Lenne mit javítani az egészségtudatosságunkon

Magyarországon minden második lakosnak van valamilyen krónikus betegsége. 50 százalékos a kisebb-nagyobb mértékben elhízottak aránya, ugyanakkor csak nagyon kevesen mozognak rendszeresen. A lakosság egyharmada dohányzik, az egészség megőrzésével, a prevencióval kapcsolatos információk viszont egyelőre csak keveseket érdekelnek. Röviden így lehetne összefoglalni a Szinapszis Kft. legfrissebb, a magyar lakosság egészségtudatosságát vizsgáló piackutatásának legfontosabb eredményeit.

Cégünk – különböző ismérvek, mutatók, attitűdvizsgálatok segítségével – rendszeresen, minden évben méri a lakosság egészségi állapotát, egészségtudatosságát. 2008-ban két alkalommal, márciusban és szeptemberben készítettük el a felmérést, mindkét esetben 1000 fős, országosan reprezentatív mintán. Mostani cikkünkben őszi kutatásunk legfontosabb eredményeit összegezzük, amiből kiderül: a helyzet valóban aggasztó – nem csupán hazai, de nemzetközi viszonylatban is.

 
A lakosság fele túlsúlyos

Az életmódbeli szokások elemezését egy objektív mutató, a BMI index hazai alakulásának bemutatásával kezdjük. A testsúly és a testmagasság értékeiből számított BMI index objektív képet ad az egészség egyik fontos tényezőjére, az obezitásra vonatkozóan.

Ezen eredmények alapján megállapítható, hogy a 18 év felettiek körében csaknem minden második lakos küzd kisebb-nagyobb mértékű súlyfelesleggel! A túlsúlyosak közel kétharmada „enyhén” túlsúlyos (BMI indexük 25 és 30 közötti), míg egyharmaduknak jelentős túlsúlya van (BMI indexük 30 feletti)! Életkor szerinti bontás alapján a túlsúly elsősorban a 40 év felettiek körében jellemző, e korcsoportoknál 60–70 százalék közötti az elhízottak aránya.

Mindezek alapján némi fenntartással fogadjuk az egészséges táplálkozással kapcsolatos eredményeket: a 18 év feletti lakosság 54 százaléka ugyanis – saját bevallása szerint – inkább egészségesen étkezik, további 14 százalékuk maximális figyelmet fordít a változatos, mértékletes étkezésre. Az egészséges táplálkozásra minimális figyelmet fordítók, illetve az azt teljesen figyelmen kívül hagyók aránya 32 százalék. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy a kutatás módszertana sajnos nem adott lehetőséget annak feltárására, hogy kinél mit jelent az egészséges táplálkozás.

További aggodalomra okot adó tény, hogy a túlsúlyosak 5 százaléka egyáltalán nem figyel arra, mit eszik, egyharmaduk pedig többnyire egészségtelenül táplálkozik. Maximális figyelmet mindössze a megkérdezettek 16 százaléka fordít étrendjére.

A helyzetet némileg árnyalja az a statisztika, mely szerint jelenleg a magyar lakosságnak mindössze a fele szokott rendszeresen mozogni. Ebből a szempontból még a fiatalabbak (40 év alattiak) sem tekinthetőek példamutatónak, hiszen esetükben ugyan ritkább az elhízás (20–35 százalék közötti), de a rendszeresen mozgók aránya csupán 44–48 százalék körüli, vagyis a sportolás iránti igény ennél a korosztálynál sem általános! Mindez hosszabb távon jelentős problémákat okozhat, a mozgásszegény életmód a későbbiekben számos krónikus betegség, illetve szövődmény kialakulásához vezethet.


A népesség egyharmada rendszeresen dohányzik

A táplálkozással és a testmozgással kapcsolatos eredmények már önmagukban sem túl biztatóak, de a keresztbontások alapján az is jól látható, hogy a megfelelő táplálkozás közel sem jelent egyet az egészséges életvitellel. A – saját bevallásuk szerint – egészségesen étkezőknek csupán 50–60 százaléka mozog rendszeresen, míg az egészséges táplálkozást mellőzők körében a testmozgás is háttérbe szorul!

Az anyagcsere- és a kardiovaszkuláris betegségek szempontjából leginkább veszélyeztetett 45 év feletti korcsoport ugyan nagyobb figyelmet fordít az egészséges táplálkozásra, mégis e korosztályban a legmagasabb az elhízottak aránya. Ez elsősorban a mozgásszegény életmódra vezethető vissza, amely életforma nem kompenzálja az elfogyasztott ételek mennyiségét.

Egy másik kritikus tény, hogy Magyarországon a felnőtt lakosság 30 százaléka rendszeresen dohányzik. Ez az arány még nemzetközi összehasonlításban is rendkívül magas. (Az uniós átlag 27 százalék..) A legerősebb dohányosok főként a 25 év alatti fiatalok, esetükben akár 40 százalék is lehet e káros szenvedélynek élők aránya. Meglepő módon a cigarettázók száma a krónikus betegek körében is az átlag körül van (26 százalék).


Általános tájékozatlanság

Az egészségtelen életmódból eredő káros hatásokról a felmérés eredményei alapján elmondható, hogy minden második lakosnak van valamilyen krónikus betegsége, és az ebben szenvedők fele szív- és érrendszeri panaszokkal küzd – amelyek kialakulásában egyébként az életmód meghatározó szerepet játszik!

A halálozások több mint fele szív- és érrendszeri megbetegedésekre vezethető vissza, aminek eredményeként Magyarország lakossága a kardiovaszkuláris halálozás szempontjából az európai viszonylatokat tekintve nagy kockázatúnak számít.

A keringési rendszer kórképeihez, illetve a rosszindulatú daganatos és az emésztőrendszeri megbetegedésekhez köthető halálozásokban európai szinten is „vezetünk”. Annak érdekében, hogy a kialakult helyzet javuljon, radikálisan változtatni kellene életmódbeli szokásainkon.

Az elszomorító helyzet kialakulásában szerepet játszó legfőbb ok az általános tájékozatlanság: a laikusok a legfontosabb rizikófaktorokat sem ismerik, s így hiányzik belőlük a tudatos prevenciós magatartás. A 2008 tavaszán végzett felmérésünk egyértelműen rámutatott arra a tényre, hogy a magyar lakosok tájékozottsági szintje az egészségügyi témákat illetően nagyon alacsony, és hogy a probléma alapvetően az érdeklődés hiányára vezethető vissza. A megkérdezettek 34 százaléka egyáltalán nem keres egészségügyi vonatkozású információkat, további 7 százalékuk pedig teljesen érdektelen ebben a tekintetben! Csupán minden ötödik lakos érdeklődik proaktívan az ilyen jellegű témák iránt, 37 százalékuknál az is előfordul, hogy utánanéz bizonyos információknak. A demográfiai bontások alapján az érdeklődési szint és az iskolai végzettség között is szoros összefüggés mutatkozott: ez utóbbi emelkedésével ugyanis nő az érdeklődők aránya!

Fókuszban az egészség

A magyar lakosság egészségtudatossága tehát alacsony, az egyéni felelősség érzete minimális, és csak kevesen tesznek tudatosan egészségük megóvásáért. Az elkövetkező időszak egyik legfontosabb, egyéni és társadalmi szintű feladata az lenne, hogy a laikusok körében előtérbe kerüljön és általános igénnyé váljon a preventív szemléletű élet- és magatartásforma. A prevenciónak legalább olyan, vagy még fontosabb tényezőnek kellene lennie, mint például a napi megélhetés kérdése.

A tudatosság előremozdítása érdekében rá kell ébreszteni a lakosságot az egészségmegőrzés fontosságára, és ha szükséges, akár anyagilag is érdekeltté kell tenni őket a betegségmegelőző magatartás kialakításában.

A változáshoz természetesen idő kell. Ma már az is előrelépésnek számít, hogy az egészség témája fókuszba került, egyre többet beszélünk róla, és a különböző médiumok, csatornák révén a laikusok nap mint nap szembesülhetnek azzal, mi az, ami hasznos vagy káros saját életünkre nézve. Ahhoz azonban, hogy az egészség mindenki számára fontos és védelmezendő érték legyen, a fenti tények alapján, még nagyon sok időnek kell eltelnie.

Kiss Katalin
senior piackutató,
Szinapszis Kft.


« vissza

Időpont foglalás

Ebben a járványügyi helyzetben 15 percet kell foglalnia!!!

Időpont foglalás ›
A foglaláshoz regisztráció szükséges.
Regisztráció ›
Ha már regisztrált, az oldal tetején található link segítségével beléphet.
Az orvos válaszol
Tegye fel kérdését - írásban válaszolunk Önnek Kérdezzen Ön is! ›
Mennyire tetszenek Önnek a megújult Citymed oldalak?