Második orvosi vélemény

Ellenőrzött orvosi diagnózisok - Betegérdek vagy biznisz?

Népszerű honlapok hirdetik magukat világszerte, s pénzért megmondják, hogy az először felállított diagnózis helyes-e. Csak be kell küldeni a leleteket, fizetni, és kész. Hogy ez kinek hasznos, betegnek, orvosnak, vagy éppen a biztosítóknak, az még válaszra vár.

Robert Wachter, a San Franciscó-i University of California munkatársa egy százezer orvost tömörítő egyesületben körkérdést intézett a kollégákhoz, milyen gyakran találkoznak hibás diagnózissal, legyen az más orvostól való vagy éppen a sajátjuk. 6400 orvos fele ismerte el: ez vele legalább havonta egyszer megesik. Kétharmaduk szerint azonban e hibáknak csupán 10 százaléka jár ártalmas következményekkel. A válaszolók 96 százaléka viszont önkritikusan leszögezte, a tévedések jelentős része elkerülhető.

Mint közismert, a téves diagnózis kockázata nem minden betegségnél azonos. Tüdőembóliánál a legnagyobb, ezt követi sorrendben a bipoláris elmezavar, a vakbélgyulladás, az emlőkarcinóma és a szívinfarktus. A JAMA című amerikai szaklap már három éve azt írta: „Téves diagnózisok – ez a következő nagy front a betegbiztonságért folyó küzdelemben.”

Azt is tudjuk, hogy a téves diagnózis egyébként ritkán minősül tényleges műhibának. Hogy egy orvosi diagnózis téves-e, és ha igen, miért, nem lehet egykönnyen megállapítani. Ezt bírósági szakvélemények végeláthatatlan csatája sokszor bizonyítja. A diagnózis felállításában első helyen a szaktudásnak van szerepe, de a tapasztalatnak, a beteghez és a betegséghez kötődő személyes érzésnek ugyancsak.

A diagnózis ellenőrzésének a fejlett nyugati világban ismert formája a második vélemény. A „second opinion” számos internetes honlapon kérhető, természetesen díjazás fejében. A fogalom annyira közismert, hogy az egyik amerikai televíziós csatorna ugyanezt a címet adta egy 2004 óta képernyőn levő sorozatműsorának. Alkalmanként más-más betegséget tárgyalnak meg a stúdióban ülő specialistákkal.

Nagy nemzetközi internetes másodvélemény-vállalkozás a barcelonai székhelyű AdvanceMedical. Eddig több mint tízezren vették igénybe. A portálon ötezer szakember áll rendelkezésre. Hasonlóképp működik a müncheni HMO (Health Management Online) is. Daganatos betegek interneten küldött leleteit juttatja egy onkológiai szakbizottság elé.

Az internetes szolgáltatók ajánlása szerint elsősorban bizonytalan diagnózisok, fontos műtétek, ritka vagy életveszélyes betegségek, várhatóan mellékhatással bíró kezelések kapcsán ajánlott másoddiagnózisért folyamodni. A részletes záróvélemény aztán a szakirodalmi forrásokat, a szakértők nevét, életrajzát és elérhetőségét is tartalmazza.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) cikke szerint a biztosítóknak is alapvető érdekük, hogy a diagnózis pontos, a kezelés optimális legyen. Az egyik német betegpénztár, a BKK (Betriebskrankenkasse) máris úgy határozott, hogy a müncheni másodvéleményes cég esetenkénti 380 eurós díját kifizeti a betegnek.

Minthogy Németországban például az ortopédiai műtétek száma az utóbbi 10 év alatt jelentősen megnőtt, a költségek évente több mint 3 milliárd euróra rúgnak, a Barmer GEK nevű egészségpénztár vészriadót fújt. Ennyi műtétre nincs pénz.

A térd- és csípőprotézis-műtéteket különben több sebész is sokallja. Tíz német ortopéd szakorvos nemrég elindított egy honlapot, itt a betegek véleményt kérhetnek, hogy a felajánlott műtét indokolt-e. Van nap, hogy százezren is ráklikkelnek.

Magyarországon az egészségbiztosításról szóló 1997. évi törvény szerint ha a beteg az első vizsgálati eredményt és kezelési javaslatot vitatja, egy alkalommal térítésmentesen jogosult új szakvéleményért egy másik orvost felkeresni.

A másodvélemény hasznát persze bizonyítani kell, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy az újabb orvosi vélekedés a helyes. Ezt a lehetőséget nem is mindenki pártolja. A másoddiagnózis kultusza ellen tiltakozást jelentett be például a németországi praxisorvosok egyesülete, a Virchow szövetség. Szerintük az eljárás nem felel meg a szakmai és financiális előírásoknak. Az ortopédiai portál védekezik, ők nem tanácsot adnak, csak szakvéleményt.

Kenedi Péter frankfurti kardiológus főorvos szerint a német orvosok zöme semmi kivetnivalót nem lát abban, ha betege egy további véleményért másik orvoshoz fordul. Úgy látszik, az amerikai ügyvéd hiénák által generált műhibaperkultusszal ellentétben a német társadalom nem a kártérítési igényre helyezi a hangsúlyt, hanem egyszerűen tudni szeretné, helytálló-e az első diagnózis.

Jakab Tibor, a Pécsi Tudományegyetem Magatartás-tudományi Intézetének adjunktusa a Népszabadságnak a betegek második véleményhez való jogát hangsúlyozta. Ma még sok orvos megsértődik, ha betege mást is felkeres. A második orvos meg gyakran vonakodik őt fogadni. Mindkét magatartás érthető, és bizonyos etikai aggályok is felvetődhetnek. Jakab doktor szerint Magyarországon a betegek zöme nem vonja kétségbe az első orvos szaktudását, és csupán a biztos gyógyulás vágya sarkallja, hogy egy további szakvéleményt is kérjen. Feltételezhető, hogy sokan vannak ilyenek. Erről azonban az orvos nem tud, s az ügy a biztosítási rendszerben sem érhető tetten.

Valószínű, hogy előbb-utóbb Magyarországon is felbukkan egy másoddiagnózist szolgáltató cég. Hogy mit kezd a beteg egy, az elsőtől eltérő második kórismével, nem tudni.

(Dr. Szenczi Tóth Károly, NOL)
2012. június 08. 06:25, péntek


« vissza

Időpont foglalás

Keresse meg a legmegfelelőbb időpontot és foglalja le online - így nem kell sorban állnia.

Időpont foglalás ›
A foglaláshoz regisztráció szükséges.
Regisztráció ›
Ha már regisztrált, az oldal tetején található link segítségével beléphet.
Az orvos válaszol
Tegye fel kérdését - írásban válaszolunk Önnek Kérdezzen Ön is! ›
Mennyire tetszenek Önnek a megújult Citymed oldalak?