Lexikon

Vertigo (szédülés)

Mikor fordulhat elő szédülés?
Valószínűleg nincs egyetlen olyan ember sem, aki életében még sosem szédült. Köznapi értelemben a vertigo fogalma számos különböző érzést foglal magába, amelyek skálája az enyhe bizonytalanságérzéstől a hányingeren és eszméletvesztésen át a saját test vagy a környezeti tárgyak forgásának érzetéig terjedhet.

A vertigo jelentkezhet a belső fülben elhelyezkedő egyensúlyszerv perifériás részeinek vagy a hallóidegnek a károsodásakor. A szédülésnek ezt a típusát perifériásnak mondjuk. Kialakulhat a vertigo agyi betegségek következményeként is, ekkor centrális vertigóról beszélünk. Szédülés felléphet más, a központi idegrendszerrel közvetlen kapcsolatban nem lévő szervek betegségei esetén is.


Mit értünk vertigo-n?

Ahhoz, hogy a vertigo okait megtaláljuk, fontos tudni, hogy mit ért a beteg szédülésen. A valódi szédülés, tehát a vertigo azt az érzetet jelenti, hogy a testünk vagy a környező tárgyak forognak. Ezen tünetek oka leggyakrabban a vestibulumnak, a belső fül egy bizonyos részének károsodása. Ez az érzés ugyanaz, mint amikor nagy sebességgel forgunk, például körhintán. Ha nem találunk nyilvánvaló okot a vertigóra, a szédülés betegség tünete is lehet.

Szédüléssel járó betegségek és zavarok:
- endokrin (hormonális) betegségek
- a belső fül betegségei
- a vérrel kapcsolatos rendellenességek
- szív- és érrendszeri betegségek
- idegrendszeri betegségek
- mérgezések
- szembetegségek
- fej- és nyaksérülések
- mozgási betegség (kinetosis), tengeribetegség
- éhség.

A szédülést gyakran kísérő tünetek:
A szédülést gyakran az alábbi pszicho-vegetatív zavarokkal együtt érzékeljük:
- hányinger
- hányás
- sápadtság
- verejtékezés
- szorongás.

Ez az egyensúlyszerv és az autonóm idegrendszer közötti szoros kapcsolat következménye. Minden károsodás, mely a vestibularis rendszert érinti, vegetatív zavarokat is okozhat. Leszámítva a szédülést kísérő szorongást, a szédülés önmagában nem veszélyes. Nagyon fontos viszont pontosan és gyorsan tisztázni, hogy mi a szédülést kiváltó ok.


Mit tehetünk szédülés esetén?


Ha Ön alkalmanként szédül, forduljon háziorvosához. Ahhoz, hogy meg lehessen határozni a szédülés pontos okát és ki lehessen választani a megfelelő kezelési módot, széles körű fül-orr-gégészeti, neurológiai, belgyógyászati és endokrinológiai vagy egyéb szakorvosi vizsgálatok szükségesek.

A diagnózishoz szükséges vizsgálatok

Ha a szédülés mögött centrális ok gyanítható, szükség van az agyat ellátó artériák ultrahangos vizsgálatára, EEG-re, CT vagy MR vizsgálatra. A legbonyolultabb és legköltségesebb vizsgálatok azonban nem mindig szükségesek, mivel a diagnózist sokszor már az egyszerűbb vizsgálatok alapján is fel lehet állítani.


A szédülés kezelése

Azon betegeknél, akiknél a szédülés hátterében centrális ok feltételezhető, szükség lehet kórházi kezelésre is. A kezelés célja főként a tünetek megszüntetése. A gyógyszeres kezelés fontos szerepet játszik a tünetek enyhítésében és a betegnek a normál életvitelhez való visszatérésében. Az alkalmazható gyógyszerek a következők: érrendszerre ható gyógyszerek, antiepileptikumok, hányáscsillapítók és más szerek.


« vissza

Időpont foglalás

Keresse meg a legmegfelelőbb időpontot és foglalja le online - így nem kell sorban állnia.

Időpont foglalás ›
A foglaláshoz regisztráció szükséges.
Regisztráció ›
Ha már regisztrált, az oldal tetején található link segítségével beléphet.
Az orvos válaszol
Tegye fel kérdését - írásban válaszolunk Önnek Kérdezzen Ön is! ›
Mennyire tetszenek Önnek a megújult Citymed oldalak?