Citymed orvosi portál

ld. Appendicitis acuta.

A ventrikuláris (agykamrai) sönt sebészeti beavatkozás útján keletkezik, amikor egy csövet behelyeznek az agy kamrájába. Az agyat és a gerincvelõt körülvevõ folyadékot agyi-gerincvelõi (cerebrospinális) folyadéknak hívják. Amikor fertõzés vagy más betegség következtében túl sok agyi-gerincvelõi folyadék keletkezik, söntöt helyeznek az agyba, hogy a keletkezõ magas nyomást enyhítsék.

Az 1900-as évek elején kifejlesztett módszer, amit annak idején a terhesség megállapítására használtak. Nagyon megbízhatatlan teszt volt, de értékesnek találták nagyon határozatlan általános betegségmutatóként. Ebben a folyamatban a vér alvadásgátlóval van keverve, a keveréket pedig egy vertikális csõbe szívatják, amelynek egyforma belsõ átmérõje van 200 mm hosszan. Azt a távolságot, amit a vörösvérsejtek megtesznek a csõ tetejétõl a plazmán keresztül egy óra alatt vérsejtsüllyedésnek nevezzük. Nagyon nem specifikus ez a kivizsgálás, viszont bizonyos betegségeknél, mint a temporalis arteritis és a polymyalgia rheumatica, a vérsejtsüllyedés megemelkedése a gyógyszeres kezelést kezdeményezheti még a definitív biopszia (szövettani mintavétel) elõtt. Szintén fontos lehet bizonyos betegségek lefolyásának követésében, mint a rheumatoid arthritis, temporalis arteritis, polymyalgia rheumatica és Hodgkin betegség, ahol a betegség aktivitása tükrözõdhet a vérsejtsüllyedés változó szintjében. Semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy a vérsejtsüllyedésnek bármilyen diagnosztikai értéke lenne az akut betegeknél, ahol már tudjuk, hogy akut vagy krónikus fertõzésük vagy rákjuk van (kivéve a Hodgkin betegséget).

ld. Abortusz.

Ez egy egyedülálló nyirokcsomó, ami leggyakrabban a kulcscsont felett a bal oldalon található. Ezt a nyirokcsomót ilyen formában jelcsomónak is nevezik, mert bizonyos daganatos betegségek (pl. gyomorrák) elsõ jele is lehet. A jelcsomót, amiben metasztatikus sejteket lehet találni, Troisier csomónak is hívják.

Ez egy szerzett ismeretlen eredetû rendellenesség, ahol hiányoznak a mûködõ melanociták (pigmentsejtek). Leggyakrabban húsz éves korban jelenik meg. A leggyakrabban érintett testrészek az arc, a kézfej, a hónalj, a köldök, az anogenitális rész körüli bõr és az alsó végtagokon a sípcsont feletti bõr. Az elváltozás általában tejfehér és konvex élei vannak, változó számban és kiterjedésben lehet jelen. A vitiligo gyógyítása hosszadalmas és gyakori a betegség visszatérése.