Citymed orvosi portál

Miközben az egészségügyi szakemberek azt ígérik, szeptember 29-én kezdik kiszállítani a sertésinfluenzára sebtiben kifejlesztett oltóanyagokat a házi- és üzemorvosokhoz, addig a laikus szülõkben felmerülhet a kérdés, hogy kötelezõ-e beadatni a gyereknek, vagy sem? Hiszen a kezdeti aggodalmat felváltotta a józan ítélõképesség, és azt tapasztaljuk, hogy az úgynevezett "újinfluenza" is éppúgy lezajlik, mint a többi. Akkor kell-e nekünk védõoltás, vagy sem?

Egyforma tünetek

"A fiam már ötödik napja van otthon influenzás tünetekkel. A gyerekorvos azt mondta, egyértelmû, hogy vírus, de lehetetlen megmondani, hogy melyik, és nincs szükség a torokváladék tenyésztésére. Lehet hétköznapi influenza, de lehet sertésinfluenza is. Ha ez utóbbi, legalább átesett rajta. Nem tudom, hogy kötelezõ lesz-e a védõoltás gyerekeknek, de ezek után hogyan döntsek felelõsen arról, hogy Zolinak kell-e vagy sem?" - tanakodik Annamária, akinek fia minden valószínûség szerint beleesett az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat 38. heti statisztikájába, amikor is háromszor annyi beteget regisztráltak (kb. 11600 fõt), mint az azt megelõzõ héten. Szeptember 20-24. között 210 influenzagyanús betegtõl küldtek kenetet virológiai vizsgálatra, melybõl 30 fõ az influenza A vírusával, 28 fõ A(H1N1) vírussal volt fertõzött. Ez utóbbi az újinfluenza, ami a sertést megbetegítõ influenzavírus és a madarakat megbetegítõ influenzavírus keresztezõdésébõl létrejött új, világjárványt okozó betegség.

"Valóban sok az influenzás tünetekkel jelentkezõ beteg az én rendelõmben is, és tényleg nem lehet klinikailag eldönteni, hogy a napi harminc-ötven gyerekbõl ki melyik típusát kapta el a betegségnek. Igazából mindegy is, hiszen hajszálpontosan ugyanolyan tünetei vannak a szezonális, A vírusos influenzának, mint az újinfluenzának. A mi rendelõnk nem úgynevezett pilot-rendelõ, ahonnan rendszeresen küldenek tenyésztésre torokváladékot, de úgy gondolom, lassan értelmetlenné is válik a virológiai vizsgálat, hiszen ugyanúgy zajlik az újinfluenza, mint az eddigi többi" - mondja dr. Tóth Kálmán gyermekorvos, aki egyben infektológus is, tehát szakterülete épp a vakcináció. Miközben azonban õ már errõl beszél, sok szülõ még azt sem tudja, kötelezõ lesz-e egyáltalán az Omninvest által rekordsebességgel elõállított vakcina beadatása, vagy sem. Nos, az ÁNTSZ kommunikációs osztálya megkeresésünkre arról biztosított, hogy az A(H1N1) védõoltása csupán ajánlott, azaz nem az óvodákban és iskolákban oltják a gyerekeket szülõi engedélyeztetés után, hanem a gyerekrendelõt kell felkeresnie azoknak a szülõknek, akik úgy döntenek: kapja meg az oltást a gyerek.

Felesleges a pánik

Tehát az oltás nem kötelezõ, de tény és való, hogy a laikus, fõleg, ha szülõ, hajlamos a pánikra, és több szakember szerint jelenleg éppen ez a legnagyobb probléma a sertésinfluenzával kapcsolatban, pedig más influenzában is hasonló a halálozási arány. "Pánik volt a reptereken a hõkamerákkal, és most kissé mesterségesen felfújták a védõoltás kérdését is, amely, valljuk meg õszintén, sok homályos elemmel rendelkezik egyelõre" - vélekedik Tóth doktor. Úgy látja, pár száz önkéntesen végzett tesztoltás alapján nem lehet milliókat beoltani egy olyan anyaggal, aminek hosszú távú hatásait egyelõre nem ismerjük. Hiszen épp hogy befejezõdtek a háromhetes vérminták elemzései, és a vakcinát rögtön teljes értékûen hatásosnak minõsítették, pedig az orvosi tankönyvek adatai szerint még a szezonális influenzára adott oltás is csak 40-60 százalékban ad védettséget.

Az ÁNTSZ oltási ütemterve

I. ütem: súlyos alapbetegségben szenvedõk, várandós nõk, egészségügyben, biztonsági szerveknél dolgozók
II. ütem: 6-36 hó közötti egészséges gyermekek, 14 éven aluli iskolások és iskolai dolgozók
III. ütem: 6 hónapos, vagy annál fiatalabb csecsemõk hozzátartozói

Aki nem érintett az ütemtervben, a patikában kétezer forintért vásárolhatja meg a vakcinát, ha úgy dönt, így akar védekezni a H1N1 ellen.

Oltóanyagot többféleképpen lehet elõállítani, de alapvetõen még mindig két módját használják. A régi módszerrel úgynevezett "elölt", azaz inaktivált egész vírust tesznek a vakcinába, amely bár az emberbe jutva ellenálló képességet alakít ki, de annak minden szövõdményével együtt. Az újnak számító eljárás során viszont a káros mellékhatásokat és szövõdményeket okozó vírusrészecskéket mellõzik az oltóanyagból. (Léteznek még a legyengített, élõvírusokból álló oltóanyagok, mint a mumpsz, vagy a bárányhimlõ elleniek.)

"Nos, a magyar gyártó a régi módszerrel, épp a legkevésbé tisztított vírusból állította elõ a vakcinát, amely az oltási szövõdmények közül a leggazdagabb palettával rendelkezik" - jelenti ki megkérdezett infektológus-gyerekorvosunk, aki nem ódzkodott azt sem megosztani velünk, hogy mikor pontos tesztelési adatokhoz próbált jutni, meg nem nevezett forrása "nem közölhette a mérésadatokat". Ez nyilván némi árnyékot vet a szélsebesen elõállított, 6 millió darabszámra tervezett védõoltásra, amely a három évnél idõsebbeknek Fluval, a három év alattiaknak Fluarix névre hallgat.

Itt muszáj egy kis kitérõt tennünk az Egyesült Államok egyik korábbi (egyébként orvosi végzettségû) elnökjelöltjének, Ron Paul képviselõnek az érdekes felvetésére: 1976-ban már volt egy sikertelen sertésinfluenza-kampány a tengerentúlon, aminek hatására huszonöten haltak meg az életmentõ célra kijelölt oltások káros mellékhatásaiban, és többszáz ember vált rokkanttá a vakcina okozta Guillain-Barré szindróma miatt. Az orvosok a mai napig nem tudják, ténylegesen mi okozta abban az évben a paralízises megbetegedéseket a védõoltást kapott emberek között, és a magyar szakemberek között is akadnak, akik furcsának találják, hogy ennek ellenére ismét ezzel az oltóanyaggal kísérleteznek nemcsak hazánkban, de más országokban is.

Még oltás elõtt informálódjunk

"Én jelenleg arra hajlok, hogy beadatom a védõoltást Nórinak, mert hajlamos mindent elkapni, és ezzel talán megelõzhetjük a betegséget. Nem tudok mást tenni, mint hinni az egészségügynek, akik szerint manapság azért nincs kanyaró-, szamárköhögés és más járvány sem, mert olyan jól be vagyunk oltva ellenük" - áll a vakcina mellé Mariann. Pedig nemcsak doktorunk szerint nem tekinthetõ súlyos betegségnek az újinfluenza: egyes orvosi jelentések arról számolnak be, hogy az elmúlt hónapokban szép csendben sorban fertõzõdtek meg az emberek a H1N1 vírussal és gyógyultak meg anélkül, hogy bármilyen kezelést kaptak volna.

"Bárhogy döntenek a szülõk gyermekükrõl és magukról, az tény, hogy ha kérik, megkapják az oltást, bár lehet, hogy valamelyikük már átesett a betegségen - tájékoztatta a Nõi Lapozót dr. Tóth Kálmán. - Szerencsére, ha úgy oltanak be valakit, hogy saját tudta nélkül átesett rajta, nem származhat baja abból, hogy kétszer találkozik a szervezete a H1N1-gyel, de garancia sincs, hogy a szövõdmények elkerülik. A három éven aluli gyerekek szüleit viszont még részletesebben tájékoztatom majd a várható mellékhatásokról, mert a kisdedek immunstátusza nem reagál jól az elölt vírusú vakcinára, ezért nem tanácsolható nekik. Ha pedig hat hónaposnál fiatalabb baba hozzátartozója oltatja be magát, a csecsemõ nem kerül veszélybe, mert az elölt vírus õt nem betegítheti meg, legfeljebb a beoltott személynél adódhatnak mellékhatások." Mindezek fényében csak azt tanácsolhatjuk szülõknek és egyedülállóknak egyaránt, hogy olvassanak, járjanak utána a sertésinfluenzával kapcsolatos objektív tudnivalóknak, hiszen megbízható ismeretek birtokában mindig sokkal könnyebben hozunk döntést saját egészségünk érdekében.

Kormos Olga
2009. I szeptember I 29.