Citymed

Az orvosi titoktart�s k�telezetts�gei

Az orvosi titoktart�s k�rd�s�t sokan a hippokrat�szi esk� betart�s�val azonos�tj�k, pedig ma m�r enn�l sokkal t�bbet k�vetel a jog. A beteggel val� kapcsolattart�sban, t�j�koztat�s�nak m�dj�ban az eg�szs�g�gyben dolgoz�k k�z�l m�g sokan t�pl�lnak t�vhitet. Dr. Kel�nyi Zolt�n titok- �s adatv�delmi szak�rt�t�l a titoktart�s �s t�j�koztat�si k�telezetts�g aktu�lis jogi k�rd�seir�l �rdekl�dt�nk.

2006. november 28. 13:00, kedd - Dr. Palla S�ndor

- A hazai orvosi titoktart�s szab�lyoz�sa hasonl� az Uni� m�s orsz�gaiban alkalmazottakhoz?

- Törvényi szab�lyoz�sunk adatvédelmi szempontb�l helyenként szigor�bb ann�l. Noha a közfelfog�sban az orvosi titoktart�s és a betegek adatainak kezelése két különböz� fogalomként jelenik meg, amelyre m�s-m�s szab�lyok érvényesek. Ezek gyakorlatilag azonos fogalmakat jelölnek. A törvényben orvosi titoktart�s c�men megfogalmazott szab�lyrendszer val�j�ban az egészségügyi személyes adatok kezelésének egyes szab�lyair�l sz�l. A személyes adatok kezelését alapvet�en az adatvédelmi törvény szab�lyozza. Ez a törvény �ltal�nos szab�lyokat fogalmaz meg az adatkezeléssel kapcsolatban, és nem tér ki az egészségügyre, mint speci�lis területre. Van azonban egy lényeges momentuma, tudniillik az egészségügyi adatokat az �gynevezett különleges adatok közé sorolja, melyek az �ltal�nosn�l szigor�bb védelmet élveznek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az egészségügyi ell�t�sban keletkez� valamennyi adat kezelését a törvényalkot�k is különlegesen érzékeny területnek tekintették. Ugyanakkor figyelemmel voltak arra is, hogy a jogalkalmaz�snak ezen a területén nem elegend� az adatvédelmi törvény �ltal�nos szab�lyoz�sa. Hiszen az ell�t�sban az orvos és betege, illetve az ell�t� személyzet között olyan speci�lis kapcsolat jön létre, melynek kezelésére külön szab�lyokat kell alkotni. Ezért e területet külön szab�lyoz�, speci�lis törvény is született, mely kifejezetten az egészségügyi személyes adatok kezeléséhez ad eligaz�t�st. Az ell�t�s minden területén e törvény el��r�sait kellene alkalmazni, vagyis az ell�t� személyzetnek azt alaposan ismerni kellene.

- Ezek szerint az orvosok, az intézmények dolgoz�i nincsenek tiszt�ban a törvény el��r�saival?

- Hi�nyosan és esetlegesen. Kevesen tudj�k, hogy a törvényben el��rt adatkezelési kötelezettségek nemcsak az orvosokra érvényesek, hanem az intézmények teljes személyzetére, a port�st�l az igazgat�ig. A jog az orvosi titoktart�s kötelezettségét kiterjeszti minden adatkezelésben részt vev� személyre. Vagyis mindenkit, aki az ell�t�rendszerben tal�lkozik a beteg egészségügyi személyes adataival, orvosi titoktart�s kötelez. Az esetek egy részében sajnos ezt a szab�lyoz�st nemcsak az orvos, az ell�t� személyzet, de még az adatkezelésért felel�s intézményvezet� sem ismeri. Nem egy megyei k�rh�zban tal�lkoztam olyan adatkezelési gyakorlattal, amely szöges ellentmond�sban �ll a törvény el��r�saival.

A szigor� el��r�sok az egészségügy mai �llapot�ban természetesen csak nehezen tarthat�k be, s�t olykor lehetetlen maradéktalanul eleget tenni azoknak, mert olyan elv�r�sokat fogalmaznak meg a betegell�t�kkal szemben, melyeket a gyakorlatban lehetetlen betartani. Tény, hogy a jogszab�ly alapjaiban v�ltoztatta meg a több évtizedes adatkezelési trad�ci�kat, �gy id� kell az �j szab�lyok napi gyakorlatba val� beépüléséhez. Sokan nem tudj�k péld�ul, hogy a hat�lyos jogszab�ly az egészségügyi ell�t�sban keletkez� valamennyi adatot a beteg tulajdon�nak tekinti, � rendelkezik felette. Az intézmény, az orvos csak adatkezel�, vagyis - bizonyos ritka kivételt�l eltekintve - az orvosnak, az ell�t�nak nincs joga azok felett rendelkezni. Régi gyakorlat és naponta tapasztalhat�, hogy a k�rh�zakt�l, rendel�kt�l a beteg hi�ba kéri a saj�t egészségügyi adatait, dokument�ci�j�t, nem adj�k ki neki. Holott a törvény szerint ezek felett rendelkezni els�dlegesen a beteg joga, az orvosnak csak m�sodlagos a szerepe, és sok esetben betege felhatalmaz�s�hoz köt�dik. A törvény ez al�l csak ritk�n tesz kivételt, j�rv�nyügyi, b�nügyi és nemzetbiztons�gi ügyekben.

- Péterfalvy Attila adatvédelmi biztos a napokban hozta nyilv�noss�gra vizsg�lata eredményét. Eszerint jogos volt a h�ziorvosok aggodalma az OEP �ltal megkövetelt részletes adatszolg�ltat�s ügyében. Az adatvédelmi biztos milyen jogi h�ttérre alapozott?

- Az adatkezelés felel�se a h�ziorvos, �gy nyilv�nval�, hogy megalapozott volt az aggodalom. A jelenleg hat�lyos törvény erre egyértelm� v�laszt ad. A betegr�l megkövetelt részletes adatszolg�ltat�s több ponton is ellentmond az adatvédelmi alapelveknek. R�ad�sul ilyen t�pus� adatközlést csak törvényi szinten lehetne el��rni, de ahhoz is szükséges lenne a betegek beleegyezése. Adatszolg�ltat�s esetén a beteg, törvénysért� adatkezelésre hivatkozva, ak�r pert is ind�thatna. A jogszab�ly szerint az egészségbiztos�t�n�l is csak orvosok kezelhetnék a beérkezett egészségügyi személyes adatokat. Val�sz�n�, hogy praktikus okokb�l a gyakorlatban ez nem mindig teljesülne.

- Véleménye szerint az ell�t�s szerepl�inek hi�nyosak az ismeretei az adatvédelmi és titoktart�si jogszab�lyok tartalm�r�l. Feltételezhet�, hogy a betegek még n�luk is t�jékozatlanabbak, ezért nem élnek a jogaikkal?

- �rdekes, de mostan�ban sokszor tal�lkozom "tudatos" beteggel, aki ink�bb tiszt�ban van a jogaival, mint az adatvédelmi kötelezettséggel b�r� ell�t�k. Pedig a betegnek nincs törvényi kötelezettsége, csup�n a saj�t j�l felfogott érdeke miatt inform�l�dik. F�leg a fekv�beteg-ell�t�sban dolgoz�kn�l széles kör�, jogellenes napi gyakorlat az, hogy betegeikr�l, megfelel� engedély nélkül, személyes adatokat közölnek illetéktelenekkel. Jogellenes péld�ul a beteg aktu�lis egészségi �llapot�r�l inform�ci�t szolg�ltatni az érdekl�d� hozz�tartoz�knak. Az esetek kilencven sz�zalék�ban azt tapasztalom, hogy az orvos minden fenntart�s nélkül részletesen t�jékoztatja a rokonokat, holott ez teljes mértékben jogellenes. Ilyen inform�ci�t csak a beteg �ltal �r�sban megjelölt személynek adhatna, kivéve a törvényes képvisel�t (pl. szül�t, gy�mot). Ebben a kérdésben a törvény még az engedély tartalm�t is szigor�an meghat�rozza. Amennyiben a beteg a kezelés befejeztével elt�vozik az intézményb�l és hozz�tartoz�j�t küldi maga helyett az esetleg ott maradt dokumentumokért, vagy ekkor kér inform�ci�kat rokona egészségi �llapot�r�l, a törvény szerint csak �gy kaphatja meg, ha az engedélyét teljes, bizony�t� erej� mag�nokirat form�j�ban mutatja be az orvosnak. Az engedélyben neves�tett személynek pedig igazolnia kell személyazonoss�g�t.

- Sz�mos beteg f�jlalja, hogy kezel�orvosa nemhogy rokonait, de még �t mag�t sem t�jékoztatja megfelel� m�don a saj�t �llapot�r�l.

- A köztudatban összemos�dik e kétféle t�jékoztat�si kötelezettség. M�g a kor�bban eml�tett területet az egészségügyi személyes adatokat véd� törvény szab�lyozza, az ut�bbira, vagyis a beteg t�jékoztat�s�ra az egészségügyi törvény kötelezi az orvost. Mivel az adatvédelmi törvény szerint a beteg rendelkezik saj�t adatai felett, az orvosnak ezzel kapcsolatban is vannak t�jékoztat�si kötelezettségei. Betegét inform�lni köteles péld�ul arr�l, hogy egészségügyi adatait tov�bbi kezelések vagy különböz� beavatkoz�sok végrehajt�sa végett m�s oszt�lyra, intézménybe, orvoshoz tov�bb�tja. Ez ellen sok esetben a betegnek jog�ban �ll tiltakozni. Adott esetben péld�ul megtilthatja, hogy adatait a h�ziorvos�val közöljék, vagy neki azokat tov�bb�ts�k. Az egészségügyi törvény el��rja az orvos részletes betegt�jékoztat�si kötelezettségét, és nem eml�t olyan körülményt, amikor az orvos ezt megtagadhatn�. El��rja többek között, hogy t�jékoztat�st kell adni a beteg �llapot�r�l, a ter�pi�s és alternat�v kezelési lehet�ségekr�l, azok kimenetelér�l és esetleges veszélyeir�l. Ezt a beteg sz�m�ra vil�gos, érthet�, egyénre szabott form�ban kell el�adni. Az orvosnak kötelessége arr�l is meggy�z�dni, hogy p�ciense megértette az �ltala elmondottakat. A törvény indokl�sa arra is kitér, hogy az el�re nyomtatott t�jékoztat�k nem helyettes�thetik az él�sz�ban el�adott inform�ci�t. Az orvosok körében még ma is él az a tévhit, miszerint egy s�lyos, hal�llal végz�d� betegség diagn�zis�t nem kell feltétlenül a beteg tudom�s�ra hozni, mert ezzel ronthatj�k az �llapot�t. Ilyen kitételt a törvény nem tartalmaz. A betegt�jékoztat�s törvényesen csak egyes pszichi�triai intézetben kezelt p�cienseknél korl�tozhat�, �m akkor is csak id�legesen, addig, am�g a t�jékoztat�s bizony�that�an és s�lyosan veszélyeztetné az �llapot�t.

- A törvény ezek szerint vil�gosan rendelkezik a beteg tökéletesen érthet�, sz�beli inform�ci�hoz val� jut�s�nak jogair�l. A k�rh�zi z�r�jelentésre, vagy hal�l esetén a hozz�tartoz�knak �tadott boncol�si jegyz�könyv közérthet� tartalm�ra ez nem vonatkozik?

- A z�r�jelentés els�sorban szakmai dokumentum, melyet az orvos az érvényes protokoll szab�lyai alapj�n �ll�t ki. �gy annak tartalm�t a beteg természetesen nem értheti minden részletében, �m ha igényli, sz�ban err�l is t�jékoztatni kell. Hal�lesetkor a beteg hozz�tartoz�inak, illetve örököseinek, ha ezt �r�sban kérik az intézményt�l, a hal�l ok�val, az ahhoz vezet� betegség lefoly�s�val és az alkalmazott ter�pi�val kapcsolatos egészségügyi dokument�ci�t ki kell adni.

- A jogszab�ly szerint az orvosi titoktart�s szakm�n belül is érvényes?

- Igen, b�r ezt nagyon kevesen tudj�k, és a gyakorlatban is nehezen tarthat� be. A törvény szerint az az orvos (ak�r ugyanannak az intézménynek a falain belül is), aki nem vesz részt a beteg kezelésében, nem jogosult az inform�ci�ra, vagyis vele szemben ugyan�gy érvényesülnie kell az orvosi titoktart�s szab�lyainak, mint egy mag�nembernél. Ez az elv�r�s az orvosi konz�liumra is érvényes. A törvényt szab�lyszer�en betart�k a beteget kötelességszer�en t�jékoztatj�k arr�l, hogy esetét m�s orvossal is megvitatj�k, illetve kezelésének vit�s kérdéseit eldöntend�, konz�liumot tartanak. Egyben kérik ehhez a beteg beleegyez� nyilatkozat�t. E szab�ly al�l kivétel a sürg�sségi, életment� beavatkoz�s.

- Tud olyan esetr�l, hogy egy beteg, adatvédelmi jogainak sérülése miatt, b�r�s�ghoz fordult?

- A betegek inform�lts�ga, betegjogi ismereteik lassan, de folyamatosan b�vülnek. Konkrét peres esetekr�l nem hallottam még, b�r néh�ny betegjogi szervezetnél megjelentek m�r az ilyen jelleg� kezdeményezések. Szerintem a szakm�nak sz�m�tani kell arra, hogy el�bb-ut�bb (hasonl�an a m�sfél évtizede megind�tott els� m�hibaperekhez) az adatvédelem sérelme miatt beny�jtott, precedens érték� perek is megjelennek a b�r�s�gokon.

- Az eddig elmondottakb�l �gy t�nik, a jogszab�lyok szigor� adatvédelmi és titoktart�si kötelezettséget r�nak az orvosra. Bizonyos fokig korl�tok közé szor�tj�k a tevékenységét, és olykor a beteg érdekét a gy�gy�t�s zökken�mentes végrehajt�sa elé helyezik. Ön mit tapasztalt, nem tartj�k ezt sérelmesnek az orvosok?

- Dehogynem. Nagyon sokan a mag�nszfér�jukba val� beavatkoz�sként értékelik. Vannak, akik azzal sem értenek egyet, hogy az orvosnak tiszt�ban kell lenni saj�t hivat�s�nak jogi h�tterével is. Némelyek megkérdezik: gy�gy�t�ként miért kell egy orvosnak jog�szkodni? Nem ez a feladata, hanem a betegek miel�bbi sikeres gy�gyul�s�nak el�seg�tése, �ll�tj�k. A kor�bbi gyakorlatot alkalmaz�kkal nehéz megértetni, hogy ma az ell�t�s szerves része a jogi h�ttér alapos ismerete is - nemcsak a beteg, hanem saj�t érdekükben is. A v�ltoz�st is érzékelem, mert egyre többen keresik fel a különböz� képzéseket, amelyeken el�ad�ként veszek részt. Egyre több orvos és egészségügyi szakdolgoz� érzi �gy, hogy szüksége van az ilyenfajta ismeretekre is. J� volna, ha ezt a tényt az intézményvezet�k is felismernék, hiszen a jogszab�lyok betartat�s�ért els�sorban �k a felel�sök. Az orvosok közül sokan nemcsak az aktu�lis és �ltaluk alkalmazand� jogszab�lyokkal nincsenek tiszt�ban, hanem különböz� szakmai tévhitek szerint is dolgoznak. Sz�mosan vit�ba sz�llnak péld�ul azzal (noha a szab�lyok erre köteleznek), hogy a betegnek joga van megszabni, vizsg�lat�n�l h�nyan és kik lehetnek jelen. Ha �gy érzi, hogy az asszisztens, vagy a vizsg�latn�l jelen lév� m�s személy zavarja �t, jog�ban �ll kérni a t�voz�sukat. Ha szükségét érzi, kérheti, hogy négyszemközt maradjon orvos�val. Sok orvos szerint ez szab�lyellenes, mert a beteg nem maradhat kettesben vele. Pedig err�l semmilyen jogszab�ly nem rendelkezik, csup�n "sz�jhagyom�ny" �tj�n terjed� tévhit, melyet val�sz�n�leg valamikor az orvos védelmében tal�ltak ki, hogy a vizsg�lat alatt ne maradjon tan� nélkül. A beteg ilyen jelleg� rendelkezési joga csup�n az oktat�klinik�kn�l és -k�rh�zakban korl�toz�dik. Az ott lefolytatott vizsg�latokn�l, egyéb beavatkoz�sokn�l a jogszab�ly megengedi m�s betegell�t� jelenlétét, �m megszabja, hogy a beteget az intézménybe történ� felvétele el�tt err�l a lehet�ségr�l �r�sban t�jékoztatni kell.

- A sz�beli t�jékoztat�s hi�ny�t a beteg nehezen bizony�thatja. Panaszt ugyan tehet az intézmény betegjogi képvisel�jénél, de �ll�t�s�val szemben ott �llhat az orvosé, aki szerint megtörtént a t�jékoztat�s, legfeljebb a beteg nem értette meg. Ebben az esetben hogyan rendelkezik a jogalkot�?

- Nehéz kérdés, ann�l is ink�bb, mert Magyarorsz�gon a joggyakorlatban még kevés erre a precedens. Invaz�v beavatkoz�sokn�l egyértelm� lenne a v�lasz, mert az orvos kötelessége a beteg �r�sbeli t�jékoztat�sa. Az abban foglaltak megismerését, tudom�sul vételét a beteg al��r�s�val tan�s�tja. �ltal�ban mégis ink�bb az ilyenfajta beavatkoz�sokat kifog�solj�k a betegek, és sérelmeiket m�hibaperekkel igyekeznek orvosoltatni a b�r�s�gokon. Ezeknek a pereknek a jelent�s részénél a b�r�i elmarasztal�s oka a nem kell� mérték� t�jékoztat�s hi�nya. Az ut�bbi években egyre gyakoribbak a m�hibaperek, és azt tapasztalom, hogy a b�r�s�gok ink�bb a betegek jav�ra döntenek. Sok orvost, ha nem tudta az ellenkez�jét hitelt érdeml�en bizony�tani, elmarasztaltak a hi�nyos t�jékoztat�s miatt, mert a b�r�s�gi gyakorlat szerint a bizony�t�si teher r� h�rul. A napi ell�t�sban és kisebb beavatkoz�sokn�l, amikor egyébként nem lenne kötelez� az �r�sbeli t�jékoztat�s, a vit�s esetek kivédésére minden orvosnak azt tan�csolom, hogy saj�t védelme érdekében egy el�re meg�rt, p�r mondatos nyilatkozatot �rasson al� a betegével, amelyben p�ciense elismeri, hogy a gy�gykezelésével kapcsolatos részletes t�jékoztat�st megkapta és megv�laszolatlan kérdései nem maradtak.

- A Magyar Betegjogi Közhaszn� Egyesület t�mogat�s�val nem egy alkalommal szerveztek akkredit�lt kurzust az orvosoknak, egészségügyi szakdolgoz�knak, amelyeken Ön is több el�ad�st tartott. Mit tapasztalt, az egészségügy mely területén dolgoz�k érdekl�dnek intenz�vebben a szakma jogi kérdései ir�nt?

- A kezdetek �ta egyre többen vesznek részt ilyen képzésen. �gy l�tom, ink�bb a fekv�beteg-intézményekben, szakrendel�kben dolgoz�k az érdekl�d�bbek; az alapell�t�s h�ziorvosai egyel�re ritk�bban jelentkeznek a képzésekre. Az orvosoknak huszonnégy, a szakell�t�knak negyven�r�s képzést tartunk. Eddig csup�n egyetlen alkalommal történt meg, hogy egy megyei k�rh�z menedzsmentje helyben, néh�ny dolgoz�j�nak kérte a képzést, pedig ahhoz, hogy a magyar egészségügyben �ltal�nosan ismertté és alkalmazott� v�ljanak az egészségügyben kötelez� érvény� jogszab�lyok, ez volna a legegyszer�bb és legkézenfekv�bb m�dszer.

L�r�nth Ida (Forr�s: K�rh�z)

« vissza

Id�pont foglal�s

Id�pont foglal�s ›

A foglal�shoz regisztr�ci� sz�ks�ges.
Regisztr�ci� ›
Ha m�r regisztr�lt, az oldal tetej�n tal�lhat� link seg�ts�g�vel bel�phet.

Az orvos v�laszol

Tegye fel k�rd�s�t - �r�sban v�laszolunk �nnek K�rdezzen �n is! ›

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

Az orvosi titoktart�s k�telezetts�gei

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

Az orvosi titoktart�s k�telezetts�gei

keres�s

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol