Citymed

T�rt�nelmi helyzetben vagyunk

A MOK eln�ks�ge rendk�v�li �l�st tartott a m�dia �ltal m�r ismertetett esetleges t�meges alapell�t�i szerz�d�sbont�s �gy�ben. Ennek r�szleteir�l sz�molt be �js�g�r�knak �ger Istv�n eln�k, Gerle J�nos aleln�k �s Hermann P�ter a Fogorvosi Tagozat eln�ke.

�ger Istv�n elölj�r�ban hangs�lyozta: a MOK valamennyi kolleg�val egyetemben a biztons�gos, nyugodt betegell�t�sban érdekelt, azért küzd. �rdekérvényes�téshez csak végs� szükség esetén folyamodik!

A MOK tudom�sul veszi - többek között - az Alapell�t� Orvosok Orsz�gos Szövetségének m�lt szombati nagygy�lésének résztvev�it�l, sz�mos m�s kollég�t�l, illetve tagszervezett�l érkez� kezdeményezéseket, és kötelességének tekinti az ezek összehangol�s�hoz szükséges jogi és technikai lépések megtételét.

A MOK t�mogatja a szükséges érdekérvényes�tés eszközeként az esetleges tömeges szerz�désbont�st és függetlenül kamarai tags�gi viszony�t�l, valamennyi, az alapell�t�sban érintett orvost megsz�l�tja.

A kamara a következ� követeléseinek ad hangot:

a) Haladéktalanul gondoskodni kell a vizitd�j bevétel teljes kompenz�ci�j�r�l valamennyi érintettnek 2008. �prilis 1-ig visszamen�leg.

b) 2009. janu�r 1-ét�l kérjük az alapell�t�sban az eszközp�tl�si �tal�ny (amortiz�ci�) helyre�ll�t�s�t.

c) A 2009. janu�r 1-ét�l az alapell�t�sban a tényleges bekerülési költségek figyelembe vételével történjen meg a finansz�roz�s mértékének meg�llap�t�sa, legal�bb a közalkalmazottakat megillet� bérjuttat�sok szintjén.

d) A m�ködtetési jog rendszerjogi, sz�mviteli rendezése koncesszi� t�pus ir�ny�ba 2008. december 31-ig. Ez nem érinti a költségvetést, de az orvosok sz�m�ra kulcskérdés a jogi környezet rendezettsége, stabilit�sa.

Hat�rid�k:

a) pontot illet�en 2008. �prilis 15-t�l sz�m�tott t�rgyal�s 30 napon belül, végeredmény 45 napon belül.
b) c) d) tekintetében 2008. december 31.

A MOK elnöksége �gy hat�rozott, hogy abban az esetben haszn�lja fel szükség esetén a közjegyz� el�tt letétbe helyezett érdekérvényes�t� eszközt, ha legal�bb 4 ezer f� szerz�désbont�si sz�ndék�t b�rja.

A t�rgyal�sok szorgalmaz�s�val egyidej�leg az érdekérvényes�tés szervezését is haladéktalanul megkezdi: az érintettek teljes körét elektronikusan és postai �ton sz�l�tja meg, és v�rja a szerz�désbont�ssal kapcsolatos dokumentumok visszajuttat�s�t.

A vizitd�jjal kapcsolatos, a médiumokban sokszor tévesen értelmezett �ll�spontj�t ismételten kifejtve, �ger Istv�n azt mondta: a vizitd�j gazdas�gilag szükséges finansz�roz�s volt, rossz filoz�fi�val, az emberek sz�m�ra sért�, a szakma sz�m�ra pedig kisz�m�thatatlan m�don. Ezért küzdöttünk, hogy sz�njön meg. Azzal, hogy megsz�nt, vissza�llt az a kor�bbi praxisd�j, amely m�r a vizitd�j bevezetése el�tt is kevésnek bizonyult. Külön kell teh�t v�lasztani azt, hogy többletforr�sra mindenképpen szükség volt, att�l, hogy ezt rossz eszközzel biztos�tott�k.

Mi lesz az önkorm�nyzati szerz�désekkel?

�js�g�r�i kérdésekre v�laszolva az elnök elmondta: a közeljöv�ben egyeztetni fog az önkorm�nyzati szövetségekkel, noha az orvosok nem velük vannak ellentétben. Nyilv�nval�, hogy az önkorm�nyzatokn�l nincsenek meg a szükséges forr�sok a helyzet megold�s�ra. A szerz�désbont�s azért ir�nyul az OEP-pel kötött egységes szerz�désekre, mivel onnan jön a pénz, és mert az önkorm�nyzati szerz�dések kezelhetetlenül heterogének . B�r tény, hogy az önkorm�nyzatoknak ell�t�si kötelezettségük van, tömeges szerz�désbont�s esetén azonban, még ha akarn�k, akkor sem tudn�k p�tolni a kies� orvos munk�j�t m�shonnan. Ne felejtsük el azt sem, hogy 1400 nyugd�jas kor� kolléga dolgozik, több, mint sz�z betöltetlen praxis van, és ki tudja, h�nyan készülnek külföldre. Elvileg az �NTSZ elrendelhetne katasztr�fahelyzetet, de ugyanebbe a problém�ba ütközne: nem tudna �tir�ny�tani m�shonnan orvosokat anélkül, hogy m�s helyeken ne keletkezne ell�tatlans�g.

A miniszter szerint az orvosok ingyen is kötelesek dolgozni, a fizetést esetleg nem kap� asszisztencia azonban nem. Tov�bb�, ha az orvosnak nincsen szerz�dése az OEP-pel, nem tudna t�ppénzbe venni, nem tudna receptet �rni, de még a veszélyes hulladékot sem tudn� elsz�ll�ttatni, egysz�val: az �NTSZ �ltal szigor�an ellen�rzött személyi és t�rgyi minimumfeltételeknek nem tudna megfelelni, �gy betegell�t�st sem tudna végezni. Mindazon�ltal �ger Istv�n meggy�z�dése, hogy egyetlen orvos sem hagyna meghalni beteget emiatt.

Az elnök ismételten kiemelte, a kamar�nak nem célja a szerz�désbont�s, a v�zolt helyzet megval�sul�sa, ez csup�n egy végs� kényszer�t� eszköz az elfogadhat� megegyezésre. T�rgyal�sra b�rkivel hajland�ak vagyunk, még az egyre agressz�vebb miniszterrel is, bizonys�g erre a jelen sajt�t�jékoztat�t követ� minisztériumi egyeztetés sorozat következ� fejezete.

Történelmi helyzetben vagyunk

Minden orvosnak tudom�s�ra hozzuk, hogy olyan akci�ban vesznek részt, ami személyes egzisztenci�juk veszélyeztetése nélkül vezethet eredményre. Tiszt�ban kell lenniük azzal, hogy szolidarit�ssal tartoznak önmaguknak és kollég�iknak is, a kamara ezt csup�n erny�ként fogja össze. Az elnök �gy l�tja, hogy az alapell�t�k vannak annyira elkeseredettek és elsz�ntak, hogy teljesülhet a kit�zött létsz�mhat�r.

A fogorvosok szerint is helyzet van

Gerle J�nos alelnök elmondta, a fogorvosok nem t�l gyakran szerepelnek a médi�ban, most azonban helyzet van. Az alapell�t�s 3 pillérének egyike a fogorvosi ell�t�s, amelyek - b�r kevésbé érinti �ket a vizitd�j kiesése - ugyancsak nagyon nehéz helyzetben, az ellehetetlenülés hat�r�n vannak. A vészhelyzetre m�r rég�ta felh�vt�k az érintettek figyelmét, a Parlament Egészségügyi Bizotts�ga mégis csak most t�rgyalja a stomatol�gia és a sz�jsebészeti ell�t�s helyzetét.

Hermann Péter, a fogorvosi tagozat elnöke hozz�tette: hi�ba kérték a minisztert, hogy a kompenz�ci� terjedjen ki a fogorvosokra is, elutas�t�sban részesültek. �ll�t�lag egy rendeletm�dos�t�s rendezte volna a helyzetüket, ez azonban még a tervezet indokl�sa szerint sem val�sul meg.

A fogorvosi ell�t�rendszer m�ködési és finansz�roz�si anom�li�i

• Az alapell�t�s h�rom pillérét a h�ziorvosi, h�zi gyermekorvosi és a fogorvosi alapell�t�s képezi, ennek ellenére sz�beli, majd �r�sbeli el�terjesztésünkre az egyeztetéseken a Miniszter kijelentette, hogy a fogorvosok nem fognak részesülni a vizitd�j-kompenz�ci�b�l a tervezett fog�szati ell�t�s finansz�roz�s�nak v�ltoz�sa miatt. A minimum id� bevezetése a z�rt kassza miatt semmilyen ellentételezést nem jelenthet a fogorvosok sz�m�ra, csup�n a fogorvosok közti eloszt�si ar�nyt v�ltoztatja meg kis mértékben. A rendelet tervezet is kiemeli, m�g az egyik oldalon megtakar�t�s érhet� el azzal, hogy a beavatkoz�sok elsz�molhat�s�ga nagymértékben korl�toz�dik (Szab�lykönyv) és egyes beavatkoz�si k�dok megsz�nnek, addig a m�sik oldalon az �j k�dok bevezetése, valamint az el�re nem tervezhet� mennyiség� beavatkoz�sok többletkifizetést eredményeznek. Tekintettel arra, hogy a fog�szati ell�t�sok finansz�roz�sa „z�rt kassz�b�l” történik, a Szab�lykönyv és a finansz�roz�s m�dos�t�sa nem okoz többletköltséget és többletbevételt sem az E. Alap szintjén.

• Amennyiben a praxisok m�ködtetési költségét mindent besz�m�tva (havi kiad�s összes�tve az asszisztensn� bérével és j�rulék�val együtt) az OEP-t�l sz�rmaz� bevétellel összevetjük, �ltal�ban elmondhat�, hogy a v�llalkoz� fogorvosoknak a jelenlegi finansz�roz�s az orvosi minim�lbér kivételét sem teszi lehet�vé.

• 2002-ben az 50%-os béremelés fedezetét csak négy h�napig foly�s�tott�k, az�ta a megemelt bér,- és j�rulék költsége a rendel�ket s�jtja.

• 2007-ben a konvergencia-program miatt a fog�szati kassza nagys�ga a költségvetésben tervezetthez képest csökkent, és 2008-ban csup�n a 2006-os nagys�grendet érte el. A 2007. évi csökkentés, az eszközp�tl�s eltörlése, az energia költség és közterhek növekedése (nem részletezve a lakoss�gi elvon�sokat meghalad� v�llalkoz�i terhek növekedését) azt eredményezte, hogy a bevezetett vizitd�j messze nem kompenz�lta a kiesett bevételt a fogorvosi praxisok esetében. A vizitd�j megszüntetése ut�n az elmarad� bevétel növelés egyértelm�en veszélyezteti az ell�t�s szakmai sz�nvonal�nak fenntart�s�t, finansz�roz�si kényszerb�l annak folyamatos csökkenését eredményezi. Összességében az ell�t�s biztons�ga van veszélyben.

• Sz�m�t�saink alapj�n önmag�ban az OEP bevétel nem teszi lehet�vé a fogorvosi alapell�t�s m�ködését. Az orsz�g azon területein, megyékben ill. településeken, ahol a munkanélküliség, a lakoss�g elszegényedése, a folyamatosan csökken� jövedelem következtében a tér�téses fogorvosi szolg�ltat�s igénybevétele alacsony, az ebb�l remélt többletbevétel nem tudja csökkenteni a praxisok alulfinansz�rozotts�g�t.

• Az akt�v fogorvosok 25%-a nyugd�jas kor�, az �tlagéletkoruk 50,5 év. Amennyiben a finansz�roz�s ellehetetlen�ti sz�mukra a munkavégzést, akkor felhagynak a betegell�t�ssal, és nincs, aki a helyükre tudna lépni. 2004-�ta 261-en kértek „J� h�rnév igazol�st” (külföldi munkav�llal�shoz kell), ez messze a legmagasabb a szakm�k közül (aneszteziol�gia 177, h�ziorvostan161).

• Végs� következtetésként meg�llap�that�: ma Magyarorsz�gon a fogorvosi alapell�t� praxisok jelent�s része m�ködtethetetlenné v�lt, mely a nagysz�m� v�llalkoz�sok esetében azt jelenti, hogy minden rendelés a deficitet, az ad�ss�g�llom�nyt növeli, szakmailag és mor�lisan is ellehetetlen�ti a fogorvosok gy�gy�t�- megel�z� tevékenységét.

(mok)

(2008.04.16. 12:58)

« vissza

Id�pont foglal�s

Id�pont foglal�s ›

A foglal�shoz regisztr�ci� sz�ks�ges.
Regisztr�ci� ›
Ha m�r regisztr�lt, az oldal tetej�n tal�lhat� link seg�ts�g�vel bel�phet.

Az orvos v�laszol

Tegye fel k�rd�s�t - �r�sban v�laszolunk �nnek K�rdezzen �n is! ›

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

T�rt�nelmi helyzetben vagyunk

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

T�rt�nelmi helyzetben vagyunk

keres�s

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol