséllyel alakulhatnak ki szövődmények.

A kullancsok és szúnyogok által terjesztett betegségek közül némelyikre létezik védőoltás, azonban a többségüket csupán a fertőzés után lehetséges kezelni. Mindegyik betegség gyógyítható, de akár életveszélyesek is lehetnek, vagy maradandó károsodást okozhatnak. Az orvostudomány minden betegséggel kapcsolatos álláspontja egyöntetű: a prevenció, az egyéni megelőzés elsődleges szempont. A kellő odafigyelés és óvatosság sokszor életeket menthet, vagy hosszabbíthat meg.

A kullancsok mintegy 30 százaléka hordoz valamilyen fertőző betegséget, melyek közül a Lyme-kór és a vírusos agyhártya- és agyvelőgyulladás a legveszélyesebb. Egy legyengült immunrendszerrel rendelkező embernek, időseknek nem csupán ez a két igen veszélyes betegség jelent kockázatot. Mind a kullancs, mind a szúnyog előfordulhat bárhol, akár egy belvárosi parkban, akár egy lakótelepen is. Természetes élőhelyükön az átlagosnál nagyobb arányban vannak jelen, ami miatt a fertőzés kockázata is magasabb.

Ezek a betegségek egészségkárosító hatásuk mellett további kellemetlenségekkel is járnak. Az egyszeri túrázó sok esetben nem azért vizsgálja hazatérés után a karját, hogy mennyit erősödött a hegymászástól. Ez a fajta ideges kutatás megmérgezi az önfeledten eltöltött szabadidő idilli pillanatait. Mindez elkerülhető, ha előre gondolkodunk és megelőzzük a bajt, a kellemetlenségeket.

A védőoltás és a gyógyszeres kezelés is csupán a csípés utáni következményektől véd, azonban a teljes körű megelőzés mindjárt a csípéstől óv meg minket, mely egyéni védekezés kérdése. Az egyén tud védekezni az erre megfelelő szúnyog- és kullancsriasztó termékekkel, melyek 4, vagy akár 8 órán keresztül nyújtanak védelmet a rovarcsípésekkel szemben.

Tudta-e Ön, hogy

- A kórokozónak idő kell, hogy átjusson a fertőzött kullancsból az emberbe, ezért fontos, hogy minél előbb eltávolítsuk a rovart a bőrünkből?

- A kullancsok által terjesztett Lyme-kór egyes esetekben akár évtizedekig lappanghat, továbbá sikeres gyógyulás esetén újra kiújulhat?

- A kullancsok száma az elmúlt évtizedekben komoly mértékben növekedett, melynek oka az átlaghőmérséklet emelkedése és a meleg hónapok időtartamának meghosszabbodása?

- A kullancsok által terjesztett két fő betegség nem a leggyakoribb betegségtípus? A legtöbb kullancsban akár olyan magas lázzal járó betegségek kórokozói is találhatóak, mint a nyúlpestis, a Q-láz, illetve a kullancsláz, melyek a szívbetegek számára különösen veszélyesek.

- A vándormadarak révén itthoni csípőszúnyogok is terjeszthetik a nyugat-nílusi lázat illetve a maláriát?

- A malária halálozási aránya egyre magasabb, melynek oka az egyre nagyobb mértékű gyógyszer-rezisztencia, illetve a szúnyogok ellenálló-képességének a növekedése?

2008-07-20 15:30 Forrás: Weborvos


« vissza

Időpont foglalás

Ebben a járványügyi helyzetben 15 percet kell foglalnia!!!

Időpont foglalás ›
A foglaláshoz regisztráció szükséges.
Regisztráció ›
Ha már regisztrált, az oldal tetején található link segítségével beléphet.
Az orvos válaszol
Tegye fel kérdését - írásban válaszolunk Önnek Kérdezzen Ön is! ›
Mennyire tetszenek Önnek a megújult Citymed oldalak?