Lexikon

Anaemia

A vashiány a vérszegénység leggyakoribb oka, ám még nagyon sok más kórkép is okozhat vérszegénységet.

A vér sejtes elemekből és plazmából áll. A sejtes elemek közül a vörösvérsejtek az oxigén szállításáért felelősek, a fehérvérsejtek a fertőzések elleni védelmet látják el, a vérlemezkék (trombociták) pedig a véralvadásban vesznek részt. A vörösvérsejtek oxigénszállító képességét a benne levő hemoglobin teszi lehetővé.

 

Mikor beszélünk vérszegénységről?

Vérszegénységről, latin szóval anémiáról akkor beszélünk, ha a vörösvérsejtek száma, vagy azok oxigénszállító képessége bármilyen okból csökken. A vörösvérsejtek a csontvelőben naponta milliószámra képződnek, élettartamuk kb. 120 nap. A vörösvérsejtek termeléséhez elsősorban vasra, valamint vitaminokra, folsavra és a B12-vitaminra van szükség. Ha ezek bármelyikéből kevés van, ún. hiányanémiáról beszélünk.

Probléma a vörösvérsejtek körül

Előfordul az, hogy a vörösvérsejtek valamilyen okból hamarabb pusztulnak el, vagy hibásak, az utóbbi rendszerint veleszületett betegség következtében fordul elő. Nagyon ritkán fordul elő, hogy teljesen leáll a csontvelőben a vörösvérsejtek és a többi sejtes elem képzése (aplasztikus anémia). , hogy a csontvelői sejtek helyét más sejtek foglalják el, ennek oka rosszindulatú betegség, pl. daganat vagy leukémia lehet. A vérszegénység fő tünetei: sápadtság, fáradtság, gyengeség, szívdobogás vagy gyorsabb szívritmus, fejfájás. Ezek általános tünetek, melyekhez a vérszegénység fajtájától függően más szimptómák is társulhatnak.

Vashiány

A vérszegénység leggyakoribb fajtája a vashiány okozta anémia. Ennek több oka lehet: elégtelen vasbevitel (diétahiba), fokozott vasszükséglet (terhesség), fokozott vesztés (menstruációs vagy más eredetű vérzés) vagy a vasfelszívódás zavara (egyes gyomor-bél betegségek). A vashiány esetenként igen súlyos vérszegénységet okoz, amikor tipikus tünetek is megjelennek, ilyen a körmök törékenysége, a szájnyálkahártya és a nyelv gyulladása, az ajkak berepedezése, hajhullás, sőt gyerekeknél tanulási és magatartási problémák is. A vashiányt vas adagolásával lehet kezelni.

Folsav- és/vagy B12-hiány

A hiányanémiák másik fajtája a folsav és/vagy a B12-vitamin hiánya következtében jelenik meg. A B12-vitaminhiány legtöbbször szigorú, tej és tojástermékeket is elutasító vegetáriánusoknál szokott kialakulni, de más emésztőszervi betegségek, sőt alkoholizmus miatt is jelentkezhet. Gyümölcs és zöldség kihagyása okozhat ugyan folsavhiányt, de ez szerencsére ritkán következik be.

A hiánybetegségkor vörösvérsejtek ilyenkor megnagyobbodnak. Fáradékonyság és étvágytalanság mellett B12-hiány esetén idegrendszeri tünetek is jelentkezhetnek: például izomgyengeség, a kéz- és lábujjak zsibbadása, járási nehézség, súlyos esetben depresszió és zavartság.

A folsavhiány leginkább a terhes kismamák számára jelent veszélyt. Ha kevés a folsav a várandós szervezetében, akkor nagyobb az esély különféle velőcsőzáródási rendelenességek (pl.: nyitott gerinc) előfordulására. Mindkét vitamint pótolni lehet, és kell is.

 

Hemolytikus anémia

Ilyenkor a vörösvérsejtek élettartama valamilyen ok miatt csökken, a sejtek hamarabb elpusztulnak. Ez lehet veleszületett, vagy szerzett betegség miatt. A veleszületett betegségek közé tartozik például a feketékben előforduló sarlósejtes vérszegénység. A mi vidékünkön viszonylag gyakran diagnosztizálják a szferocitózisnak nevezett kórképet. Ez a vörösvérsejteket határoló sejtfal veleszületett betegsége, amely a sejtek alakváltozását és emiatt a lépben való gyorsabb pusztulását okozza. A hemolytikus anémiákra jellemző, hogy a sápadtsághoz sárgás szín is társul, és a lép - a vörösvérsejtek pusztulásának helye - megnagyobbodik.

A veleszületett hemolytikus anémiát nem lehet meggyógyítani, de tüneteit, pl. a lép eltávolításával, vagy gyógyszeresen, enyhíteni lehet.

Néha szerzett hemolytikus anémia is előfordul, ilyenkor a vörösvérsejtek ugyan normálisak, de a szervezet immunrendszere - hibás, ún. autoimmun mechanizmus alapján - olyan fehérjéket, antitesteket termel, melyek a vörösvérsejteket megtámadják és tönkreteszik.

Aplasztikus anémia

Ritkán veleszületetten, gyakrabban valamilyen vírusfertőzés vagy toxikus anyag, gyógyszer mellékhatása következtében a csontvelő sejttermelése teljesen leáll. Néha csak a vörösvérsejtképzést érinti a károsító ágens, de többnyire a többi sejtfajta sem termelődik. Ennek megfelelően a vérszegénység mellett vérzések, infekciók léphetnek fel. Szerencsére a vírus okozta csontvelőleállás rendszerint átmeneti, és a toxikus anyagok vagy gyógyszer kiürülése után is helyreállhat a vérképzés. Ritkán azonban előfordul, hogy a csontvelő működése véglegesen károsodik. A vérszegénység kezelése ebben az esetben komoly beavatkozást, immunszupresszív terápiát, néha csontvelő- átültetést igényel.

Anémia malignus folyamat következtében

A leukémia, a különböző limfomák, de néha más daganatok sejtjei is letelepednek a csontvelőben, és kiszorítják a normális csontvelősejteket. A megoldás az alapbetegség kezelése. Ha remisszióba kerül a beteg, vagyis a daganat meggyógyul, az egészséges sejtek újra benépesítik a csontvelőt. A vérszegénységnek számos oka lehet, ezért mindig kivizsgálásra van szükség, hogy a megfelelő kezelésre kerülhessen sor.

 


« vissza

Időpont foglalás

Keresse meg a legmegfelelőbb időpontot és foglalja le online - így nem kell sorban állnia.

Időpont foglalás ›
A foglaláshoz regisztráció szükséges.
Regisztráció ›
Ha már regisztrált, az oldal tetején található link segítségével beléphet.
Az orvos válaszol
Tegye fel kérdését - írásban válaszolunk Önnek Kérdezzen Ön is! ›
Mennyire tetszenek Önnek a megújult Citymed oldalak?