A várandós anya és a közeli családtagok oltása megvédheti az újszülöttet az influenzától

Amerikai kutatók szerint a terhes anya és a közeli családtagok influenza elleni védőoltása a terhesség második és harmadik szakaszában jó eséllyel megvédheti az újszülöttet a későbbi fertőzéstől. Az eredmény azért is nagy jelentőségű, mert a csecsemők hathónapos korig nem kaphatják meg az influenza elleni oltást, és körükben ez a megbetegedés gyakran igen súlyos szövődményeket okoz.


A Johns Hopkins Egyetem kutatói a tavalyi influenzaszezonban azt vizsgálták, hogy a várandós édesanyáknak a terhesség második vagy harmadik szakaszában beadott influenza elleni oltása mennyivel csökkenti az újszülöttek fertőződésének kockázatát. (A terhesség első szakaszában - 1-14. hét - az esetleges mellékhatások miatt nem ajánlott az édesanyáknak az influenza elleni védőoltás beadatása, és később is mindig egyeztetni kell az orvossal.)

A tanulmányban 340 bangladesi anyát és gyermekeiket vizsgálták. Az eredmények szerint az édesanyák oltása 63 százalékkal csökkentette az influenza előfordulását az újszülöttek körében, és a súlyos légzőszervi betegségek is 36 százalékkal ritkábbá váltak a kicsiknél. "Jóllehet, nem létezik hathónapos kornál fiatalabb gyermekek számára oltóanyag, a kutatásaink mégis kimutatták, hogy a terhes anyák vakcinációjával a csecsemők fertőződésének esélye is alacsonyabbá tehető" - magyarázta eredményeikkel kapcsolatban Dr. Mark Steinhoff, a kutatás vezetője.

Az észak karolinai Duke Gyermekkórház (USA) orvosai szintén a tavalyi influenzaszezonban azt vizsgálták, hogy a terhes anyák és az édesapák influenza elleni oltása mennyiben védő hatású a születendő gyermekre nézve. Az eredmények ebben a vizsgálatban is azt mutatták, hogy az oltásnak köszönhetően azok a gyermekek, akiknek mindkét szülője beoltatta magát az influenza ellen, 55%-kal kisebb eséllyel kapták el az adott időszakban a fertőzést.

A szakember az oltásról

Amint azt korábbban Dr. Szolnoki István, Országos Tisztifőorvosi Hivatal járványügyi főosztályvezető-helyettese az [origo]-nak elmondta, hathónapos kor alatt nem adható be az influenza elleni védőoltás, ezért ebben az időszakban legjobb védekezés a csecsemő izolálása járvány idején, és a családtagok beoltása. Influenzaszezonban ezért lehetőleg minél kevesebben látogassák a kórházban az újszülöttet. Ezenfelül még a második (a terhesség 14-27. hete) vagy harmadik trimeszterben (a terhesség 28-40. hete) lévő várandós édesanyák és a közvetlen családtagok még a szülés várható időpontja előtt oltassák be magukat a fertőzés ellen. A kisbabák hathónapos kortól kaphatnak első alkalommal influenza elleni védőoltást, 9 éves kor alatt azonban az első alkalommal 2 oltást kell adni 6 hét különbséggel. Az oltás ismétlése ezután - a felnőttekéhez hasonlóan - évente szükséges a változó antigén-szerkezet miatt. Korábbi cikkünkben részletesebben olvashat arról, hogy mely hathónapos kor feletti gyermekeknek javasolják a szakemberek az influenza elleni oltást.

Miért lehetnek védettebbek a beoltott édesanyák csecsemői?

Amint arról korábbi cikkünkben már beszámoltunk, a University of Columbia (USA) kutatói azt találták, hogy az influenza elleni vakcinával beoltott anyák csecsemőinek nagyjából egyharmadánál jelen vannak a vírus ellen termelt antitestek és T-sejtek. Rachel Miller és munkatársai olyan anyák csecsemőit vizsgálták, akiket a terhesség második, illetve harmadik harmadában influenzavírus elleni vakcinával oltottak be. A kutatók az újszülöttek köldökzsinórvéréből vett mintákban próbálták kimutatni azoknak az ellenanyagoknak (antitesteknek) és T-sejteknek a jelenlétét, amelyek aktívan részt vesznek a vírus elleni védekezésben (a fehérvérsejtek közé tartozó T-sejtek részben a szervezet kórokozók elleni védekezésében vesznek részt, részben pedig a B-sejtek ellenanyag-képzését szabályozzák).

A vizsgálat során az influenzavírus antigénjeit utánzó, festékkel jelölt (fluoreszcens) molekulákat használtak, amelyeknél fényreakciót vált ki, ha a "rájuk támadó" immunsejtek kapcsolatba lépnek velük. A kutatók azt tapasztalták, hogy körülbelül minden harmadik csecsemő vérében jelen vannak az influenzavírussal szemben termelt antitestek és T-sejtek. A T-sejtekben az apától származó örökítőanyag (DNS) által kódolt fehérjeszekvenciákat lehetett kimutatni, ami kizárja annak lehetőségét, hogy ezek a sejtek esetleg közvetlenül az anya szervezetéből kerültek volna át az újszülöttek szervezetébe. "Az eredmények alapján arra következtetünk, hogy a vakcinával az anya szervezetébe juttatott antigének átadódhatnak a születendő gyermeknek, így a születést követően már a csecsemő szervezete is képes lehet rá, hogy azonnal reagáljon a vírusfertőzésre" - mondta a kutatás vezetője.

Miért különösen veszélyes az újszülöttekre az influenza?

Dr. Szolnoki István elmondta még, hogy az újszülöttek és a kisgyermekek - mivel korábban influenzafertőzésen még nem estek át -, a szezonban előforduló valamennyi influenzavírustól fertőzést kaphatnak és megbetegedhetnek. Az influenzafertőzés súlyos légzőszervi betegségek kialakulásához vezethet, így hörghurut, tüdőgyulladás, asztma és is kialakulhat az érintetteknél. Az influenza szövődményeként gyakran fellép középfülgyulladás is, ami hallási problémákhoz, a beszédképesség fejlődésének késleltetéséhez vezethet. Az influenzát követő szövődmények jelentős részét azonban a pneumococcus baktérium (Streptococcus pneumoniae) okozza. A pneumococcus által okozott súlyos és életveszélyes betegségek között szerepel az agyhártyagyulladás, a vérmérgezés és a súlyos tüdőgyulladás, az egyéb betegségek közül pedig a középfülgyulladás a leggyakoribb. (A pneumococcus által okozott fertőzésről és védőoltásáról korábbi cikkünkben bővebben olvashat.)

Már lehet kérni az influenza elleni oltást

Az influenzás megbetegedések elleni védőoltást a várható járvány előtt egy-három hónappal ajánlatos beadatni, vagyis épp ezekben a hetekben, október-november környékén a második vagy harmadik trimeszterben lévő várandós édesanyáknak és családjuknak is. Az influenza szempontjából veszélyeztetett csoport tagjai - például a 60 év felettiek és a krónikus betegségben szenvedők, bővebben lásd korábbi cikkünket - továbbra is ingyen kapják az oltást, a többieknek nagyjából 1500 forintot (75%-os térítési díjat) kell fizetniük a patikákban beszerezhető vakcinákért és még ugyanennyit a beadásért, vagyis összesen 3000 forintot. A szakemberek szerint az idei szezonban az aktív népesség legalább felének tanácsos lenne beoltatnia magát, bár Magyarországon az eddigi tapasztalat szerint még a veszélyeztetett csoportból is csak minden harmadik ember kéri a vakcinát.
"Az országban október folyamán 1 millió 300 ezer vakcinát osztottak szét ingyen: idén előfordulhat, hogy ez a készlet kevésnek bizonyul, feltéve, hogy sikeres lesz az oltásra való lakossági felhívás és a szokásosnál többen kérik majd az oltást a szezon elején" - mondta Dr. Falus Ferenc országos tisztifőorvos korábban az [origo]-nak.

A vakcina beadását követő hetedik napon alakul ki az 50%-os, 21 nap múlva pedig a teljeskörű védettség: a legjobb, ha minél hamarabb beoltatjuk magunkat, és nem várjuk meg, amíg hazánkba is elér az idei járvány. Az újfajta vírustörzsek közül Angliában, a skandináv országokban és egyes adatok szerint már Ukrajnában is észlelték az idén feltehetően járványt okozó "A" típusú vírustörzseket, Magyarországon azonban az eddig vizsgált 17 mintából még egyikben sem mutattak ki influenzavírust.

Makó Attila 2008. október 31., péntek, 8:20
[origo] egészség


« vissza

Időpont foglalás

 

Időpont foglalás ›
A foglaláshoz regisztráció szükséges.
Regisztráció ›
Ha már regisztrált, az oldal tetején található link segítségével beléphet.
Az orvos válaszol
Tegye fel kérdését - írásban válaszolunk Önnek Kérdezzen Ön is! ›
Mennyire tetszenek Önnek a megújult Citymed oldalak?