GYIK

Mely szolgátatásokért fizet a beteg a háziorvosánakés melyekért nerm?

Térítési díj - az alapellátásban

A térítésmentesen, illetve teljes vagy részleges térítési díj mellett igénybe vehető szolgáltatások köre három kautéla mentén határozható meg, nevezetesen alapkérdés, hogy

- a háziorvos kompetenciája kiterjed(het)-e az adott szolgáltatásra,
- a finanszírozási rendszerben megtérül-e a háziorvosi szolgálat számára az ellátás egészének vagy egy részének költsége,
- rendelkezik-e a háziorvosi szolgálat az adott szolgáltatás nyújtásához szükséges engedélyekkel.

1. Kompetencia
Annak ellenére, hogy az Egészségügyi Minisztérium 2006-ban közzétette a Háziorvosi Szakmai Kollégium és az OALI által összeállított szakmai protokollt a háziorvosi praxisok kompetenciájáról, a háziorvosi tevékenység kapcsán nem került közzétételre sem pozitív, sem negatív olyan tételes kompetencia lista, amely a kötelezően ellátandó feladatokat tartalmazza.
A szakmai protokoll a háziorvosi praxisok által ellátható teljes tevékenységi listát tartalmazza, de nem került közzétételre az a finanszírozási protokoll, amely meghatározná, hogy e teljes lehetséges körből melyek azok a beavatkozások, amelyeket a háziorvosi szolgálat köteles a biztosítottak részére nyújtani, azaz amelyek az egészségbiztosító finanszíroz.
A kompetencia lista hiányában az alapvető feladatkör a különböző jogszabályokból határozható meg.
Ennek alapján a kötelező egészségbiztosítási rendszerben működő (tb finanszírozott) háziorvosi szolgálatok kompetenciája kiterjed

1.1. a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény szerint egészséges életmód segítését szolgáló tanácsadás, egészségi állapot folyamatos figyelemmel kísérése, a háziorvosi rendelőben, illetve az egészségi állapot által indokolt esetben a beteg otthonában történő vizsgálat, gyógykezelés, ide értve az elsősegély keretében szükséges gyógyszer és kötszer biztosítását is,
- krónikus betegek gondozása, életvezetési tanácsadás, a beteg vagy gondozója által használt gyógykezeléshez szükséges diagnosztikus és terápiás eszközök használatának betanítása,
- keresőképesség elbírálása, tb. ellátásra vagy szociális juttatásra jogosultságot megalapozó szakvélemény adása,
- a beteg otthonában történő szakorvosi vizsgálat kezdeményezése, szakápolás elrendelése, járó és fekvőbeteg szakellátásra utalás,
- gyógyszer és gyógyászati segédeszköz rendelése,

1.2. a háziorvosi tevékenységet alapvetően meghatározó 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet szerint - a gyógyító megelőző alapellátás keretében a háziorvos feladatkörébe tartozik az egészséges lakosság részére nyújtott tanácsadás és szűrés, a beteg vizsgálata, gyógykezelése, egészségi állapotának ellenőrzése, orvosi rehabilitációja, szükség esetén szakorvosi vagy fekvőbeteg gyógyintézeti vizsgálatra, illetve gyógykezelésre utalása, ügyeleti ellátásban részvétel, a házi gyermekorvosok újszülöttekkel, csecsemőkkel és egyes korosztályokkal kapcsolatos speciális feladatai, indokolt esetben a beteg otthonában történő ellátása,
gyógyító-megelőző alapellátást meghaladó feladatai közé tartozik
--- a terhesgondozásban való közreműködés,
--- az egészségnevelésben/egészségügyi felvilágosításban történő részvétel,
--- életkorhoz kötött szűrővizsgálatok végzése/közreműködés,
--- kézi gyógyszertár kezelése,
- egyes orvosszakértői feladatok,
- halottvizsgálat,
közegészségügyi-járványügyi feladatok:
- kötelező védőoltások, fertőző betegekkel (és arra gyanús személyekkel) kapcsolatos tevékenység, korokozó-hordózókkal kapcsolatos tennivalók, ételmérgezések esetén szükséges intézkedések,

1.3. a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény alapján a dohányzásról történő leszokáshoz segítség adása

1.4. a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet szerint
- ápolási díj kérelemhez szakvélemény az állandó és tartós gondozás szükségességéről,
- közgyógyellátott havi rendszeres gyógyító ellátási szükségletének igazolása,

1.5. a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet alapján
- kiskorú házasságkötéséhez igazolás a házasságkötéshez szükséges testi és értelmi fejlettségről, örökbefogadásra való egészségügyi alkalmasság igazolása, gyermek gondozásba való kihelyezéséhez a gyermek egészségi állapotáról, személyiségéről szakvélemény adása,

1.6. a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet szerint
- a kedvezményekhez szükséges orvosi szakvélemény megadása,

1.7. a keresőképtelenség és a keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet alapján
- a keresőképesség elbírálása és igazolása,

1.8. a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény végrehajtásáról rendelkező 113/1994. (VIII. 31.) Korm. rendelet alapján
- hadirokkantak gyógyászati segédeszköz ellátására szolgáló javaslat kiállítása,

1.9. a sportorvoslás szabályairól és a sportegészségügyi hálózatról szóló 215/2004. (VII. 13.) Korm. rendelet szerint
- szabadidős sportolók alkalmassági vizsgálata

1.10. a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet alapján
- igazolás a családi napközi gondozója egészségi ál¬lapotáról

1.11. a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának szabályairól szóló 141/2000. (VIII.9.) Korm. rendelet és a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 15/1990. (IV. 23.) SZEM rendelet szerint
- a támogatáshoz szükséges súlyos fogyatékosság megállapításához szükséges beutaló és igazolás

1.12. a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997.évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról rendelkező 217/1997. (XII.1.) Korm. rendelet alapján
- utazási költségtérítés utalvány kiállítása és tájékoztatás a használatáról,

1.13. a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról rendelkező 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet szerint
- a közösségi szálláson kívül lakó befogadott személy háziorvosi ellátása,

1.14. a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény végrehajtásáról rendelkező 301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet alapján
- a befogadó állomáson kívül tartózkodó menekülti státusz elismerését kérő személy háziorvosi ellátása,

1.15. a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet alapján
- az ellátás igénybevételére irányuló kérelem egészségi állapotra vonatkozó adatainak kitöltése,

1.16. a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet szerint
- az ellátott diétás étkezésére javaslat adása,

1.17. a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII. 22.) SzMM rendelet szerint
- az ellátást igénylő egészségi állapotának igazolása,

1.18. a kézilőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági feltételeiről és vizsgálatáról szóló 22/1991. (X1.15.) NM rendelet alapján
- a II. alkalmassági csoportban az orvosi alkalmasság I. fokon történő elbírálása,

1.19. a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet szerint
- az egészségi alkalmasság I. fokon történő elbírálása,

1.20. a terhesgondozásról szóló 33/1992. (XII. 23.) NM rendelet alapján
- hetente 2 óra tanácsadás, terhesgondozással kapcsolatos továbbképzésen elsajátított vizsgálatok végzése, szűrővizsgálatok elrendelése, terhesgondozási könyv vezetése, szoptatás szorgalmazása,

1.21. a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról szóló 51/1997. (XII.18.) NM rendelet szerint
- figyelemfelhívás az adott korcsoport számára ajánlott szűrővizsgálatok elvégeztetésére,
- valamennyi a rendeletben más egészségügyi szolgáltatóhoz nem utalt szűrővizsgálat elvégzése, illetve egyes vizsgálatokban való közreműködés,

1.22. a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet alapján
- bölcsődei elhelyezéshez igazolása gyermek egészségi állapotáról, saját lakásban működtetett családi napközit működtető személy (és együtt élő családtagjai) egészségi állapotáról igazolás, nevelőszűlőnek jelentkező személy (és együtt élő családtagjai) egészségi állapotának vizsgálata,
- örökbefogadni szándékozó személy egészségi alkalmasságának igazolása,

1.23. a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 244.) NM rendelet szerint
- személyi higiénés alkalmasság vizsgálata,
- alkalmatlanság esetén tevékenységtől eltiltás kezdeményezése,

1.24. a szerzett immunhiányos tünetcsoport kialakulását okozó fertőzés terjedésének megelőzése érdekében szükséges intézkedésekről és a szűrővizsgálatok elvégzésének rendjéről szóló 18/2002. (XII. 28.) ESzCsM rendelet szerint
- a személyi higiénés alkalmasság vizsgálata során döntés a kötelező HIV szűrés szükségességéről,

1.25. az anyatej tb támogatás alapját képező áráról, valamint a támogatás elszámolásának módjáról szóló 8/2002. (X. 4.) ESzCsM rendelet szerint
- az anyatejet adományozó személy tb támogatás közvetlen elszámolásához igazolás kiadása,

1.26. a közterület-felügyelők egészségi, fizikai és pszichikai alkalmassági követelményeiről szóló 78/1999. (XII. 29.) EüM-BM együttes rendelet szerint
- az alkalmassági vizsgálathoz a korábbi egészségi állapotra vonatkozó egészségügyi dokumentáció összeállítása,

1.27. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerv- és szövetátültetésre vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 18/1998. (XII. 27.) EüM rendelet alapján
- tiltakozó nyilatkozat megtételében, illetve visszavonásában történő közreműködés, a tiltakozó nyilatkozatnak, illetve visszavonásának a transzplantációs nyilvántartás részére történő megküldése (ajánlott postai küldeményként).

2. Finanszírozás

2.1. A háziorvosi ellátás körébe tartozó feladatok finanszírozása elvileg négy, gyakorlatilag két csatornán keresztül történik. Nevezetesen a finanszírozó lehet

- a központi költségvetés (központi adóbevételek),
- az Egészségbiztosítási Alap (járulékbevételek és átadott pénzeszközök),
- az ellátásért felelős önkormányzat (központi és helyi adóbevételek), és
- az ellátott személy (saját pénzeszközök és kiegészítő biztosítás).


Gyakorlatilag a központi költségvetés átadja az E. Alap részére az állami feladatok (állampolgári jogon járó ellátási csomag, pl. terhesgondozás, járványügyi tevékenység) ellátásának forrását, így konkrét finanszírozóként az állam nem, csupán az egészségbiztosító jelenik meg.
Az ellátásért felelős önkormányzatok többsége - annak ellenére, hogy a háziorvosi szolgálatok napi működési költségeit meghaladó kiadása az intézményfenntartó finanszírozásába tartoznának - a feladatot a háziorvosi működtetési joggal rendelkező részére átadó szerződésben biztosít ingyenes használati jogot az önkormányzat tulajdonában lévő egyes ingó és ingatlan vagyonon, így a háziorvosi ellátás finanszírozójaként konkrétan nem, vagy csak kivételes esetben, egyedi alkuk keretében jelenik meg.
Végül az ellátott személyek a háziorvosi szolgáltatások egy részéért teljes vagy részleges térítési díjat fizetnek, illetve ezek egy részét kiegészítő biztosításuk terhére veszik igénybe.

2.2. A háziorvosi szolgálatok finanszírozását szinte teljes körben jogszabályok rendezik, bár e rendezettség alapvetően a finanszírozás-technikai kérdések szabályozását jelenti, hiszen e területen maguk a finanszírozott egészségügyi szolgáltatások - a szakellátással ellentétben - nem kerültek rögzítésre.

2.2.1. Alapvetően az egészségügyi szolgáltatások E. Alapból történő finanszírozásának részletes szabályait rögzítő 43/1999. (III.3.) Korm. rendelet határozza meg a háziorvosi ellátás finanszírozásának egyes elemeit és az elszámolás rendjét. Ennek részleteit most nem elemezve a térítési díjak szempontjából kiemelt jelentőségűek a finanszírozási jogszabályok azon rendelkezései, amelyek vagy kizárják a biztosító által finanszírozott ellátások biztosított részére történő felszámolását, vagy kizárják a máshonnan megtérülő ellátások biztosító felé történő elszámolását.
Tény, hogy e rendelkezések elsősorban a szakellátás finanszírozási rendszeréhez illeszkednek, ugyanakkor általános jogelvként a háziorvosi rendszeren is számon kérhetők. E körből ki kell emelni a következőket
- az Ebtv. 37. § (1) bekezdésének ab) pontja, amely szerint az egészségügyi szolgáltatónak meg kell téríteni a finanszírozás összegét, ha az ellenőrzés során megállapítják, hogy más forrásból megtérülő ellátást számolt el,
- az Ebtv. 38/A. §-a, amely expressis verbis kimondja, hogy ha az egészségbiztosító az ellenőrzés során megállapítja, hogy az egészségügyi szolgáltató más forrásból megtérülő ellátásért a biztosítottal térítési díjat fizettetett, kötelezi az egészségügyi szolgáltatót a térítési díjnak a biztosított részére történő visszafizetésére,
- a finanszírozási Korm. rendelet 4. § (3) szerint finanszírozott teljesítményként a finanszírozási szerződésben meghatározott és ténylegesen teljesített szolgáltatás számolható el, amennyiben annak megtérítésére jogszabály alapján más nem köteles.
2.2.2. A térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint a kötelező egészségbiztosítás ellátásai keretébe nem tartozó egészségügyi szolgáltatás térítési díját
- a rendelet melléklete - a háziorvosi kompetenciába tartozó ellátások közül - tételesen meghatározza
- lőfegyvert tartó személy alkalmassági vizsgálatának térítési díját,
- a gépjármű vezetői, a vizijármű vezetői alkalmasság vizsgálatának térítési díját,
- a véralkohol vizsgálat céljából történő vérvétel díját,
- a látlelet kiadásának díját,
- a külön jogszabály által elrendelt, de nem tb. ellátásra vagy szociális juttatásra való jogosultság megállapítása céljából végzett orvosszakértői vizsgálat, illetve szakvélemény díját,
- a mellékletben nem szereplő egészségügyi szolgáltatások térítési díját a rendelet felhatalmazása alapján (2. § (8) bek.) az egészségügyi szolgáltató, azaz a háziorvosi szolgálat állapítja meg az alábbiak szerint:
- a biztosított járványügyi érdekből nem kötelező jelleggel történő immunizálásáért nem kérhető magasabb összegű térítési díj, mint az oltóanyag biztosított által fizetendő térítési díja,
- az egyéb szolgáltatások térítési díját a háziorvosi szolgálat szabadon határozhatja meg, de természetesen e körben is érvényesülnie kell annak azaz általános jogelveknek, hogy nem lehet feltűnő értékaránytalanság a nyújtott szolgáltatás és annak díja között,
A háziorvosi szolgálatok döntő többsége nem önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgálat, ennek ellenére célszerű e körben az önkormányzatnak bemutatni azt a szabályzatot, amelyből kitűnik a megállapítás, a nyilvánosságra hozatal és a befizetés módja, továbbá a mérséklés, elengedés rendje.

2.3. A szabályozás számos az alkotmányos aggályoktól a napi gyakorlatban történő alkalmazhatóságig terjedő elméleti és gyakorlati ellentmondást tartalmaz.
Alapvető alkotmányos aggályt okoz az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény, amelynek értelmében minden olyan ár és díj, amelyet a törvény melléklete nem nevesít a hatósági árkategóriában és nem határozza meg az ár megállapítására jogosult szervezetet (mint pl. a gyógyszerek kiskereskedelmi árrése esetén), szabadáras, azaz annak meghatározására az általános jogelvek keretei között kizárólag a szolgáltatást nyújtó jogosult.
Tény, hogy az ártörvény hatálya nem terjed ki a külön törvény felhatalmazása alapján megállapított díjakra, ugyanakkor az Ebtv.-nek a 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet preambulumában hivatkozott felhatalmazó rendelkezése a részleges térítési díjak megállapítási módszerének, az egyes díjtételek képzésénél számításba vehető költségelemeknek, valamint a díjak befizetésére és elszámolására vonatkozó szabályoknak a megállapítására vonatkozik.
A térítési díjak megállapítására a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről 1997. évi CLIII. törvény adott felhatalmazást az alábbiak szerint: "felhatalmazást kapa Kormány, hogy meghatározza a biztosítottak által is csak teljes térítési díj mellett igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díját".
Ez a felhatalmazás pontatlan és alkotmányosan szintén kifogásolható, hiszen nem arról rendelkezik, hogy az egészségbiztosító által finanszírozott egészségügyi szolgáltatók által a biztosított számára térítési díj ellenében nyújtott egészségügyi szolgáltatások térítési díjának meghatározása a Kormány feladata, hanem valamennyi piaci alapon működő egészségügyi szolgáltató tekintetében is jogosult a Kormány meghatározni a térítési díjakat, azonban ezek csak akkor lennének érvényesíthetők, ha azt biztosított személy veszi igénybe, pontosabban a biztosítási jogviszonya keretében venné igénybe.
A kiadott rendelet egyes előírásait a biztosító által nem finanszírozott szakellátást nyújtó intézmények nem is tudják figyelembe venni, hiszen nem értelmezhető esetükben pl. a beutalási rendtől eltérő igénybe vétel, ennek ellenére megnyugtató módon mégsem állapítható meg, hogy mely egészségügyi szolgáltatók kötelesek alkalmazni az előírásait, mivel maga a jogszabály nem tartalmaz a hatályára vonatkozó rendelkezéseket.
További kérdés, hogy a térítési díjak megállapítása esetén hogyan térül meg a szolgáltatást nyújtó tényleges költsége és az ennél alacsonyabb összegben megállapított térítési díj közötti különbözet, hiszen az árképzéstől idegen (pl. szociális) szempontokat figyelembe vevő térítési díj számos esetben elszakad a valós áraktól. Így pl. a gépjárművezetésre való alkalmasság vizsgálata szempontjából a vizsgált személy életkora az esetek többségében nem jelent pénzben kifejezhető többletfeladatot, hiszen egy fiatal krónikus betegségekben szenvedő személy alkalmasságának megállapítási költsége magasabb, mint egy egészséges idősebb személyé. A vitatott szabály megállapítása nyilvánvalóan a vizsgálat gyakoriságához igazította a költségeket, ezért fordulhat elő, hogy ugyanazért a szolgáltatásért a háziorvos egy 39 éves személytől 6300 Ft-ot, míg egy 70 év felettitől 1100 Ft-ot kérhet, holott ez utóbbi esetben várhatóan magasabb a vizsgálatra fordított idő, illetve költség.
Végül egyes esetekben további problémát jelent az aktuális térítési díj megállapítása is, hiszen pl. a különböző oltóanyagok térítési díja, mint maximált ár a nem kötelező immunizálások esetén a háziorvos által nehezen követhető.
Kifejezetten a háziorvosok tekintetében felmerülő szabályozási problémát jelent az Ebtv. és a 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet ellentmondása, hiszen míg az utóbbi egyértelműen kimondja, hogy keresőképesség elbírálásán túlmenő szakértői feladatokat a háziorvos külön díjazás ellenében végzi (4. § (5) bek.), addig az Ebtv. a biztosítotti jogosultságok között nevesíti a keresőképességen túli egyéb orvos szakértői vizsgálatot és szakvéleményt, amennyiben az társadalombiztosítási ellátásra vagy szociális juttatásra, illetve külön jogszabályban meghatározott kedvezményre való jogosultság megállapítására irányul.
További problémát jelent, hogy a külön díjazást megállapító/lehetővé tevő jogszabályok többsége sem tartalmaz a díj viselésére vonatkozó konkrét rendelkezést, így szinte természetesnek veszik, hogy pl. a büntető eljárások kapcsán végzett szakértői vizsgálatok - tipikusan a látlelet - költségeit senki sem előlegezi meg a háziorvos számára, pontosabban a perköltségekről születő jogerős döntésig a háziorvos előlegezi meg azt.
Összességében megállapítható, hogy nem csupán a háziorvosi szolgálatok hatáskörében megállapítható térítési díjak kapcsán, de ettől függetlenül is célszerű lenne az egészségügyi szolgáltatások kapcsán meghatározott térítési díjak és ezek szabályozásának felülvizsgálata. Ennek során meg kellene fontolni a háziorvosi szolgáltok által térítési díj ellenében nyújtott szolgáltatások 4. pontban vázolt szabályozási lehetőségeit.

3. Működési engedély

A háziorvosi szolgálatok által végzett tevékenységek kapcsán nem kerülhető meg a szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyek kérdése.

3.1. A háziorvosi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély alapján egyértelmű, hogy a háziorvosi szolgálat minden olyan egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosult és egyben köteles, amely az 1. pont szerinti kompetencia kör alapján az ellátandó feladatai közé tartozik.

3.2. A kötelezően nyújtandó szolgáltatások körénél lényegesen nehezebb meghatározni azokat az egészségügyi szolgáltatásokat, amelyek nyújtása a háziorvosi szolgálat kereteiben nem kötelező, ugyanakkor a háziorvosi szolgálat ezek nyújtására saját döntése szerint, fakultatív jelleggel jogosult. E körben szükséges megkülönböztetni a háziorvosi tevékenységhez tartozó, illetve az azon kívüli, továbbá az egészségügyi szolgáltatásnak minősülő, illetve azon kívül eső szolgáltatások körét.

3.2.1. A háziorvosi tevékenység keretébe tartozó, azaz a háziorvosi ellátás nyújtására jogosító működési engedély alapján nyújtható fakultatív ellátások körébe tartoznak azok a szolgáltatások, amelyek nyújtásához külön jogszabály nem követeli meg a háziorvosi (illetve a háziorvosi tevékenység végzésére jogosító) szakorvosi szakképesítésen túl más szakorvosi szakképesítés meglétét, illetve nem ír elő a háziorvosi rendelő adottságait meghaladó tárgyi feltételrendszert.
E körbe gyakorlatilag az orvosi oklevél birtokában, illetve a szakképesítés hiányában végezhető tevé¬kenységek tartoznak, így pl.
- külön szakképesítést nem igénylő alternatív medicina körébe tartozó eljárások alkalmazása, amelyek nem haladják meg az orvos által szabadon megválasztható diagnosztikus, illetve terápiás eljárások választásának kereteit, laikus felhasználók számára kereskedelmi forgalomban szabadon beszerezhető
- gyors diagnosztikai eszközök alkalmazása azzal, hogy e körben kiemelt figyelmet kell fordítani a korrekt betegtájékoztatásra (tájékoztató jellegű vizsgálat, nem helyettesíti a hagyományos diagnosztikát, stb.),
- fizioterápiás készülékkel történő kezelés.
Annak ellenére, hogy ezek a szolgáltatások nem minősülnek a háziorvosi ellátáson túli tevékenységnek, célszerű az ellátásért felelős önkormányzat számára a kiegészítő díjazás ellenében végzett ilyen tevékenységet bejelenteni, illetve az esetleges helyi rendelkezések (ide értve a háziorvosi feladat ellátására vonatkozó megállapodást is) függvényében ahhoz hozzájárulást kérni.

3.2.2. A háziorvosi tevékenységet meghaladó egészségügyi szolgáltatások tekintetében sokkal tisztább a kép, hiszen az e körbe tartozó szolgáltatások kizárólag a tevékenység nyújtására jogosító külön működési engedély alapján végezhetők, amely kizárólag a szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte esetén kerül kiadásra.
Túl azon, hogy a háziorvosi szakképesítésen túl pl. fül-, orr-, gégész szakképesítéssel is rendelkező kollega, a vonatkozó minimumfeltételek szerint "kibővített" háziorvosi rendelőben, külön e tevékenységre is jogosító működési engedély alapján elvileg végezhet fül-, orr-, gégészet körébe tartozó tevékenységet is. A gyakorlati megvalósításhoz azonban kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy az egészségbiztosító által finanszírozott tevékenységétől elkülönített rendelési időben, elkülönített betegdokumentáció mellett végezhet csak a háziorvos fakultatív tevékenységet.
Annak sincs akadálya, hogy amennyiben a háziorvos nem rendelkezik a végezni kívánt tevékenységhez szükséges szakképesítéssel, ilyennel rendelkező kollegát alkalmazzon.
E körben is szükséges azonban a háziorvosi feladatok ellátásáért felelős önkormányzat előzőek szerinti tájékoztatása, illetve hozzájárulása.

3.2.3. A fakultatív tevékenységek körében ki kell emel ni azokat a szolgáltatásokat, amelyek nyújtása ugyanmeghatározott feltételekkel a háziorvosi kompetenciába tartoznak, ugyanakkor egyértelműen nem minősülnek egészségügyi szolgáltatásnak. E körben, mivel nem egészségügyi szolgáltatásról van szó, természetesen ehhez külön működési engedély vagy más hozzájárulás sem szükséges.
Tipikusan e körbe tartozik a beteg egészségi állapota által indokolt esetben a beteg otthonába történő ellátása, amely az ellátás tekintetében természetesen egészségügyi szolgáltatás, ugyanakkora beteg otthonába történő "kiszállás" már nem minősül annak, ennek ellenére a háziorvosi kompetencia körébe tartozó tevékenységről van szó.
E megkülönböztetésnek azért lehet kiemelt szerepe, mert jellemzően a háziorvosi szolgálat kompetencia körén belüli fakultatív szolgáltatás lehet a betegek otthonukban történő ellátása azokban az esetekben, amikor ezt az egészségi állapot nem indokolja. Ilyenkor magáért az egészségügyi szolgáltatásért térítési díj nem számolható fel, azonban az ellátás beteg által választott helyszínen már olyan fakultatív szolgáltatás, amelynek térítési díja a háziorvosi szolgálat által szabadon meghatározható. Természetesen e körben kiemelt figyelmet kell fordítani a szakmai indokoltság kérdésére, így a legbiztonságosabb megoldás az lenne, ha maga a jogszabály mondaná ki, hogy e körben csak kifejezetten az egészséges beteg otthonába történő kiszállás megrendeléséért kérhető díjazás.

4. Javaslata térítési díj ellenében nyújtható háziorvosi szolgáltatásokra
A fentiek alapján célszerű lenne a térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelete kiegészíteni az alábbiak szerint.

4.1. Amennyiben a jogalkotói szándék alapvető célja a biztosítottak védelme, pontosabban esélyegyenlősége és ezen belül az egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjának egységesítése, a rendelet mellékletét ki kell egészíteni a leggyakrabban igényelt fakultatív szolgáltatásokkal és ezek térítési díjával. E megoldás választása esetén az alábbi javaslatot tesszük: A rendelet 2. számú melléklete a következő 15. ponttal egészül ki:
15. A háziorvosi szolgálat által végzett
a) a beteg egészségi állapota által nem indokolt, de a beteg kezdeményezésére száraz reagenssel végzett vizsgálat (vizsgálatonként) anyagköltség + 2000 Ft
b) szakképesítést nem igénylő fizioterápiás készülékkel történő kezelés (kezelésenként) 1000 — 8000 Ft
c) a beteg kérésére kényelmi szolgáltatásként diagnosztikai célú vérvétel és a vizsgálati anyag továbbítása anyagköltség + szállítási költség + 2000 Ft
d) személyi higiénés vizsgálat 2000 Ft
e) orvosi szakvélemény a beteg kezdeményezésére 1000 — 2000 Ft
f) meglévő dokumentációból nem tb. vagy szociális ellátásra való jogosultság megállapítása céljából történő adatközlés 2000 Ft
g) házipatika felülvizsgálata, utazási és egyéb, nem a beteg gyógykezelésével vagy gondozásával kapcsolatos tanácsadás 2000 Ft
h) egészséges beteg otthonában történő ellátása* 5000-10.000 Ft
* a beteg által annak tudatában kezdeményezett esetekben, hogy egészségi állapota nem indokolja otthoni ellátását
4.2. Amennyiben nem indokolt a térítési díjak egységesítése a rendelet szöveges részét javasoljuk kiegészíteni az alábbiak szerint:
"A rendelet 2. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
(11) A háziorvosi szolgálat saját hatáskörben állapítja meg a háziorvosi szolgálat által nyújtott diagnosztikai szolgáltatások, továbbá az alternatív medicina körébe tartozó kiegészítő ellátások, illetve a beteg által — annak tudatában, hogy egészségi állapota nem indokolja otthoni ellátását — kezdeményezett otthonába történő ellátásának térítési díját. A háziorvosi szolgálat ezt meghaladóan megállapított térítési díjairól előzetesen tájékoztatja az ellátásért felelős önkormányzatot."
A térítési díjak valamely formában történő megjelenítése nem csak a beteg érdekeinek védelmében, hanem a háziorvosok védelmében is indokolt, hiszen ezzel lehet egyértelművé tenni minden érintett számára, hogy milyen szolgáltatás, milyen térítési díj ellenében nyújtható, illetve vehető igénybe.

Dr. Balogh Sándor - a HAOE elnöke (Forrás: Házi Jogorvos)
WebDoki

http://www.webdoki.hu/cikk.php?cid=50500


« vissza

Időpont foglalás

Keresse meg a legmegfelelőbb időpontot és foglalja le online - így nem kell sorban állnia.

Időpont foglalás ›
A foglaláshoz regisztráció szükséges.
Regisztráció ›
Ha már regisztrált, az oldal tetején található link segítségével beléphet.
Az orvos válaszol
Tegye fel kérdését - írásban válaszolunk Önnek Kérdezzen Ön is! ›
Mennyire tetszenek Önnek a megújult Citymed oldalak?