Citymed

Agg�d� n�k

A gazdas�gi hanyatl�s miatti stressz jobban terheli a n�ket, mint a f�rfiakat. Hogyan lehet elker�lni a szorong�ssal �sszef�gg� betegs�geket? A g�z�rak az �gbe mennek, a t�zsde �sszeesett, a munkan�lk�lis�g ar�nya emelkedik. Alig tal�lni olyan h�ztart�st, amelyet ne �rintene a gazdas�gi v�ls�g, �s a k�vetkezm�nyek t�lmutatnak a csal�di k�lts�gvet�sen. B�r mindenki szorong ilyen esetekben, a n�k jobban meg�rzik a stresszt, �s ez �rt eg�szs�g�knek.

Az Amerikai Pszichol�giai T�rsas�g nemrégiben kiadott felmérése szerint több n� agg�dik a gazdas�gi helyzet miatt, mint férfi (84 illetve 75 sz�zalék). Sokan sz�moltak be �jonnan jelentkez� testi és lelki tünetekr�l: fejf�j�sr�l, ingerültségr�l, �lmatlans�gr�l, f�radts�gr�l, t�levésr�l és mellkasi f�jdalmakr�l.

A nemek közötti eltérés oka val�sz�n�leg a n�k csal�di életben betöltött szerepével függ össze, valamint azzal, hogy a n�k ny�ltabban beszélnek a stresszr�l.

A 44 év feletti n�k szoronganak legink�bb a pénzügyek miatt, és ennek hossz� t�v� hat�sai is lehetnek, mondja Katherine Nordal, az APA igazgat�ja. – A menopauza ut�n a n�k elvesztik biol�giai el�nyüket a sz�vbetegségek szempontj�b�l. M�r nem védik �ket a hormonok �gy, mint fiatalabb korunkban.

Mivel a stressz jelent�s mértékben növeli a sz�vbetegség kock�zat�t, különösen az id�sebb n�knek kell ügyelniük a stressz mérséklésére. Nem védettek azonban a fiatalabb n�k sem, a 20-as éveikben j�r� n�k 75 sz�zaléka is agg�dik, szorong.

�rdekes eredményre jutottak egy esettanulm�ny-sorozat szerz�i. Az olyan tünetek, mint a mellkasi f�jdalom, a légszomj vagy a f�radts�g sokkal kevesebb figyelmet kap, ha n�kr�l van sz�, mint ha férfiakr�l. Ilyen tünetekkel a férfiakat azonnal kardiol�gushoz ir�ny�tj�k, és sz�vkoszor�ér-vizsg�latot végeznek rajtuk, m�g ha egy n� fordul orvoshoz, a stresszt okolj�k a panaszokért.

Mit lehet tenni? Az els� lépés, a stressz figyelmeztet� jeleinek felismerése. Ezeket �gy kell felfogni, mint egy különleges nyelvet. A szervezet �gy jelzi, hogy v�ltoztatni kell. Ehhez azonban ugyanazt a nyelvet kell haszn�lni. Ha valaki stressz alatt �ll, a szervezete akci�ra kész �llapotba kerül, és ha nem cselekszik, megmarad a stresszreakci�. Ez az oka annak, hogy m�r napi többször 10-15 perces séta is enyh�ti a stresszt.

Nagyon fontos a t�mogat� környezet is, különösen elh�z�d� stresszes id�szakokban. Hat�sos, ha a n�k néha elengedik magukat, relax�lnak, sét�lnak vagy vesznek egy kényeztet� fürd�t, olvasnak egy j� könyvet. A TV-nézést a szakemberek nem sorolj�k a stresszt enyh�t� m�dszerekhez.

Ha ezek az egyszer� megold�sok nem seg�tenek, forduljunk szakemberhez. – Ha egy n� �gy érzi, valami baj van, akkor mindig igaza van – mondja Alexandra J. Lansky, a Columbia-egyetem kardiol�gusa.

Ha a végleges diagn�zis a stressz, nem pedig valamilyen testi vagy lelki betegség, legtöbbször seg�t, ha az orvos szorong�scsökkent� gy�gyszert �r fel. Kutat�sok bizony�tj�k azonban, hogy a viselkedéster�pia a gy�gyszeres kezeléssel együtt adja a legjobb eredményt.

Newsweek
http://www.informed.hu/eletmod/psych/?article_hid=118351

« vissza

Id�pont foglal�s

Id�pont foglal�s ›

A foglal�shoz regisztr�ci� sz�ks�ges.
Regisztr�ci� ›
Ha m�r regisztr�lt, az oldal tetej�n tal�lhat� link seg�ts�g�vel bel�phet.

Az orvos v�laszol

Tegye fel k�rd�s�t - �r�sban v�laszolunk �nnek K�rdezzen �n is! ›

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

Agg�d� n�k

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

Agg�d� n�k

keres�s

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol