Citymed orvosi portál

B.: - Rajtunk röhög a világ a lejárató videó miatt. Nyomoztunk, hogy kiderítsük, kamu vagy ciki a zsebpénzes sztori.

Férfi: - Én az elmúlt 15 évben nem hallottam ilyet, hogy zsebet gyártsunk nagyobbat a szabványnál.

B.: - Cellába zárt gyerekkor. Egy éve szabadult a pedofíl férfi pincebörtönébõl Natascha Campus, aki dúsgazdag lett a nyolc és fél évnyi horror után. Visszamentünk a borzalmas házhoz és szóra bírtuk a lány nõvérét.

A nõvére: - Mi mindent megtettünk, hogy Nataschát megtaláljuk. Egyszer amikor egy látóhoz utaztunk Tirolba, még balesetünk is volt.

Azurák Csaba: - Tényleg mindennek van határa. Tudják jól, sokat foglalkozunk az interneten felbukkanó vicces, megdöbbentõ vagy éppen drámai videókkal. De amivel most találkoztunk az egyik kategóriába sem sorolható. Vérlázító pofátlanságról és mint késõbb kiderült, valószínûleg hazugságról van szó, aminek köszönhetõen hát persze, hogy megint rajtunk, magyarokon röhög a világ.

Bejátszás.

Egy nõ: - Egy német riporter szerint Magyarországon nagyobbra szabják az orvosi köpenyek zsebét, hogy beleférjen a hálapénzes boríték, akkor elsõre mit mondana erre? Hülyeség.

Egy férfi: - Hálapénzes borítékok mérete miatt a magyar orvosi köpenyekre nagyobb zsebet kell varrni.

R.: - Íme az elsõ látásra felháborító videó. A német riporter egy állítólag magyar textilüzemet mutat be, ahol munkaruhákat gyártanak. De mint mondja, a magyar orvosoknak készülõ köpenyek különlegesek, mert és itt jön a legmegdöbbentõbb állítás, hallgassák csak a magyar megszólalót.

A férfi: - A hálapénzes borítékok mérete miatt a magyar orvosi köpenyekre nagyobb zsebet kell varrni. A szabványzsebbe ugyanis a boríték nem fér bele. Az általunk gyártott köpenyek esetében viszont az extra juttatást az orvosok gond nélkül tudják zsebre tenni.

R.: - A riport akármennyire meghökkentõ, akár valódi is lehetne. A riporter mikrofonján a csatorna logója, a mûsor címe Reggel Európában szintén hihetõ. A képernyõ felsõ sarkán futó idõ pedig azt bizonyítja, hogy ez még csak egy munka kópia. Ezért nincs egyelõre szinkronizálva a magyar megszólaló. Hogyha ez valóban így van, akkor ez a riporttöredék pont elég ahhoz, hogy indulatokat gerjesszen Magyarországon és rossz hírünket keltse a világban, de tulajdonképpen ezek közül egyikre sincs olyan nagy szükség ma. Ha emlékeznek, pont két hete foglalkoztunk azzal, hogy mi minden kapcsolódik a magyarok nevéhez a világhálón. Még akkor is, ha mint például ebben a szintén gyanúsnak tûnõ talk show-ban épp flamandul beszélnek.
Az orvosi kamara elnöke egyszerûen dühös, és egy percig sem akarja leplezni, mert szerinte ez a kis videó viccnek egyáltalán nem vicces, viszont nagyon ártalmas.

Éger István: - Ez botrány. Ez a boríték ez is egy ilyen átvitt dolog. Ez hihetetlen. Döbbenetes. Ez egy akkora marhaság.

R.: - A kamara elnökének az a véleménye, hogy az amúgy is robbanásveszélyes hálapénz körüli hisztériában legkevésbé egy ehhez hasonló hangulatkeltésre van szüksége a magyar közéletnek.

Éger István: - Remek. Remek, ügyes, isten tudja, kinek milyen célból készített kis provokáció, ami most hát idehozta a televíziót, itt beszélünk róla magas szinten komolyan, sok ember fogja látni, hallani róla, tehát eléri az illetõ a célját, amit akart.

R.: - Ha szánunk rá egy kis idõt és jobban megnézzük ezt a felvételt, akkor rögtön az elsõ másodpercekben elkezdhetünk gyanakodni. A riporter ugyanis azt mondja, hogy itt vagyunk Magyarországon egy tízezer dolgozót foglalkoztató textilüzemben. Ilyen pedig Magyarországon nincs. A legnagyobb textilüzemben is körülbelül ezren dolgoznak. Ezek után a német verzióban látszik, hogy fehér anyaggal szinte nem is dolgoznak. Az említett nagyobb zsebeket is kék textíliából varrják, ami szintén nem jellemzõ Magyarországra.
Csakhogy tisztán lássunk. Itt van egy igazi magyar varroda, nem tízezer alkalmazottal, hanem csupán néhány százzal, mégis ez a cég látja el munkaruhával a magyar egészségügyben dolgozók kétharmadát immár 15 éve.

Kontra Gábor ügyvezetõ igazgató, Samtex Kft.: - Én az elmúlt 15 évben nem hallottam ilyet, hogy zsebet gyártsunk nagyobbat a szabványnál vagy a szakmai megalapozottságon túl, hogy különbözõ egyéb más dolog beférjen.

R.: - Minden alapanyag fehér és természetesen a zsebek sem nõttek 15 év alatt. Szigorú szabványok szerint készülnek az orvosi köpenyek és ezek a szabványok most már inkább az Európai Unióhoz igazodnak.

Kontra Gábor: - Minden egyes alkatrésze a terméknek föl van rajzolva. Ez méretarányos, milliméter pontos és a vonal mentén a szabászok kiszabják az adott terméket. Megvannak a zsebeknek a helyei elõre föltüntetve.

R.: - Á, most érkezik a zsebekhez.

Kontra Gábor: - Így van, így van, és ez még be lesz hajtva. Ez még csökken a mérete.

R.: - De még mindig nem tudjuk, hogy vicces videó vagy valódi riport, amit látunk, ezért kézenfekvõ, hogy megpróbáljuk felkutatni a szereplõket. A csatorna neve DNF1. Beütöm a nevet a keresõ oldalra, de nincs találat. Akkor lássuk a német riportert. Õ is ismeretlen a világhálón. Vagy ez volt az elsõ riportja vagy nem létezik ilyen nevû újságíró Németországban.
Nincs ilyen csatorna, nincs ilyen riporter.
Ezek után persze az sem meglepõ, hogy Tusnádi Lajost sem találom. De fõ az alaposság, ezért sorra hívom a textilüzemeket és varrodákat, hátha tudnak róla.
Jó napot, Tusnádi Lajost keresném. Dolgozik Önöknél Tusnádi Lajos? Esetleg Tusnádi Lajos? Esetleg Tusnádi Lajos? Tusnádi Lajost keresném, köszönöm.
Egyelõre úgy tûnik, hogy a német riportrészlet nem valódi, ezt hívják média hekkelésnek, vagy ha úgy tetszik média átverésnek. Valaki minimális tévés ismerettel alkot egy kisfilmet, ami nagyon valósnak tûnik. Felteszik a világhálóra, hátradõl, és vár, hogy mikor harap rá a média és tálalja szenzációként, de ezúttal jóval többrõl van szó. Egy egész ország lejáratásáról.

Dezsõ András újságíró: - Több ilyen internetes átverést csináltam, ha hisznek egy ilyen dolgot. És látom azt, hogy azok milyen hatással van, akkor érzem valamennyire, akkor bele tudtam szólni a közéletbe vagy a közbeszédbe, tematizálni tudtam valamit, nyilván nem a közvéleményt, hanem egy kicsi szegletét annak az internetet egy ilyen érzi azt, hogy õ is hatalmat kapott, manipulálni tud. Ez jó érzéssel tölti el.valamit, amirõl beszélnek, olyan, egy alkotás.

R.: - Dezsõ András a legismertebb magyar média hekker, idén májusban gyakorlatilag az összes nagyobb tévécsatornát, rádiót és újságot rászedte. Kitalált egy olyan svájci kutatóintézetet, melynek tudósai felfedeztek egy kongói törzset, aki gulyást esznek, fokhagymát termesztenek, magyar szavakat használnak és tulajdonképpen közeli rokonaink.
Õ is könnyen lebuktatható lett volna, hiszen a svájci kutatók között olyan nevek szerepeltek, mint Michael Jackson vagy David Backham. De ez mégsem tûnt fel senkinek, így a fiatal újságíró hetekig nyilatkozott napilapoknak és rádióknak, mint híres paprikakutató. De természetesen megvan az ellenpélda is, amikor egy elsõre valósnak tûnõ eseményrõl hitetik el velünk, hogy meg sem történt.

Férfi: - Az interneten nagyon népszerû egy videóklipp, amelyen.látható, ahogy lelép a holdjáróról és elmondja az elhíresült mondatot, majd egy öt másodperc múlva egy ilyen reflektorállvány ledõl és Armstrong így kinéz az operatõr és azt mondja, akkor vegyük ezt újra. Olyan klippek is terjednek, azt próbálják meg bizonyítani, hogy általunk valósnak vagy eredetinek vélt felvételek nem azok.

R.: - Abban mindkét fiatalember egyetért, hogy a legjobb átverések olyanok, melyek alapja létezõ probléma, mert ha lehet, akkor így még több emberhez eljuthat az általuk kreatív alkotásnak nevezett átverés.

Bodoky Tamás: - A legjobb átverések azok nem teljes költemény, hanem van valamiféle valóságalapja, mint például ebben az esetben ugye a hálapénz, mint akut probléma. És erre tette rá õ ezt a kis poént.

R.: - Olyan ez, mint az én tudom, hogy te tudod, hogy én tudom címû játék azzal a különbséggel, hogy ebben az esetben az egyik fél teljesen névtelen tudott maradni. Az ok, amiért mi mégis belementünk ebbe a játékba, az az, hogy felhívjuk az Önök figyelmét arra, hogy manapság egyre több és egyre profibb ehhez hasonló átverés terjed a világhálón, ami ellen csupán két eszközünk van. Egyrészt nem hiszünk el mindent, amit ott látunk vagy olvasunk, másrészt minden információt duplán ellenõrzünk, még akkor is, ha majdnem annyira hihetõek, mint ez a német videó.

Forrás: TV2/Napló/Observer.hu
2007. augusztus 21. 11:39, kedd - Krasznai Éva