Citymed orvosi portál

Inkább betegen dolgoznak
Sok a légúti megbetegedés
Beszélgetés egy családorvossal

Napjainkban sok szó esik az egészségügyrõl, viták folynak kórházak sorsáról, fogászati kezelési költségekrõl, betegszállításról, gyógyszerek már-már megfizethetetlen árairól, hogy ki állja a táppénzt. A disputa tõlünk távol a hatalom csúcsain zajlik, miközben az egészségügyi alapellátásban dolgozók naponta találkoznak az elszegényedõ emberek ezernyi panaszával. A beteg legtöbbször a családorvoshoz fordul, neki tárja fel elsõként testi-lelki bajait. Dr. Nagy Károly családorvossal beszélgettünk, milyen körülmények között gyógyít egy belvárosi családorvos, milyen betegségek jellemzik a kerület lakóit, milyen életmódbeli változásokra lenne szükségük.
- Az V. kerültnek nincs kórháza. Nem hátráltatja ez a tény a munkáját?
- Azt gondolom, nem elõnyös, hogy a fekvõbetegek ellátása több, olykor a kerülettõl távoli kórházban történik. Nem túl jó az otthonától messzire kerülõ betegnek és a hozzátartozónak sem. Az orvosnak sem könnyû, több intézménnyel kell kapcsolatot tartania, körülményesebb a beutalás, nehéz számon tartani, melyik ambulancia mikor fogadja a pácienseket. A nehézségekkel együtt kell élnünk, meglehetõsen kicsi a valószínûsége, hogy a Belvárosban új kórház épüljön. Meg kell azonban mondanom, a járóbeteg ellátás is sajátos helyzetben van, alig van egészségügyi intézmény a kerületben. A Hold utcai rendelõn kívül van még egy családorvosi rendelõ és egy gyermekfogászat. A betegek más kerületbe járnak szakorvosi vizsgálatra, kezelésre. Ez nem csak azért probléma, mert a jórészt idõs betegeknek a közlekedés nehézségeket okoz, hanem azért is, mert nem várható el, hogy az idegen tulajdonban lévõ intézményeket a mi kedvünkért fejlesszék, korszerûsítsék. Tudomásom szerint a helyzet rövidesen változni fog, a kerületi önkormányzat kezébe veszi az alap- és szakellátást.
- Elégedett a körülményeivel?
- Nem nagyon. Kicsi a rendelõm, nincs megfelelõen megoldva a betegek öltözõ helye, a kartonok túl sok helyet foglalnak, azt nem tartom egészségesnek, hogy a vizsgálatoknál a beteg kikérdezésekor jelen van a nõvér. Ez az orvos és beteg bizalmas kapcsolata, sokszor érzem, hogy a beteget feszélyezi a harmadik személy. Az lenne az ideális, ha egy külön szobában az asszisztens megmérné a páciens vérnyomását, lázát stb…, elintéznék a szükséges adminisztrációt és a beteget ezután kérdezném ki, vizsgálnám meg. Meggyorsítaná a rendelést és gyógyító munka eredményesebb lehetne. A rendelõ épülete gyatra állapotban van. A nagy idegenforgalom miatt gyakran elõfordul, hogy külföldi állampolgár keresi fel a rendelést, gondolom ilyenkor elcsodálkozik az itteni körülményeken. Mindezek ellenére a gyógyítómunka, szerintem, jó színvonalú a Hold utcai rendelõben.
- A kerületben meglehetõsen nagy a levegõ szennyezettsége, mennyire terheli ez az itt élõk egészségi állapotát?
- Sok a krónikus légúti megbetegedés, gyakori az asztma, a pollenallergia. El kéne érni, hogy kevesebb jármû forduljon meg a Belvárosban, talán városszéli mélygarázsok építése után csökkenne a parkolóhelyet keresõ autók száma és valamelyest kisebb lesz a légszennyezõdés.
- Milyen betegségeket diagnosztizál leggyakrabban?
- Legtöbb a szív-, érrendszeri megbetegedés, a magas vérnyomás, cukorbetegség, a metabolikus-x szindróma. Ez a utóbbi kórkép tulajdonképpen anyagcsere zavart jelent, magas vérnyomásos, magas koleszterinszinttel rendelkezõ, cukorbetegségben szenvedõ, elhízott személyekre jellemzõ tünetegyüttes. Ezeknek a betegségeknek a rizikófaktorát jelentõsen lehet csökkenteni helyes életmód megválasztásával. Segít a rendszeres testedzés, mellõzendõ a dohányzás és a mértéktelen alkoholfogyasztás, számûzni kéne étlapunkról a zsíros, túlfûszerezett ételeket. Nem tesz jót a napi 12-14 órai munka, a túlhajszolt ember elõbb-utóbb megbetegszik.
- Ön hogyan áll a káros szenvedélyekkel, beleértve a túlmunkát?
- Nem dohányzom, nem fogyasztok alkoholt, egy héten egyszer teniszezek. Naponta átlagosan annyit dolgozom, amennyit nem javasolnék. Idõbeosztásomon változtatni kéne.
- Úgy hallottam, hogy az utóbbi idõkben csökkent a táppénzes betegek száma. Talán egészségesebbek lettünk?
- Valóban, 1991-tõl egyre kevesebben kerülnek betegállományba. Az emberek persze nem lettek egészségesebbek, csak félnek, hogy a munkahelyük nem veszi jó néven a távollétet. Kérik hogy gyorsan gyógyítsam meg õket, máskülönben elvesztik állásukat, sokan inkább betegen dolgoznak. Tartok tõle, hogyha tovább növekedik a munkaadók TB terhe és a betegállomány elsõ 25 napját nekik kell fizetni, a helyzet súlyosbodni fog.
- Ha három kívánsága teljesülne, mit kérne?
- Hogy az igényes munkának megfelelõ rendelõm legyen, ahol nyugodt körülmények és megfelelõ mûszerpark segíti munkámat, több a továbbképzésre elegendõ szabadidõt szeretnék, nagyobb anyagi megbecsülés sem ártana, hogy szakmai továbbképzéseken, kongresszusokon is részt vehessek és drágább szakkönyveket megvásárolhassam.

Szöveg és kép: KLEER