Lexikon

Méhnyakrák (cervixcarcinoma)

A méhnyak a méh hüvelybe nyúló, mintegy 3 cm hosszú része, melynek feladata a méhüreg fertőzéstől való védelme, a méhnyaknyák termelése és a spermiumok felvezetése a méhüregbe, továbbá a méhben termelődő mirigyváladék és a menstruációs vér távozásának biztosítása. Belső felületét élénkpiros mirigyhám, míg a külső méhszájat a hüvelyhámra emlékeztető laphám borítja. A méhnyakrák jellemzően a két hámfelület találkozásából indul ki. A daganatképződést rendszerint korai, csak a hámra lokalizálódó rákos elfajulás (CIN = cervikális intraepiteliális neoplázia) előzi meg. Méhnyakrák alatt a szövetekbe behatoló (invazív) daganatot értjük. A méhnyakrák döntő többsége (99%) laphámrák, és csak az esetek csekély hányadában fordulhat elő mirigyrák. A méhnyakrák pontos okai nem ismertek. A legfontosabb kockázati tényezők a következők: A humán papillómavírus (HPV) fertőzés, gyakori partnerváltás és óvszer nélküli szexuális kapcsolat esetén biztosan gyakrabban fordul elő, kockázata a partnerek számával arányosan nő, nemileg aktív életkor, dohányzás, gyakori genitális (ivarszervi) gyulladás. Mivel az esetek jelentős része vélhetően vírus eredetű, a legbiztosabb védekezési mód a megbízható monogám párkapcsolat. A méhnyakrák „0” stádiumban való felismerése tökéletes gyógyulást eredményezhet, de csak rákszűrő vizsgálattal fedezhető fel. Ezért minden felnőtt, nemileg aktív nőnél indokolt a rákszűrés legalább 2-3 évente egy alkalommal, vagy ha az orvos javasolja, ennél jóval gyakrabban is. A rákszűrés célja a méhnyakrák korai, „0. stádiumban” (CIN) való felismerése.

« vissza

Időpont foglalás

 

Időpont foglalás ›
A foglaláshoz regisztráció szükséges.
Regisztráció ›
Ha már regisztrált, az oldal tetején található link segítségével beléphet.
Az orvos válaszol
Tegye fel kérdését - írásban válaszolunk Önnek Kérdezzen Ön is! ›
Mennyire tetszenek Önnek a megújult Citymed oldalak?