Lexikon


  1. Sinusok (arcüregek)

    Levegővel telt üregek a koponyában. Az orrba folyik a tartalmuk kis nyílásokon keresztül. Ezeknek a nyílásoknak az elzáródása az üregek gyulladásához vezethet.

  2. Sjögren syndroma tovább »
  3. Somatoform fájdalomzavarok

    Fájdalomérzés, ami 6 hónapnál tovább tart megelőző sérülés vagy betegség nélkül, vagy betegség jelenlétében, aminek viszont nincs nagy szerepe a fájdalom kialakulásában. A betegek gyakran számos gyógyszert kipróbálnak és sok orvost meglátogatnak megoldást keresve. A hagyományos fájdalomkezelés csak nagyon kis hatással van a fájdalomra. Gyakran szúró fájdalomként, égő fájdalomként, vagy sajgásként van leírva a beteg által. A fájdalom jöhet és mehet, változtathatja helyzetét és kisugárzását. A fájdalom hirtelen kezdődhet és fokozatosan, napok vagy hetek folyamán növekedhet az intenzitása. Szorongás és depresszió gyakran jelen van. Oka nem ismert. Gyógyítás: tanácsadás, biofeedback, hipnózis, néhány esetben gyógyszerek, csoportterápia.

  4. Somnolentia tovább »
  5. Spondylolisthesis (csigolyacsuszamlás)

    A leggyakoribb tünetek a kisugárzó lábfájdalom és derékfájdalom. Az állapot akkor következik be, amikor az egyik csigolya előrecsúszik a másikhoz viszonyítva. Ez idegek becsípődéséhez vezethet az elcsúszás helyén. Leggyakrabban az utolsó ágyéki csigolya csúszik előre a keresztcsont felett. A gyógymód mindig arra törekszik, hogy a sebészeti beavatkozást elkerüljük. Ha a sebészet mégis elkerülhetetlen, akkor laminectomiát végeznek, ami felszabadítja az idegeket a nyomás alól. Ez a műtét fúzióval van kiegészítve, ami a csontok összenövéséhez vezet és ezáltal megakadályozza az elcsúszás megismétlődését.  

  6. Stroke (agyi vasculáris történés)

    A stroke kifejezés angol szó, amely ütést, csapást jelent, a magyar köznyelv sem véletlenül hívja a betegséget gutaütésnek, szélütésnek. Nevezik még agylágyulásnak, agyvérzésnek is annak ellenére, hogy csupán minden ötödik stroke-os betegnél van szó konkrétan agyvérzésről. A betegség leggyakrabban azért következik be, mert a szükségesnél kevesebb vér jut az agyba. Az agy vérellátási zavarának többféle oka lehet, például egy szívből elszabaduló vérrög, de lehet a nyaki vagy a koponyán belüli erek szűkülete is. Ennek alapján a stroke-nak alapvetően két típusát különböztethetjük meg: az ún. ischaemiás – azaz vérhiányos – és a vérzéses stroke-ot.

    1. Vérhiányos stroke – agyi infarktus: A stroke-nak ezt a típusát vérrög okozza, amely útját állja a véráramlásnak, így a vér nem jut el a megfelelő agyterülethez. Az összes stroke-eset 83%-át ez a típus teszi ki. Kialakulását előidézheti az agy egyik verőerében kialakuló vérrög (trombózis), vagy olyan vérrög is, amely a test valamely más részén alakul ki, s a vérárammal kerül az agyba (embólia), ahol elzár egy kisebb eret, és kialakul a stroke.
    2. Vérzéses stroke – agyvérzés: A stroke másik formája a vérzéses stroke, amely akkor alakul ki, ha az agyban vagy az agy körül megreped egy ér, és vér szivárog az agyba/agyra. Az agyvérzés bekövetkezése azon emberek esetében a legvalószínűbb, akik érelmeszesedéstől és magas vérnyomástól egyaránt szenvednek.

  7. Szemtekerezgés

    ld. Nystagmus.

  8. Szürkehályog (cataracta)

    Ez a betegség, melyet a szemlencse szerves anyagának, a krisztallinnak a homályossá válása okoz, az életkor előrehaladtával jelentkezik. Kiváltó okai között szerepel a hosszú ideje fennálló helytelen életmód és táplálkozás. A látóideg gyengülése és meglazulása a képek elhomályosodásához és látásromláshoz vezet.

Időpont foglalás

Keresse meg a legmegfelelőbb időpontot és foglalja le online - így nem kell sorban állnia.

Időpont foglalás ›
A foglaláshoz regisztráció szükséges.
Regisztráció ›
Ha már regisztrált, az oldal tetején található link segítségével beléphet.
Az orvos válaszol
Tegye fel kérdését - írásban válaszolunk Önnek Kérdezzen Ön is! ›
Mennyire tetszenek Önnek a megújult Citymed oldalak?