GYIK

Mit kell tennem, ha a környezetemben sérült vagy súlyos beteg van, akihez sürgősen mentőt kell hívnom?

Az emberek sajnos hajlamosak elfelejteni azt a tényt, hogy az élet során nem csak másokkal történhetnek problémák, sérülések, balesetek. Egyszer mindenki szembesül azzal a közönyösséggel, ahogy (egy-két kivétellel) embertársaink iránt érzünk.

Sajnos a közönyösséghez egyre gyakrabban társul a türelmetlenség, és a tehetetlenség okozta agresszivitás.


S Ü R G ő S S É G I  B E T E G E L L Á T Á S

A sürgősségi betegellátásnak egységes, töretlen folyamatnak kell lennie: a hirtelen egészségkárosodás (baleset, betegség) helyszínén meg kell kezdődnie az ellátásnak, és folytatódnia kell a továbbiak során megszakítás nélkül, a kórházi felvételen túl is. Medicina: OXIOLÓGIA (Gőbl Gábor)

I. Laikus elsősegély

Hazánkban a bajba jutott emberen való segítést, az életmentést törvény teszi állampolgári kötelemmé.

Az egészségről szóló 1997. évi CLIV. törvény (az egyén szerepéről) az 5. § e. pontjában írja:

... kötelessége ... a tőle elvárható módon ... segítséget nyújtani, és a tudomása szerint arra illetékes egészségügyi szolgáltatót értesíteni, ha sürgős, vagy veszélyeztető állapot fennállását észleli...

Megjegyzendő, hogy a segítségnyújtás elmulasztásáról a Btk. is rendelkezik!

Az elsősegély a mentési lánc első és legfontosabb eleme, meghatározó a beteg további sorsára. Sokszor tapasztalhatók a laikus beavatkozás meglétének előnyei, és hiányának következtében kialakuló problémák.

A laikus elsősegélyben meghatározott szintű elemi ismereteket tételeznek fel. Gyakorlatilag az életmentő, lényeges beavatkozások elvégzéséből áll.

  • A helyszín biztosítása
  • Kimentés
  • Az alapvető életműködés vizsgálata
  • Súlyos vérzés csillapítása
  • Az eszméletlen beteg ellátása
  • Légzészavarok ellátása
  • Szívroham ellátása
  • Súlyos égés és sebzés ellátása

M E N T Ő H Í V Á S

Azonban ahhoz, hogy el is induljanak egy pontos és (a körülményekhez mérten) szakszerű bejelentésre is szükség van.

A bejelentésre vonatkozó jogszabályok:

4. §
(1) Amennyiben az Eütv. 94. § (2) bekezdésében foglalt esetekben a mentést nem orvos kezdeményezi, a bejelentőnek közölnie kell:

a) a nevét és bejelentéskor használt telefonszámát,
b) a mentést indokoló esemény jellegét és helyét, a betegek számát és az észlelt tüneteket,
c) a szolgálatvezetés által kért további információt.

(2) Az OMSZ szolgálatvezetője a bejelentés alapján dönt

a) a mentés szükségességéről, és ennek alapján - a rendelkezésre álló mentőkapacitás függvényében - a megfelelő szintű mentőegység(ek) riasztásáról.,

b) egyéb szolgálatok (például háziorvosi, vagy orvosi ügyeleti szolgálat, tűzoltóság, rendőrség) riasztásáról.

c) a bejelentés elutasításáról, amennyiben egyértelműen megállapítható, hogy nem szükséges a beteg sürgősségi ellátása.

Mentés bejelentésekor a szolgálatvezető a következő adatok iránt érdeklődik:

  • Az esemény jellege (pl.: gépkocsi gyalogost gázolt, egy személyt lakásán áramütés ért, permetezés közben egy személy rosszul lett)
  • A sérültek száma
  • A sérültek állapotának súlyossága. Fontos a kiküldendő egységek megítélésében, legalább az "életveszélyes", "súlyos", "könnyű" megjelölés használata kívánatos.
  • A helyszín pontos megjelölése. Nehezen megtalálható helyszín esetén célszerű könnyen megtalálható pontot megbeszélni, ahol várják a mentőegységet.
  • A bejelentő neve és telefonszáma. Jelentősége a későbbi visszahívhatóságban rejlik, a későbbi pontosítás érdekében.

Országos Mentőszolgálat

(Az Országos Mentőszolgálat hivatalos ajánlása)

Ki és mikor hívhat mentőt?
Mentés szükségessége esetén bárki - állampolgárságtól és egészségbiztosítási jogviszonytól függetlenül - hívhat mentőt a Magyar Köztársaság területén.

Milyen esetekben hívhatunk mentőt mentés céljából?
Minden esetben, amikor a beteg azonnali egészségügyi ellátásra szorul:

  • ha életveszély, vagy annak gyanúja áll fenn (eszméletlen állapot, bármilyen eredetű súlyos vérzés, stb.);
  • baleset, sérülés, bármilyen eredetű mérgezés esetén;
  • megindult szülés, illetve a fennálló terhesség alatt bekövetkező rendellenesség miatt;
  • ha erős fájdalom, vagy más riasztó panasz, illetve tünet észlelhető (pl. fulladásérzés, nehézlégzés, végtagbénulás, stb.);
    ha olyan magatartászavart észlelünk, mely során a beteg saját maga, vagy mások életét veszélyezteti.

A mentők hívószáma az ország egész területén (minden vezetékes és mobil telefonról): 104
1999-től egységes sürgősségi hívószám bevezetésére kerül sor Magyarország területén is: 112
Ezt elsősorban akkor hívjuk, ha egyidejűleg a mentőkre és/vagy a tűzoltókra és/vagy a rendőrségre is szükség van.

Mentőhívás esetén az alábbi kérdések szerint tegyük meg a bejelentést:

  • Hol történt? (pontos cím, ennek hiányában a helyszín megközelíthetősége)
  • Mi történt? (a sérülés, rosszullét bekövetkezte: pl. összeesett, eszméletlen; szívbeteg fullad; magasból esett, gépkocsi elgázolta; motorkerékpárral fának ütközött, stb.)
  • Hány sérült, beteg van?
  • Milyen sérülés, panasz, tünet észlelhető? (pl. földön fekszik, lábát fájlalja; sápadt, verejtékes; fullad, nyugtalan, ajkai elkékültek; földön fekszik, görcsöl, szája habzik)
  • A bejelentő neve és telefonszáma (szükség lehet a bejelentő visszahívására, pl. pontatlan cím esetén!)
  • Várjunk a mentésirányító esetleges kérdéseire (a történtek pontosítása érdekében fontos!), és csak ezután tegyük le a telefonkagylót.

Ha nem mentést igénylő heveny megbetegedést észlel a beteg lakásán, hívja a háziorvost vagy az orvosi ügyeletet. A beteg vizsgálata alapján az orvos eldönti, hogy szüksége van-e a betegnek gyógyintézeti beutalásra és betegszállításra; ha igen, az orvos a szükséges intézkedéseket megteszi.


« vissza

Időpont foglalás

 

Időpont foglalás ›
A foglaláshoz regisztráció szükséges.
Regisztráció ›
Ha már regisztrált, az oldal tetején található link segítségével beléphet.
Az orvos válaszol
Tegye fel kérdését - írásban válaszolunk Önnek Kérdezzen Ön is! ›
Mennyire tetszenek Önnek a megújult Citymed oldalak?