Citymed orvosi portál

E moratórium arra szolgál, hogy minden érintett, akinek rendezetlen a társadalombiztosítási jogviszonya, azt rendezze. Erre biztosított idõt idén áprilistól december végéig a kormány azt követõen, hogy megváltoztak a jogszabályok, és megkezdõdött az egészségügyi szolgáltatások igénybevételénél a jogviszony ellenõrzése.

Az ellenõrzés ezután is fennmarad. A változás a 2007. novemberében elfogadott törvénymódosítás szerint az, hogy ha az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevõ személy a jogviszony ellenõrzés során "piros lámpát kap" (vagyis arról kap értesítést, hogy nem szerepel az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában), akkor ennek következménye lesz az adóhatóságnál.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatot szolgáltat az adóhatóságnak a jogviszony feltételezett rendezetlenségérõl, az igénybevett szolgáltatásról.

Ha bebizonyosodik, hogy az ellátást igénybe vevõ személy nincs biztosítottként bejelentve, akkor az adóhatóság eljár azzal szemben, aki elmulasztotta a bejelentési és járulékfizetési kötelezettség teljesítését.

December 31-ig még rendezhetik jogviszonyukat azok, akiknek nincs biztosítással járó jogviszonyuk (pl. nem munkavállalók, vagy egyéni vállalkozók), és nem részesülnek szociális vagy társadalombiztosítási ellátásban sem (pl. gyesben, gyedben, nyugdíjban), vagyis olyan nagykorúak, akiknek nincs egészségügyi szolgáltatás igénybevételére jogosító jogviszonyuk. Ezeknek a személyeknek (pl. a nagykorú eltartottaknak, alkalmi munkavállalóknak) az egészségügyi ellátásuk fedezetére egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük, amelynek összege 2008. január 1-jétõl 4 350 forint/hónap. Az a személy, aki 2007. december 31-éig bejelentkezik az adóhatósághoz járulékfizetésre, a törvény alapján visszamenõlegesen mentesül a bejelentés és a járulékfizetés elmulasztása miatti jogkövetkezmények alól.

A biztosítottakon kívül egészségügyi szolgáltatásra jogosultak az alábbiak. (nekik nem kell bejelentkezniük az állami adóhatósághoz):

• a táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben, baleseti járadékban részesülõk,
• a saját jogú nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban, rehabilitációs járadékban részesülõk,
• a mezõgazdasági járadékban (öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegû öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban), átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, egészségkárosodási járadékban, fogyatékossági támogatásban, rokkantsági járadékban, házastársi pótlékban, házastársi jövedelempótlékban részesülõk,
• a nemzeti gondozási díjban (pótlékban), hadigondozotti ellátásban részesülõk,
• a bányászati kereset-kiegészítésben részesülõk,
• a gyermekgondozási segélyben részesülõk,
• a Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól, felekezettõl nyugdíjban, a Magyar Alkotómûvészeti Közalapítványtól öregségi nyugdíjban vagy rendszeres rokkantsági segélyben részesülõk,
• a rendszeres szociális segélyben, idõskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban részesülõk,
• a közoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú, nevelési-oktatási vagy a felsõoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsõoktatási intézményben nappali rendszerû oktatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgárok, valamint azok a külföldi állampolgárok, akik nemzetközi szerzõdés vagy az oktatásért felelõs miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban állnak,
• a megváltozott munkaképességû, illetve egészségkárosodást szenvedett személyek, akiknek a munkaképesség-változásának mértéke az 50 százalékot, illetve egészségkárosodásának mértéke a 40 százalékot eléri, és az illetékes hatóság erre vonatkozó igazolásával rendelkeznek,
• azok a személyek, akik a nyugdíjkorhatárt betöltötték és a minimálbér 30 százalékánál kevesebb jövedelemmel rendelkeznek,
• a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezõ kiskorúak,
• a személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személyek (kivéve a külföldi állampolgárt), a gyermekvédelmi rendszerben utógondozási ellátásban részesülõ 18-24 éves fiatal felnõttek, továbbá az illetékes magyar hatóság által ideiglenes hatállyal elhelyezett, otthont nyújtó ellátás keretében átmeneti és tartós nevelésbe vett külföldi kiskorú személyek,
• a fogvatartottak,
• a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény 54. §-a alapján szociálisan rászorult személyek, vagyis azok, akiknek a családjában az egy fõre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 120 százalékát (2008-ban a 34 200 forintot), és errõl az önkormányzat jegyzõje hatósági bizonyítványt állított,
• a nevelõszülõi tevékenységet folytató személyek, ha az e tevékenységbõl származó tárgyhavi járulékalapot képezõ jövedelem nem éri el a minimálbér 30 százalékát,
• a hajléktalanok.
  
  A megváltozott munkaképességû személyeknek, továbbá a nyugdíjkorhatárt betöltött és a nevelõszülõi tevékenységet folytató azon személyeknek, akiknek a jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a jogosultság megszerzése érdekében szükséges, hogy bejelentkezzenek a megyei egészségbiztosítási pénztárhoz.

Az itt felsorolt személyek után a Magyar Állam fizeti meg a járulékot, havonta 4 350 forintot.

Összefoglalva: január elsejétõl a Magyarországon lakóhellyel rendelkezõ magyar állampolgár továbbra is térítésmentesen megkapja a számára szükséges, az egészségbiztosító által finanszírozott egészségügyi ellátást. Ha azonban az ellenõrzés során kiderül, hogy biztosítási jogviszonya rendezetlen, akkor az adóhatóság eljárást indít a bejelentési és a járulékfizetési kötelezettség elmulasztása miatt.

Pénzügyminisztérium
Sajtóiroda
Budapest, 2007. december 13.