Citymed

"Igazi v�ltoz�s akkor lesz, amikor az orvos t�bbletteljes�tm�nyeit a keletkezett t�bbletbev�tel kifizet�s�vel elismerik"

Kincses doktorral ismerets�g�nk 1993-b�l dat�l�dik, amikor is � MDF-es k�pvisel�k�nt az alapell�t�s megreform�l�s��rt volt felel�s, �n meg m�sodmagammal az alakul� Magyar Orvosi Kamara lapj�t, az egykor szebb napokat meg�lt Magyar Orvost �rtam, szerkesztettem. M�ig h�l�s vagyok Kincses Gyul�nak, mert sokat seg�tett a m�r akkor is rendk�v�l bonyolult, csak a bennfentesek �rt� "f�leinek" felfoghat� eg�szs�gpolitik�t meg�rteni. Az eltelt csaknem m�sf�l �vtized "�tveszt�iben" val� eligazod�sban ugyan az addigin�l nagyobb j�rtass�got szereztem, de az �gazatban lej�tsz�d�, sziklaoml�sra eml�keztet� t�rt�n�sek ok�n a dolgok meg�rt�se �s meg�rtet�se semmivel sem lett k�nnyebb, mint egykoron.

- A 2006-os v�laszt�sok �ta a minisztérium fels� vezetésében több rot�ci�t is megélhetünk, "alacsonyan repültek" az �llamtitk�rok� Most Ön lett a soros, aki szerencsére mindj�rt az indul�sakor egészen m�s hangvételt ütött meg az orvosokkal, mint el�dei, és remélni lehet, hogy ez a jöv�ben sem m�dosul. �gy t�nik, nyilatkozatait kevesebb t�mad�s éri, mint a szépremény� kor�bbi �llamtitk�rokét. Hogyan gondolkodik az orvosokkal val� kapcsolatr�l? Mennyire tartja szükségesnek a velük val� p�rbeszédet az egészségügyi reform sor�n?

- Ami az �llamtitk�rokat illeti, szerencsére olyan sok v�ltoz�s azért nem történt. Az egyik �llamtitk�t t�vozott, de a m�sik miniszter lett, akit én teljes mértékben t�mogatok. Természetesen az egészségügyben orvosok nélkül egyetlen reformelképzelés sem hajthat� végre sikerrel. Gyakorta v�dolj�k a t�rc�t, hogy nem kommunik�l, amivel persze nem értek egyet, hiszen tesszük, csak t�l nagy "zajban" sz�lalunk meg és t�l sok mindent kell elmagyar�zni. A reformot indokoltan és indokolatlanul a kelleténél több félelem övezi, s erre r�ad�sul nem szakmai alapon, egyéb félelmek is r�rak�dnak. Elismernem, hogy ezért ma tényleg összemos�dnak a különböz� reformok felett érzett aggodalmak. Az egészségügy területén igazi siker napjainkban, hogy a reform a betegr�l is sz�l. Nem tagadom, ilyen értelembe az orvost�rsadalom tényleg �gy érezheti, hogy nem az �, hanem a beteg szempontjai szerint történnek a dolgok, és ebben az értelembe nem is téved, hiszen a biztos�t�si reform deklar�lt célja az ell�t�s min�ségének, illetve a betegjogok er�s�tésének jav�t�sa. Amit a szakma, egyik oldalon érthet� m�d�n bizonyos korl�toz�snak él meg, azt a m�sik oldallal kapcsolatosan sajnos nem kevesen értik. Mégpedig, hogy a betegjogok er�södése nem a szakma k�r�ra megy! Azt gondolom, ahol szab�lyok szerint gy�gy�tanak, ott ugyan a szab�lyok val�ban korl�tozz�k az orvost, viszont egyben komolyan védik is. Ma, amikor sok tekintetben nincs rögz�tve, hogy mit kell, illetve mit nem kell tegyen, adott estben a b�r�s�gon nehéz megvédeni egy-egy perben.

- Mag�n, az "�j emberen" az ut�bbi m�sfél év megannyi hib�j�t nem kérhetem sz�mon, azért azt el kell ismernie, eddig nem mondatott ki, hogy a szab�lyoz�s egyben az orvos védelmét is szolg�lja! Mindemellett tény, hogy az orvosok félelme, egzisztenci�lis bizonytalans�ga egyebek között a t�rca kommunik�ci�j�nak hi�tusaib�l is fakad és még a logikus, ép�t� jelleg� lépéseik sem artikul�l�dtak.

- Nem vitatom, egyenl�re olyan kommunik�ci�s csapdahelyzetben vagyunk kerültünk, amiben amelyben ink�bb bizonyos szakmai-,a politikai érdekérvényes�tések vit�k kerülntek el�terébe, miközben alapvet� szakmai kérdések nyilv�nos vit�ja h�ttérbe szorultak...

- amik viszont rendk�vül komoly következményekkel j�rtak, hogy "csak" az orvos-"szürke�llom�ny"� elv�ndorl�s�t eml�tsem a sok közül.

Kezelhetetlen munkaer�piac

- Nézze, orvosb�l vil�gszerte hi�ny van. Ezen nem seg�t a legjobb kommunik�ci� sem. Furcsa szakma a miénk, ami r�ad�sul hum�ner�forr�s terén rövidt�von kezelhetetlen, mert a munkaer�piac a szükségletekre képtelen elég gyorsan reag�lni. A technol�gia fejl�dése nemhogy nem v�ltja ki az él�munk�t - ahogy az m�s területeken történik -, mint ink�bb a meglév�nél is többet "gener�l". A t�rca teljesen egyetért a MOK-kal, meg mindenki m�ssal, akik pénzsz�kér�l beszélnek. De ennél is fontosabb, hogy m�r középt�von az orvos-sz�ke lesz a legkorl�tosabb er�forr�s. �s a problém�s helyzetet a munkaid�-normat�va még ink�bb kiélezte, hiszen az orvos tradicion�lisan �gy élt, hogy amikor csengett a telefonja felkelt és ment, gy�gy�tott. Olyan nem fordult el�, hogy nincs orvos csak azért, mert letelt a nyolc �r�ja, vagy kimerült a munkaid�kerete. Most a munkaid� normat�v�kkal az eddig is létez� orvoshi�ny abszol�t nyilv�nval�v� v�lt...

- Gondolkodtak m�r azon, hogy valamilyen megnyugtat� t�mpontot adjanak a magyar orvosoknak ahhoz, kétségbeesés helyett ink�bb képesek legyenek ebben a - ne szép�tsük - l�tsz�lagos k�oszban eligazodni, amiben léteznek? Ne érezzék �gy, hogy Magyarorsz�gon nincs perspekt�v�juk, hanem tudj�k, nem kell elmenniük innen�

- Meggy�z�désem, hogy a biztos�t�si reform ebbe az ir�nyba hat majd, ugyanis olyan rendszert teremt, amelyben jobban felhaszn�lhat�v� v�lnak a forr�sok, amik azut�n az orvosok sz�m�ra is el�nyösen �tcsoportos�that�v� lesznek. Nézze, péld�ul jelenleg b�r ismert, hogy mennyi pénz jut az alapell�t�sra, mennyi a h�zi szak�pol�sra stb., tudott, hogy olcs�bb, hatékonyabb, ha �tcsoportos�that� az összeg, de ma még erre nincs meg a jogi lehet�ség sem. A pénzt�rak viszont nem kereteket kapnak majd, hanem fejkv�ta bevételük lesz, amib�l azt fizetik, amit a legcélszer�bbnek �télnek. Arr�l nem sz�lva, hogy biztos�t�si reform nem létezhet ell�t�si csomagpontos�t�s nélkül. Ez ut�bbi azt jelenti, hogy pontosan meg kell mondani, az egyes technol�gi�kban, elj�r�srendben mi biztos�that� közpénzb�l a betegnek, s mi az, amit, ha efölött szeretne, azt leg�lisan kell megvegye. Vagyis rögz�teni szükséges, hogy mi az, ami a t�rsadalom teherb�r� képessége mellett mindenkinek biztos�that�, és mi az egyéni igényekb�l fakad� többlet, amit nem zsebbe dugva, hanem leg�lisan szükséges megfizetnie. Ha azonban mindez csak egy rendszerbe kerül be, akkor nem csin�ltunk semmit, az igazi v�ltoz�s akkor lesz, amikor az orvos többletteljes�tményeit a keletkezett többletbevétel kifizetésével elismerik.

"Hogyan kerül ide a több biztos�t�, és f�leg a pénze?"

- Az alapell�t�s tov�bbra is önkorm�nyzati feladat marad - annak v�ltoztat�sa a kétharmados törvény kateg�ri�j�ba tartozik -, amit a h�ziorvos és m�s alapell�t�si intézmények �tj�n l�tj�k el fejkv�t�t kapva, illetve saj�t forr�st is haszn�lnak. Hogyan kerül ide a több biztos�t�, f�leg azok pénze?

- Az önkorm�nyzati törvényt a biztos�t�si törvény nem m�dos�tja, vagyis nem hat�rozza meg, hogy a rendel� fenntart�sa kinek a feladata. Ugyanakkor a pénzt�raknak pénzallok�ci�s lehet�sége lesz és, ha péld�ul �gy �télik meg, hogy ha az orvosok saj�t rendel�vel pluszként belépnek a rendszerbe, és jobb ell�t�st biztos�tanak, akkor lehet�ség lesz arra, hogy a jobb teljes�tményt szerz�désben rögz�tetten a biztos�t�k pénzt�rak jobban meg is fizessék.

- Hogyan tal�lkozik a doktor a több biztos�t�val, és f�leg a pénzzel, hiszen a h�ziorvos az önkorm�nyzattal �ll kapcsolatban. Az alapell�t�st és az ügyeleti feladatok ell�t�s�t az egészségpénzt�r finansz�rozza?

- Bocs�nat, Ön rosszul közel�ti meg a kérdést, hiszen a praxis ma is a biztos�t�t�l és nem az önkorm�nyzatt�l kapja a pénzt! Az önkorm�nyzat feladata az ell�t�si kötelezettsége, meg péld�ul, hogy a rendel�t fenntartsa stb., és ebben a jöv�ben sem lesz v�ltoz�s. Azt viszont, hogy mennyi legyen a h�ziorvos finansz�roz�sa, majd a biztos�t� pénzt�r befoly�solhatja.

A biztos�t�si törvény és a k�levesben a k�

- Péld�ul hogyan finansz�rozz�k az ügyeletet a központi régi�ban, a kistérségben, ha a jogszab�ly �ltal el��rt minimumot sem fizetik, nem sz�lva arr�l, hogy egy�ltal�n lesz, aki ügyel majd? Mi történik, ha a biztos�t� nem fizet az orvosnak?

- Tessék? M�r a kérdést sem értem, miért ne fizetne? Neki finansz�roz�si kötelezettsége van! A biztos�t�si törvény olyan, mint a k�levesben a k�. Nem ez okozza a problém�kat, de felsz�nre hozza azokat. Minden, eddig sz�nyeg al� söpört gondot napvil�gra hoz, s ezeket most m�r nem od�zhatjuk el, meg kell a rendszernek oldani. A biztos�t�nak pénzt�rnak abban az értelemben, mint az önkorm�nyzatnak, van tényleg nem lesz ell�t�si kötelezettsége, ellenben szolg�ltat�sv�s�rl�si kötelezettsége feltétlenül lesz, azaz engem, mint biztos�tottat, v�s�rl�t -az én szempontomb�l majd a biztos�t�t arra kötelezi a törvény -, hogy megfelel� elérhet�séggel és szolg�ltat�sokkal ell�sson. Vagyis, az elfogadhatatlan, hogy esetleg a betegt�l 60 kilométerre legyen a legközelebbi központi ügyelet, mert ebben az esetben a szolg�ltat�sv�s�rl�s nem megfelel�.

- Sok egyéb mellett erre mi lesz a garancia, hogy megtörténik?

- Jogszab�ly mondja ki, hogy milyen térbeli t�vols�gban, milyen ell�t�sokat, milyen s�r�séggel, h�ny lakosnak, mennyi �r�ban, milyen hozz�féréssel stb. kell biztos�tani.

Milyen elv mentén fizet a biztos�t�?

- Tényleg el�fordulhat a jöv�ben, hogy valakinek 22 biztos�t� ellen�rzi majd a biztos�t�si jogviszony�t?

- Ilyen semmiképpen sem, hiszen nem is lesz 22 biztos�t�, ez félreértés. Arr�l van sz�, hogy az �j rendszer, mint valami puzzle �ll fel, amiben a puzzle-elemek megyényi területekb�l - a f�v�ros kivételével - �llnak, s amikb�l az létrejöv� egészségpénzt�raknakbiztos�t�nak legal�bb egy biztos�t�nyi területet meg kell szerezniük összev�s�rolnia. Ha azt nézzük, hogy adott biztos�t� Egy pénzt�rhoz minimum 500 ezer lakosnak kell tartozniat szükséges összegy�jtsön, akkor tudni val�,. Mivel j�csk�n vannak 500 ezer alatti léleksz�m� megyék is, vagyis kiz�rt a "sz�jhagyom�ny �tj�n" elh�resült 22 pénzt�r. Mi csup�ncsak 8-13 biztos�t�val pénzt�rral sz�molunk Budapesttel együtt, m�sként fogalmazva, ilyen nagys�grendben v�rhat� a m�köd� pénzt�rak sz�ma. De tov�bbmegyek, a rendszernek nem célja, hogy az orvosokra többletterhet és tov�bbi macer�kat tegyen. Megmarad az �gynevezett egyablakos ügyintézés elve, miszerint a doktoroknak, a szolg�ltat�knak egy helyre kell jelenteniük a teljes�tményüket, és majd az OEP ut�dszervezete lesz az, ahol logikailag a különböz� "kreclikbe" szétrakj�k, hogy adott pénzt�rnak ki a biztos�tottja. �s szintén egy helyr�l kapj�k meg munk�juk ut�n az orvosok a pénzüket. Teh�t nem kell nézniük, hogy " még van egy beteg a dél-baranyai pénzt�rn�l is, akkor vajon onnan fizetetnek-e neki vagy sem�.". Az orvos egy helyre jelenti az összes ell�tott betegét, és egyben kapja meg a munk�ja ellenértékét.

Ki fizeti a "révészt"?

- Minden biztos�t�val külön feltételekkel, különféle jelentési kötelezettséggel kell szerz�dnie az orvosnak, ha a betegét ell�tja? Tényleg mindenkit el kell l�tnia?

- A szerz�désben nem kell külön feltétellel kikötni, de pozit�v értelemben lehet r�la sz�. Nagyon lényeges, hogy egységes szerz�dési feltételek vannak, hiszen ha nekem el kell l�tnom a beteget, akkor a biztos�t� pénzt�r att�l "lefelé" nem térhet el. Az persze el�fordulhat, hogy adott biztos�t� pénzt�r azt mondja, "ez a h�ziorvos nekem nagyon szimpatikus, mert j� orvos, �t prefer�lt orvoss� teszem, többletd�jaz�ssal szerz�döm Vele". Az ilyen külön szerz�désnek sz�m�t, amely az orvosnak kifejezett érdeke, hiszen el�nye sz�rmazik bel�le.

- Lépjünk tov�bb. Ki fizeti az ell�t�st és ki a gy�gyszert�mogat�st?

- Természetesen forr�soldalr�l nézve a pénzt�r. A rendszer logik�ja az, hogy az OEP jogut�dként egységes alapkezel� szervezetté alakulként megmarad, a fejkv�ta t�pus� ell�t�sokat kisz�molja - mi mennyibe kerül -, elsz�molja a teljes�tményeket és leosztja a pénzt�rak foly�sz�ml�j�ra a forintokat. Vagyis a foly�sz�mla egyenleget mindig közli a pénzt�rral. A központ a kifizet� - m�r ha azt kérdezte, hogy ki fizet. Központilag a kincst�r fizeti a gy�gyszer�r-t�mogat�st, meg a szolg�ltat�st, az ell�t�st is, amit azut�n annak a pénzt�rnak a foly�sz�ml�j�ra terheli, akinek tagja a biztos�tott.

- Az orvos és a patika minden biztos�t�val külön leszerz�dik, ahova a betege tartozik? �s, ha igen, akivel nincs szerz�dése, ott egyénileg kell a pénzét kérje?

- Majdnem, hiszen m�s a patika és m�s az orvos biztos�t�val pénzt�rral val� kapcsolata. A patik�k nem szerz�dnek a pénzt�rakkal, nekik nem kell nézniük, hogy a hozz� fordul� biztos�tott-e, vagy sem, illetve a gy�gyszert�rnak melyik pénzt�rral van szerz�dése. Minden patik�ba viheti a receptjét és megkapja a gy�gyszerét, amelyhezi az a nek �r�t majd az OEP arra a pénzt�r ny�jtja a t�mogat�stra terheli, amelyiben a beteg tag. Elvben csak a szerz�dött szolg�ltat�kkal van automatikus elismerés, a h�ziorvosokkal a pénzt�rnak nincs v�logat�si lehet�sége, a beteg dönt arr�l, hogy ki a h�ziorvosa. Ha adott pénzt�r tagja valaki, ahol am�gy X orvos a h�ziorvos - péld�ul Maga Barany�ban b�rmelyik pénzt�rat v�lasztja a Zalaegerszegi székhely� biztos�t�t -, akkor is kötelez� a pénzt�rnak szerz�dést kötnie azzal a h�ziorvossal, akit v�lasztott.

Egy régi fogalmat kellene ismét bevezetni

- Minden biztos�t�nak külön szakmai protokollja lesz ahhoz, hogy eldöntsék, indokolt, elégséges volt-e az adott vizsg�lat, és ha igen, csak ut�na fizetnek, vagy nem fizetnek?

- A dolog bonyolultabb, s tal�n pontosabb lenne, ha egy régi fogalmat ismét bevezetnénk, nevezetesen a helyi elj�r�si, le�r�si rendet. Adott protokoll megszabja, hogy milyen vizsg�lat, milyen gy�gyszer stb. kell a beteg gy�gy�t�s�hoz. Azt, hogy ennek milyen technol�gi�ja, sorrendje, adminisztrat�v kötelessége van, abban esetleg lehet a pénzt�rak között különbség, de a biztos�t�si csomagot sz�k�t�, vagy befoly�sol� eltérés nem fordulhat el�.

- A t�ppénzt, a gyest, a gyedet kit�l kapja majd az érintett? Megmarad-e a t�ppénzes felülvizsg�lat, és ha igen, akkor az kihez tartozik majd?

- Bevallom, ez ma még nyitott kérdés, ugyanis a törvénytervezett szellemében a pénzbeni és a természetbeni ell�t�sok elv�llnak egym�st�l. Az egészségbiztos�t�shoz a természetbeni ell�t�sok, a gy�gyszer, a különböz� szolg�ltat�sok, a gy�gy�szati segédeszközök stb. tartozik, a pénzbeni ell�t�sok - ideértve a t�ppénzt és az imént felsoroltakat - m�sik rendszerbe kerülnek, de ez parlamenti döntés függvénye. A biztos�tottnak nem kell agg�dnia, hiszen ugyanahhoz a felülvizsg�l�hoz megy, mint eddig, neki teljesen mindegy, hogy melyik kincst�ri sz�ml�r�l kapja a t�ppénzt. Az viszont tényleg nyitott kérdés, hogy a felülvizsg�l� kinek az alkalmaz�s�ban �ll majd, annyi biztos, hogy a feladatok nem v�ltoznak, azok felügyelete és forr�s�trendezése azonban v�rhat�.

- Engedtessék meg, hogy felvessem, a 0 forintért végzett influenzaolt�s nem ütközik a pénzügyi-sz�mviteli törvénnyel?

- Nem tudom, hogy a pénzügyi-sz�mviteli törvényben ilyen lenne. Ha az orvos nehezményezi, hogy ezt a feladatot külön neki nem fizetik meg, akkor ebben teljesen igaza van. Ugyanakkor sSzerintem a népegészségügyi feladatokba, a fejkv�t�kba az influenzaolt�s bead�sa bele kell férjen, hiszen a fejkv�t�ban nincs neves�tve pontosan, hogy azért mi mindent szükséges tenni. Még egyszer, meggy�z�désem, hogy az orvos �tal�nyd�jas fizetésébe ennek bele kell férnie.

Még form�l�dnak a tov�bbi v�ltoz�sok

- Az APEH sem az ingyenes teljes�tést, sem az ad�mentes természetbeli juttat�st nem t�ri, m�rpedig az ingyenes egészségügyi kényszerszolg�ltat�s bizony ilyen lenne.

- Ha �gy igaz lenne, akkor a j�rv�nyügyi, és hasonl� ingyen elvégzett szolg�ltat�s is baj volna.

- Teh�t nem igaz, a kérdésemben fogalmakat zavarok össze?

- Nekem vagy azért, mert biztos�t�si jogviszonyom van, vagy "egyszer�en" közegészségügyi, közösségi érdekb�l különböz� ell�t�sok j�rnak. Elég furcsa lenne, ha a fert�zött betegeknek is be kellene a j�rulékot a szolg�ltat�sok ut�n fizetnie. Ezt közegészségügyi érdekb�l végzett tevékenységnek tekintem, mint péld�ul a fentebb eml�tett influenza elleni véd�olt�st. Az ilyen t�pus� vakcin�ci�nak nemcsak az adott egyén védelme, hanem annak a közösségnek is az érdeke, ahol az illet� tart�zkodik.

- Mikor lesz olyan st�diumban a j�r� betegell�t�ssal kapcsolatos reformkoncepci�, hogy arr�l is részletesebben beszélgessünk? Mikor és mit lehet tudni majd az esetleges k�rh�zi v�ltoz�sokr�l? D�ljön kardj�ba az orvos, vagy nem lesz ilyesmire szüksége?

- Semmiképpen se d�ljön, mert a tervezett m�dos�t�sok nem jelentenek sem többlet feladatot, sem igazi többlet fenyegetettséget az orvosok sz�m�ra. A biztos�t� pénzt�r minden ell�t�si kötelezettséggel rendelkez� szolg�ltat�val és ell�t�si kötelezettséggel b�r� önkorm�nyzati intézménnyel kötelez�en szerz�dést köt. Teh�t érdemben önmag�ban a v�ltoz�st�l senkinek nem sz�nik meg a munkahelye, a rendszerbe kerül� forr�s, j�rulék, bevétel nem csökken, a szolg�ltat�knak nem kell att�l félni, hogy kevesebbet kapnak, s�t amit a beszélgetésünk elején mondtam, ak�r a szolg�ltat�k bevétele n�het is.

- Tizennégy esztendeje ismerem mag�t és m�r akkor is felvetettem - most szintén ezt teszem -, mihez képest fizet a biztos�t�? Anno azt mondta, val�ban kellene valamilyen min�ségmérés. Az �j szisztém�ban az ell�t�s min�ségének érvényes�tése mennyire lesz jelen?

- A min�ségbiztos�t�s legal�bb h�rom szinten szerepel az �j törvénytervezetben. Az els�r�l eddig beszéltünk, vagyis, ha az ell�t�si csomag körülhat�rolt, akkor az m�r önmag�ban min�ségbiztos�t�s. Tov�bb� a törvény a pénzt�rakat arra kötelezi, hogy a szolg�ltat�kat - ez legink�bb a k�rh�zakat érinti -, min�ségi indik�torokkal monitorozza, amit azut�n a beteg felé t�jékoztatnia szükséges. Végül a harmadik szint a felügyelet, amit éppen ennek az érdekében h�vtunk életre.

- A biztos�t�-orvos kapcsolatban mennyire lesz az orvos szond�zva a biztos�t� �ltal?

- A biztos�t� alapvet�en azt ellen�rzi majd, hogy az orvos �ltal elsz�molt tevékenység a szakmai protokolloknak, a szakma szab�lyinak megfelel�en történt-e. Ilyen szempontb�l er�sebb ellen�rzés lesz, mint most van.

- Köszönöm a beszélgetést. Szeretném decemberben �jra felkeresni, hogy a h�rom ell�t�si szinten tervezett tov�bbi v�ltoz�sokr�l a webdoki.hu olvas�it t�jékoztathassuk.

- Természetesen, �llok elébe. Nem gy�z�m ismételni: sikeres reform csak az abban résztvev�kkel és partneri viszonyban együtt képzelhet� el.

2007. november 26. 15:00, hétf� - Krasznai �va

« vissza

Id�pont foglal�s

Id�pont foglal�s ›

A foglal�shoz regisztr�ci� sz�ks�ges.
Regisztr�ci� ›
Ha m�r regisztr�lt, az oldal tetej�n tal�lhat� link seg�ts�g�vel bel�phet.

Az orvos v�laszol

Tegye fel k�rd�s�t - �r�sban v�laszolunk �nnek K�rdezzen �n is! ›

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

"Igazi v�ltoz�s akkor lesz, amikor az orvos t�bbletteljes�tm�nyeit a keletkezett t�bbletbev�tel kifizet�s�vel elismerik"

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

"Igazi v�ltoz�s akkor lesz, amikor az orvos t�bbletteljes�tm�nyeit a keletkezett t�bbletbev�tel kifizet�s�vel elismerik"

keres�s

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol