Citymed

Elk�sz�lt a kutyafajt�k t�rzsf�ja, k�l�nleges a kuvasz

Egy nemzetk�zi kutat�csoport k�zel ezer kutya genetikai vizsg�lata alapj�n meg�llap�totta: a kor�bbi eredm�nyekkel ellent�tben sokkal val�sz�n�bb, hogy Kelet-�zsia helyett a K�zel-Keleten h�zias�thatt�k a kuty�t. Elk�sz�tett�k a kutyafajt�k �j t�rzsf�j�t is, amelyen a kuvasz �n�ll� �gra ker�lt.

Mostan�ig �ltal�nosan elfogadott nézetnek sz�m�tott, hogy a kuty�kat val�sz�n�leg Kelet-�zsi�ban h�zias�tott�k, b�r egyes �jabb eredmények felvetették annak a lehet�ségét is, hogy ez Afrik�ban történt meg. Egy most megjelent tanulm�nyban viszont egészen m�s eredményre jutottak. Egy minden eddiginél szélesebb kör� genetikai elemzés alapj�n sokkal val�sz�n�bbnek tartj�k, hogy a h�zias�t�sra a Közel-Keleten került sor, ott, ahol egykor a mez�gazdas�g el�ször megjelent, s ahol több, ma az ember környezetében él� �llatot is h�zias�tottak.

A kutat�k a mostani vizsg�lat sor�n 48 000 egyedi mut�ci�t, �gynevezett SNP-t (single nucleotide polymorphism, egypontos nukleotid polimorfizmus, pontmut�ci�) azonos�tottak az �llatok genomj�ban, és ezek alapj�n végeztek összehasonl�t�sokat a farkasok és a prérikuty�k genetikai �llom�ny�val. A vizsg�latban összesen 85 fajt�b�l 912 kutya vett részt, valamint 225 szürke farkas és 60 prérifarkas. A farkasok a Föld több pontj�r�l sz�rmaztak, többek között �szak-Amerik�b�l, Eur�p�b�l, Kelet-�zsi�b�l és a Közel-Kelet több orsz�g�b�l, �gy Izraelb�l, Sza�d-Ar�bi�b�l és Ir�nb�l. A kor�bbi, a kutya eredetét vizsg�l� tanulm�nyokkal szemben jelent�s különbség, hogy az összehasonl�t�s most a teljes genomra kiterjedt. Ezt megel�z�en �ltal�ban csak egy-egy szakaszt vizsg�ltak a szakemberek, a kelet-�zsiai eredetet feltételez� kutat�s pedig nem a sejtmagi, hanem a mitokondri�lis DNS v�ltozékonys�g�n alapult.

Robert Wayne vezet� kutat�, a Kalifornia Egyetem (Los Angeles) munkat�rsa elmondta, hogy az eredmények alapj�n a kuty�k sokkal nagyobb genetikai hasonl�s�got mutatnak a közel-keleti farkasokkal, mint b�rmely m�s popul�ci�val a vil�gon. Szerinte a kor�bbi, kelet-�zsiai eredetre utal� eredmények azért is szokatlanok voltak, mert semmilyen régészeti lelet nem utalt arra, hogy esetleg ott történt volna meg a h�zias�t�s. A legrégebbi közel-keleti kutyaleletek ezzel szemben körülbelül 12-13 ezer évesek. A legkor�bbi ismert kutyamaradv�nyok egyébként Belgiumb�l és Nyugat-Oroszorsz�gb�l sz�rmaznak, a belga lelet 31 ezer éves, az orosz pedig körülbelül 15 ezer.

Wayne kiemelte, hogy az eredményeik azért nagyon jelent�sek, mert �k nemcsak egyetlen szakaszt hasonl�tottak össze, hanem 48 ezer különböz� ponton vizsg�lt�k meg a teljes DNS-t, �gy a különböz� kutyafajt�kat is összehasonl�thatt�k. Nagy meglepetésre kiderült, hogy a kutyafajt�k törzsf�ja mer�ben hasonl� ahhoz a feloszt�shoz, amit a kutyatenyészt�k a különböz� t�pus� fajt�k elkülön�tésére haszn�lnak. (Az eredményeket az Egyesült �llamokban haszn�latos feloszt�ssal vetették össze, Eur�p�ban ez némileg eltér�.) Ez arra utal, hogy a fiatalabb fajt�kat az adott fajtacsoport m�s, m�r meglév� fajt�ib�l tenyészthették ki.

A kutyafajt�k törzsf�ja

Els�re ez nyilv�nval�nak t�nhet, �m kor�bban nem gondolt�k, hogy ennyire szoros rokoni kapcsolat lehet a fajt�k között. Kivételt képeznek a t�rsas�gi kuty�k közé tartoz� ölebek, amelyeknél több m�s fajt�val val� kapcsolatot is kimutattak, péld�ul terel�kuty�kkal és retrieverekkel. Ezekben az esetben az egykori tenyészt�k val�sz�n�leg egy nagytest� fajt�t kereszteztek egy kistest�vel, hogy �j genetikai h�ttérrel hozzanak létre egy törpe fajt�t. A Kelet-�zsi�b�l sz�rmaz� kutyafajt�kr�l pedig kiderült, hogy csak t�volabbi kapcsolatban �llnak a közel-keleti farkasokkal, ehelyett közelebbi kapcsolatot mutattak a kelet-�zsiai rokonukkal. Ezek a fajt�k val�sz�n�leg többször is keveredhettek a kelet-�zsiai farkasokkal, �m azt nem tudni, hogy ez mikor történhetett. Magyar vonatkoz�s� érdekesség, hogy a törzsf�n külön �gra került a kuvasz: a cikk szerint néh�ny m�s fajt�val egyetemben esetükben ellentmond�s volt a genetikai és funkcion�lis besorol�s között.

A kuvasz

A kuvasz egyik legrégebbi kutyafajt�nk, el�dei a honfoglal� magyarokkal kerültek a K�rp�t-medencébe. P�sztorkod� �seink a komondorral együtt a ny�jak �rzésére haszn�lt�k a ragadoz�k és a tolvajok ellen. A kuvasz és a komondor története összefon�dik, kérdés, hogy maradhatott fenn egym�s mellett a két, azonos feladatot ell�t�, hasonl� méret� és sz�n� fajta. Egyes elképzelések szerint valamilyen felhaszn�l�si különbség mégis lehetett a két fajta között, s a kuvaszt vad�szatra is haszn�lhatt�k, de az is lehet, hogy m�r �seinknél is szerepet j�tszott a küllem. A két fajta hasonl�, fehéres sz�nére a magyar�zat egyszer�, ugyanis a vil�gos sz�n� kuty�t sokkal könnyebb volt elkülön�teni az éjszaka t�mad� farkast�l. A p�sztorkod�s megsz�nésével a kuvasz bekerült a tany�kra, falvakba, ahol terület�rzésre haszn�lt�k, s haszn�lj�k ma is. Küllemileg hozz� hasonl�t� fajta a lengyel t�trai juh�szkutya és a szlov�k csuvacs.

2010. m�rcius 18., csütörtök, 8:22

Forr�s: Nature

« vissza

Id�pont foglal�s

Id�pont foglal�s ›

A foglal�shoz regisztr�ci� sz�ks�ges.
Regisztr�ci� ›
Ha m�r regisztr�lt, az oldal tetej�n tal�lhat� link seg�ts�g�vel bel�phet.

Az orvos v�laszol

Tegye fel k�rd�s�t - �r�sban v�laszolunk �nnek K�rdezzen �n is! ›

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

Elk�sz�lt a kutyafajt�k t�rzsf�ja, k�l�nleges a kuvasz

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

Elk�sz�lt a kutyafajt�k t�rzsf�ja, k�l�nleges a kuvasz

keres�s

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol