Citymed

K�ts�gek �s bizonyoss�gok – �rvek es ellen�rvek az �j influenza elleni ved�olt�sokkal kapcsolatban

2009. okt�ber 4.

Miért van ekkora bizonytalans�g az �j influenza elleni véd�olt�s körül?
Az influenza vil�gj�rv�ny és ezzel együtt az �j influenza elleni véd�olt�si kamp�ny megkülönböztetett figyelmet kap Magyarorsz�gon épp�gy, mint külföldön. Természetes, hogy az embereknek err�l véleményük van és felteszik a kérdéseiket. A médi�ban napi szinten vezet� h�r az �j influenza és a megel�zése. Az influenza elleni véd�olt�sokkal kapcsolatos reakci�k nem meglep�ek, sz�m�tottunk r�. Arr�l van sz�, hogy ez egy fontos kérdés, és sok embernek van r�la véleménye, amellyel részben egyet tudunk érteni, részben pedig nem.

Miért van szükség az �j influenza ellen �j véd�olt�sra?
Azért, mert az influenza megel�zésére a jelenleg rendelkezésünkre �ll� m�dszerek közül a véd�olt�s a leghatékonyabb. Tov�bb� azért, mert ez egy �j v�rus, és a szezon�lis influenza elleni véd�olt�s nem hat�sos ellene. Az �j influenza elleni véd�olt�s alkalmaz�s�t valamennyi mértékad� nemzetközi szakmai szervezet aj�nlja. Azt mindenekel�tt le kell szögezni, hogy a véd�olt�sokat nagyon sokan v�rj�k. H�napok �ta szinten minden médiaszereplés, vagy egyéb f�rum sor�n felteszik a kérdést: mikor lesz m�r véd�olt�s. �vek �ta készülünk a vil�gj�rv�nyra, és a felkészülésnek egy nagyon fontos eleme a véd�olt�s. Nagyon hamar felismertük azt, hogy influenza vil�gj�rv�ny idején influenza elleni véd�olt�shoz jutni nagyon nehéz lesz a vil�gpiacon. A vil�g éves vakcina termel� kapacit�s�t jelenleg évi 2,5-3 milli�rd d�zisra becsülik. Ez j�val kevesebb, mint a Föld népessége, f�leg ha hozz�tesszük azt, hogy jelenleg az olt�anyagok többségét két d�zisban kell adni. A vil�gon teh�t nagyon sok olyan ember van, aki – b�r szeretne – nem tud majd hozz�jutni az �j influenza elleni véd�olt�shoz. Szeretnénk, ha Magyarorsz�gon ez a helyzet nem fordulhatna el�.

Mi a helyzet Eur�pa többi orsz�g�ban?
Eur�p�ban is nagyon heterogén a különböz� orsz�gok helyzete. Eddig két olt�anyagot engedélyezett az EMEA tudom�nyos szakvéleménye alapj�n az Eur�pai Bizotts�g, a harmadik olt�anyag engedélyezése tal�n egy-két héten belül v�rhat�. Eur�p�ban is a legtöbb orsz�g el�re lekötött (j�val az engedélyezést megel�z�en) olt�anyag kapacit�sokat a gy�rt�kn�l, de szép sz�mmal vannak olyan orsz�gok is, akik semmilyen szerz�déssel nem rendelkeznek egyel�re (5 orsz�g), illetve akiknél a t�rgyal�sok még folyamatban vannak (8 orsz�g). Mivel Magyarorsz�g saj�t olt�anyag kapacit�ssal rendelkezik, ezért el�nyös helyzetben van a többi orsz�ggal szemben egyrészt az olt�anyag �r�t, m�srészt a lekötött mennyiségeket (6 milli� d�zis), m�srészt a gy�rt�si és engedélyezési folyamat felgyors�t�s�nak lehet�ségét tekintve.

Sokan gondolj�k �gy, hogy a magyar vakcina kipr�b�l�s�ra és engedélyezésére nem sz�ntak elegend� id�t.
Az influenza vil�gj�rv�nyra val� felkészüléskor került sor egy gyors�tott engedélyezési elj�r�s kidolgoz�s�ra. Erre azért van szükség, mert a vil�gj�rv�ny leküzdése szempontj�b�l kulcsfontoss�g�, hogy a véd�olt�s id�ben a rendelkezésre �lljon. Ilyen gyors�tott elj�r�s nemcsak Magyarorsz�gon létezik, hanem pl. az EU-ban is. A Bizotts�g �ltal engedélyezett illetve engedélyezés alatt �ll� vakcin�k is un. mock up vakcin�k, ahogy a magyar Fluval P is. Ez azt jelenti, hogy ezek nem egy
teljesen �j vakcin�k, hanem m�r kor�bban �tmentek egy engedélyezési folyamaton. A vil�gj�rv�nyra történ� felkészülés idején ugyanis kidolgozt�k a technol�gi�t egy potenci�lisan vil�gj�rv�nyt okoz� influenza v�rus elleni vakcin�ra, amely akkor történetesen a H5N1 v�rus volt. Ennek �t kellett mennie egy engedélyezési folyamaton. Amikor egy �j v�rus megjelenik, akkor csak a v�rust kell kicserélni az olt�anyagban, minden m�s marad. Ezt követ�en még mindig szükség van különböz� ellen�rz� vizsg�latokra, de m�r j�val kevesebbre, mint ha egy teljesen �j olt�anyag kerülne kipr�b�l�sra.

Miért ellenzik az �j influenza elleni véd�olt�sokat olyan sokan?
Az olt�st ellenz�k nem alkotnak homogén csoportot. Többségükkel m�r kor�bban is tal�lkoztunk, egyéb tém�k kapcs�n, j�l ismerjük �ket. Hasonl� csoportok a vil�g minden orsz�g�ban m�ködnek, az ut�bbi id�ben az uni�s egyeztetéseken is sz�ba kerülnek az interneten terjesztett anyagok, amelyek többféle nyelven, de lényegében hasonl� tartalommal készülnek. Hasonl�an terjednek ezek a
sz�m�t�gépes v�rusokhoz…

Legal�bb négyféle különböz� olt�sellenes csoportot különböztethetünk meg.

1. �ltal�ban az olt�sellenesek, akik nem csak az influenza elleni véd�olt�sokat t�madj�k, hanem valamennyi olt�st – ez nem egy �j csoport, rég�ta ismerjük �ket, f�leg az életkorhoz kötött véd�olt�sokkal kapcsolatban voltak eddig akt�vak. M�ra m�r egyértelm�, hogy jogi értelemben az életkorhoz kötött véd�olt�sok Magyarorsz�gon nem t�madhat�k (pl. Alkotm�nyb�r�s�gi hat�rozat, lez�rt peres ügyek). A véd�olt�s-szkeptikusok azonban tov�bbra is akt�vak.

2. Azok, akik ezt az eseményt politikai célokra haszn�lj�k fel.

3. Azok, akiket üzleti érdekek motiv�lnak. �k nem a véd�olt�st, hanem m�s m�dszereket aj�nlanak, véletlenül éppen a saj�t termékeiket a megel�zésre.

4. Az �j influenza elleni véd�olt�sban nem b�z�k, kételked�k – akik nem kell�en t�jékozottak, tov�bbi inform�ci�kat szeretnének megtudni, illetve akiket elbizonytalan�tanak a különböz� forr�sb�l érkez� ellentmond�sos inform�ci�k.

Mit tesznek azért, hogy az emberekben csökkentsék a bizonytalans�got?
Azt nem tudjuk v�llalni, hogy mindenkit egyenként gy�zzünk meg. Vannak olyanok, akiknek erre nincs is szükségük, mert pontosan tudj�k, hogy miért van szükség a véd�olt�sokra. A m�sik csoportba tartoz�k pedig szintén meg vannak gy�z�dve, de éppen az ellenkez�jér�l. �ket val�sz�n�leg nem fogjuk tudni meggy�zni. Van azonban egy közbüls� csoport, akik még nem döntöttek. A feladatunk az, hogy �ket seg�tsük a döntésben.

A legfontosabb, hogy az influenza elleni véd�olt�sokkal kapcsolatban kering� tévhiteket eloszlassuk!

Tévhit, hogy az influenza egészségeseket nem beteg�ti meg.
Eddig közel 4500 hal�lesetr�l tudunk a vil�gon, akik az �j influenza v�rus okozta fert�zésben szenvedtek. Eur�p�ban eddig 184 hal�leset történt. A hal�lesetek többsége a 25-64 évesek között fordult el�, a meghaltak 47-60%-a fokozottan veszélyeztetett csoportokb�l került ki. A többieknek nem volt alapbetegségük. A tapasztalatok meger�s�tették, hogy a nagysz�m� enyhe megbetegedés mellett ritk�n, de sz�m�tani kell nagyon s�lyos lefoly�s� megbetegedésekre. Az északi féltekén még csak most kezd�dik az influenza szezon. Minden okunk megvan arra, hogy fokozott �vintézkedéseket vezessünk be, mert sok ember fogja elkapni az influenz�t az idei szezonban, és b�r a többségük val�ban enyhe tünetekkel betegszik majd meg, mintegy 0,5-1% k�rh�zi kezelésre kerül a s�lyos lefoly�s miatt. Azt viszont nem lehet tudni, hogy ki ez az 1%.

Tévhit, hogy az influenza ellen elegend� vitaminokkal védekezni.
Az influenza elleni védekezés fontos része az immunrendszer er�s�tése. A vitaminhi�ny, az egészségtelen t�pl�lkoz�s, a mozg�sszegény életm�d mind-mind fontos eleme az aspecifikus védekezésnek, a szervezet er�s�tésének. Ez persze nem feltétlenül elég a fert�zés kivédésére, azonban seg�t a gyorsabb gy�gyul�sban.
A vitamink�r�k �ltal�ban csak akkor hat�sosak, ha valaki vitaminhi�nyban szenved. Az �ltal�nos popul�ci� sz�m�ra azonban – f�leg megel�z� jelleggel – a nagy d�zis� vitaminszedés nem aj�nlott. Egy 29 vizsg�lat eredményeit �ttekint� tanulm�ny megvizsg�lta, hogy el lehet-e kerülni az influenzaszezonban gyakran el�fordul� hurutos/megf�z�sos megbetegedéseket C-vitamin szedéssel. Az eredmények alapj�n a nagy d�zis� C-vitamin szedés megel�z� jelleggel nem aj�nlott az �ltal�nos népesség körében, mert a hatékonys�ga nem bizony�tott. Nincs tudom�nyosan megalapozott bizony�ték arra sem, hogy pl. a homeop�ti�s kész�tmények hatékonyak lennének az influenza megel�zésére, b�r egyes eredmények szerint a betegség lefoly�s�nak idejét kissé lerövid�thetik.ii, iii.
A véd�olt�sok szerepe a fert�z� betegségek visszaszor�t�s�ban egyértelm�. Jelent�s eredményeket a fert�z� betegségek visszaszor�t�s�ban, mint pl. a feketehiml� eradik�l�s�t a földr�l, csak ezeknek a seg�tségével lehet elérni.

Tévhit, hogy az influenza elleni véd�olt�s veszélyesebb, mint maga az �j, vil�gj�rv�nyt okoz� influenza

Az influenza megbetegedés kock�zata a 2009-2010-es influenza szezonban:
Influenza 1:25-30
K�rh�zi kezelés, tüd�gyullad�s max. 1:100
ITO, lélegeztetés max. 1:250
Hal�l max. 1:1000

A véd�olt�s kock�zata:
Gyakori mellékhat�s (≥1:100 és <1/10):
f�jdalom, erythema, duzzanat és induratio az olt�s helyén; f�radts�gérzet, rossz közérzet.
Nem gyakori (≥1:1000 és <1:100):
fejf�j�s, arthralgia, ver�tékezés, l�z, myalgia.

Ezen reakci�k mindegyike enyhe és rövid lefoly�s� volt, kezelés nélkül is 1-2 napon
belül elm�ltak. S�lyos mellékhat�st nem tapasztaltak a klinikai vizsg�latok sor�n.

Egyéb s�lyos reakci�k csak nagyon ritk�n fordulhatnak el�.
Guillain Barré sy. Ha van is többlet kock�zat, az sem több 1:1 000 000-n�l
allergi�s reakci�: 1:1 000 000
hal�l: nem bizony�tott

Tévhit: Az influenza elleni véd�olt�s nem biztons�gos
Az influenzaolt�ssal kapcsolatban �ri�si tapasztalat �ll rendelkezésre, mivel a vil�gon több milli�, ezen belül Magyarorsz�gon mintegy egymilli� ember kapja meg ezt az olt�st éventeiv. Az olt�s j�l toler�lhat�, eltekintve az esetenkénti kisebb f�jdalomt�l és duzzanatt�l az olt�s helyén. Ritk�n azonnali t�pus� allergi�s reakci�, mint pl. urticaria, angio-oedema, bronchospasmus, anaphylaxia is kialakulhat az olt�ssal kapcsolatban, amelyet a leggyakrabban az olt�anyagban nyomokban tal�lhat� rezidu�lis toj�s proteinek okoznak. Egyéb szöv�dmények, különösen a Guillain-Barré Szindr�ma (GBS) el�fordul�s�t az influenza elleni olt�ssal összefüggésben széles körben vizsg�lt�k. A GBS el�fordul�s�t el�ször 1976-ban �rt�k le a sertés influenzaolt�ssal kapcsolatban.v Nem sikerült azonban ok-okozati összefüggést bizony�tani az ezt követ� olt�anyagok és a GBS között. Egy m�sik, Egyesült �llamokban elvégzett eset-kontroll vizsg�lat szintén az influenzaolt�s és az azt követ�en esetlegesen kialakul� GBS összefüggését vizsg�lta. A szerz�k meg�llap�tott�k, hogy a rendelkezésre �ll� adatok alapj�n nem z�rhat� ki teljesen, hogy influenzaolt�st követ�en megn� a GBS kock�zata, de a kock�zatnövekedés rendk�vül alacsony: sz�m�t�saik szerint 1 milli� olt�sonként csup�n 1 többlet GBS
v�rhat�. Ez pedig sokkal kisebb kock�zatot jelent az oltottakra nézve, mint az influenza s�lyos szöv�dményei. Az orvosi szakirodalomban szöv�dményeket is le�rtak, mint pl. neuralgia, oculorespiratorikus szindr�ma, paraesthesia, �tmeneti trombocitopénia, de ezek csak extrém ritk�n fordulnak el�. A véd�olt�sokkal kapcsolatban el�fordul� fokozott olt�si reakci�t, szöv�dményt, balesetet jelenteni
kell az �NTSZ területileg illetékes kistérségi intézetének, és ezek minden esetben kivizsg�l�sra kerülnek. Az influenza elleni véd�olt�sokat követ� esetleges szöv�dmények tekintetében a termékfelel�sség a gy�rt�t, a véd�olt�s szakszer� alkalmaz�s�nak felel�ssége az olt� orvost terheli.

Tévhit, hogy az influenza elleni véd�olt�s kötelez�, ezt az �NTSZ r�kényszer�ti az emberekre
A fert�z� betegségek elleni tevékenységünk sor�n alkalmazott primér prevenci�s eszközt�runk egyik legfontosabb összetev�i a véd�olt�sok. A magyar véd�olt�si rendszer több pilléren nyugszik:

Az életkorhoz kötött kötelez� véd�olt�sok
A megbetegedési veszély esetén kötelez� véd�olt�sok
A megbetegedési veszély esetén aj�nlott véd�olt�sok – az influenza elleni véd�olt�s ebbe acsoportba tartozik
Valamint a külföldi utaz�ssal kapcsolatos véd�olt�sok.

Az influenza elleni véd�olt�s esetén a beavatkoz�s egyénre szabott. Meghat�roz� az egyéni motiv�ci�, és mivel a rizik�csoportoknak aj�nljuk fel, akik veszélyeztetettek a s�lyos lefoly�sra, kedvez� eredmény-kock�zat ar�ny is. Ugyanakkor tudjuk, hogy hatalmas lehet�ségek vannak az influenza elleni véd�olt�si programunk szempontj�b�l a teljes népesség szempontj�b�l is, ugyanis a lakoss�g 60%-nak a véd�olt�sa m�r elegend� ahhoz, hogy az influenza terjedését is visszaszor�tsuk vele. A popul�ci�s szint� védelem azt jelenti, hogy azok sz�m�ra is védelmet jelent az olt�s, akik saj�t maguk nem oltottak, mert nem lesz kit�l megkapniuk a v�rust. Az a cél teh�t az, hogy minél magasabb �toltotts�got érjünk el. Amennyiben ugyanis az �toltotts�g nem elég magas, a k�rokoz�k cirkul�ci�ja a popul�ci�ban nem szorul vissza kell�képpen, és �gy id�r�l-id�re j�rv�nyok fordulhatnak el�. Egy ok a véd�olt�sra az egyéni védelem, a m�sik ok pedig környezetünk védelme. Vannak ugyanis olyanok akik nem olthat�k. �k is fogékonyak a fert�zésekre, és az egyetlen esélyük a védelemre az, hogyha a körülöttük él� személyek nem fert�zik meg �ket, azaz a popul�ci�s szint� védelmet élvezik.

Tévhit, hogy a fert�z� betegségek, és �gy az influenza is megel�zhet� a megfelel� higiénés viszonyokkal
Az effajta �ll�t�sok igen gyakoriak az olt�s ellenes irodalomban, és azt sugallj�k, hogy véd�olt�sokra nincs szükség. A fejlett t�rsadalmi, gazdas�gi körülmények kétségk�vül hat�ssal vannak a betegségek visszaszor�t�s�ra. A jobb t�pl�lts�gi �llapot, az antibiotikumok és egyéb gy�gym�dok fejl�dése növelte a betegek t�lélési esélyeit. A kevésbé zs�folt életkörülmények csökkentették a betegségek
�tvitelének esélyét, az alacsonyabb születéssz�m pedig csökkenti a fogékony kontaktok sz�m�t a csal�don belül. A j�rv�nyos gyermekbénul�s elleni sem elegend�k a j� higiénés viszonyok. A Salk és Sabin vakcina bevezetése el�tt évente �tlagosan 550 eset fordult el�, akik közül 45-en meg is haltak. Kétségtelenül a
kétféle vakcin�nak köszönhet�, hogy 2002-ben a WHO az Eur�pai Régi�t polio mentessé nyilv�n�totta. A HiB véd�olt�s egy m�sik j� példa. Nézzük pl. az Egyesült �llamok helyzetét. A HiB megbetegedések ugyanis a 90-es éveket megel�z�en fordultak el� nagyobb sz�mban, miel�tt a konjug�lt vakcin�kat bevezették volna. A kor�bban haszn�lt poliszacharid vakcin�kat ugyanis éppen a 2 éven aluliakn�l nem lehetett alkalmazni, akik között ez a betegség a leggyakrabban el�fordult. Magyarorsz�gon is hasonl� tendenci�r�l sz�molhatunk be. Mivel a jelenlegi higiénés helyzet nem különbözik jelent�sen a 90-es éveket megel�z� évekét�l sem n�lunk, sem az Egyesült �llamokban, �gy nagyon nehéz a HiB betegségek jelent�s visszaszorul�s�t a véd�olt�sokon k�vül egyéb tényez�knek tulajdon�tani. A fert�z� betegségek visszaszorul�sa nem egy id�ben zajlott le, �gy ez szintén azt bizony�tja, hogy a higiénés helyzet javul�sa önmag�ban nem elegend� a fert�zések jelent�s mérték� visszaszor�t�s�hoz.

Tévhit, hogy a véd�olt�soknak sokféle k�ros mellékhat�sa lehet: megbetegedéseket okozhatnak, ak�r hal�lt is – nem beszélve a hossz� t�v� k�ros következményekr�l, amelyeket nem is ismerünk teljesen.
A véd�olt�sok val�j�ban nagyon biztons�gosak, a nem k�v�nt következményeket j�csk�n t�lsz�rnyalja az �ltaluk biztos�tott egészségnyereség. A legtöbb olt�sokkal kapcsolatos nem k�v�nt esemény az olt�si betegség kateg�ri�j�ba esik, melyek
csup�n �tmeneti, enyhe kellemetlenséggel j�rnak. S�lyosabb mellékhat�sok az olt�si szöv�dmények, melyek igen ritk�n fordulnak el�. Olt�sokkal összefüggésbe hozhat� hal�leset pedig olyan ritk�n fordul el�, hogy statisztikai értelemben vett kock�zat ezekb�l az adatokb�l szinte nem is sz�m�that�. Az olt�sokkal kapcsolatos adverz reakci�kat minden esetben jelenteni kell, és alaposan meg kell vizsg�lni, hogy val�ban a véd�olt�s okozhatta-e azokat.

A thiomersallal kapcsolatos tévhitek
A thiomersal egy etil-higany tartalm� vegyület. Tart�s�t�szerként alkalmazz�k néh�ny olt�anyagban. Az egyes olt�anyagokban igen kis mennyiségben tal�lhat� thiomersal egészségk�ros�t� hat�s�ra semmilyen bizony�ték nincs. A véd�olt�sok biztons�g�val foglalkoz� Glob�lis Tan�csad�i WHO Bizotts�g (GACVS) 2003
augusztusi �ll�sfoglal�sa szerint: Nincs bizony�ték az egyes olt�anyagokban alkalmazott thiomersal (etil-higany) expoz�ci�j�nak toxikus mivolt�ra. A Bizotts�g a leg�jabb pharmakokinetikai vizsg�latok alapj�n meg�llap�totta, hogy biztons�goss�gi szempontok alapj�n nincsen ok a thiomersal tartalm�
olt�anyagokkal folytatott olt�si gyakorlat megv�ltoztat�s�ra Az �ll�sfoglal�sa alapj�n a magyarorsz�gi véd�olt�si gyakorlatban thiomersal tartalm� vakcin�kat
veszély és következmény nélkül haszn�ltathatjuk.

Tévhit a véd�olt�sok és az autizmus kapcsolata
M�r évekkel ezel�tt lez�rultak az autizmusra vonatkoz� nemzetközi szakmai vit�k, mégis ez a kérdés �jra és �jra el�kerül. Ez a történet �gy kezd�dött, hogy egy hipotézisre alapul� vélemény médianyilv�noss�ga Angli�ban p�nikhangulattal és azzal a következményekkel j�rt, hogy visszaesett az olt�sok sz�ma, amelynek következtében hal�loz�sokkal is j�r� kanyar�j�rv�ny alakult ki. Id�közben Angli�ban legal�bb 6 széleskör� vizsg�lat bizony�totta a hipotézis megalapozatlans�g�t.

Az oltottak is megbetegedhetnek influenz�ban
Ezt az érvet �ltal�ban bizony�tékul szokt�k felhozni arra, hogy a véd�olt�sok nem hat�sosak. Az, hogy az oltottak néha megbetegedhetnek influenz�ban, önmag�ban igaz is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az olt�s nem hat�sos.
Egyrészt: nem ismerünk olyan olt�anyagot, amely 100 %-os védettséget ny�jtana. Az olt�anyagban tal�lhat� v�rus ugyanis el�z�leg elölik. Az egyéni érzékenység és immunv�lasz miatt nem minden oltottban történik meg a megfelel� immunv�lasz. Att�l, hogy az olt�s 100-b�l csak mondjuk csak 70-80 influenza megbetegdését véd ki, még nem jelenti azt, hogy nem hat�sos. R�ad�sul azokn�l, akik a véd�olt�s ellenére mégis megbetegednek, enyhébb lefoly�s� lesz a megbetegedés. Az epidemiol�giai vizsg�latok eredményei alapj�n ugyanis azt mondhatjuk, hogy az influenza elleni véd�olt�s hat�sos a betegség s�lyos lefoly�s�nak, a k�rh�zi kezelésnek és a hal�loz�snak a kivédésére is.

Tévhit, hogy lehetnek olyan olt�anyag gy�rt�si tételek, amelyek az �tlagosn�l több szöv�dményt, hal�lt okoznak. A szül�knek résen kell lenniük, nehogy ezekb�l a gy�rt�si tételekb�l sz�rmaz� olt�anyagot adjanak be gyermeküknek.
A veszélyes sz�ll�tm�nyok koncepci�ja ebben a szövegösszefüggésben téves. Az olt�anyagot ugyanis gy�rt�si tételenként szabad�tj�k fel. A véd�olt�st követ� nem v�rt eseményeket nyomon követ� rendszerek azokat az eseményeket rögz�tik, amelyek feltételezhet�en kapcsolatba lehetnek az olt�sokkal, legal�bbis id�ben. Tart�zkodni kell azonban att�l, hogy ok-okozati összefüggést tulajdon�tsunk nekik. M�s sz�val: az olt�sokat követ� reakci�k nem jelentik azt, hogy azokat val�ban az olt�s okozta. Ezért ezeket az eseményeket részletesen ki kell vizsg�lni. M�srészt a gy�rt�si tételek sem azonosak. Vannak köztük kisebbek és nagyobbak. Az abszol�t sz�mok ezért sem értékelhet�k önmagukban. Az olt�anyag termelés jellemz�je, hogy minden technikai halad�s ellenére a konzervat�v szemlélet és szab�lyok domin�lnak. A termel� felel�ssége a min�ségbiztos�t�s, a GMP (Good Manufacturing
Production) technika alkalmaz�sa. Ennek keretében a közti és végtermékek hat�soss�g�t és �rtalmatlans�g�t vizsg�lj�k. Az �llami olt�anyag ellen�rzés egyik fontos lépése a törzskönyvezés, amely a WHO követelményeinek is megfelel� szempontok szerint vizsg�lja a kész�tményeket, és javaslatot tesz az OTH-nak forgalomba hozatali engedély kiad�s�ra. A felszabad�t�s nem m�s, mint a törzskönyvezett kész�tmények gy�rt�si tételeinek laborat�riumi ellen�rzése a forgalomba hozatal el�tt. Az olt�anyag ellen�rzés nem ér véget a piacra kerüléssel. A postmarketing surveillance f�zis�ban a szöv�dmények bejelentésének regisztr�l�sa, kivizsg�l�sa, a hat�soss�g figyelemmel követése a feladat. Indokolt esetben javasolhatj�k a kész�tmény forgalomb�l történ� kivon�s�t, sürg�s esetben
azonnali letilt�s�t.

Tévhit, hogy az olt�anyagok alkalmaz�sa növeli a mellékhat�sok kock�zat�t, és t�lterheli az immunrendszert. Jobb a fert�zéseken természetes �ton �tesni.
A szervezetünk nap, mint nap különböz� antigéneknek van kitéve. Egy fels� lég�ti v�rusos fert�zés egyszerre minimum 10-15-féle antigén szervezetbe jut�s�t is jelentheti. Ezeknek a norm�l fert�zéseknek tükrében val�sz�n�tlennek t�nik, hogy az néh�ny antigén az olt�anyagokban sz�mottev�en megterhelné az immunrendszert, vagy hogy immunszuppresszi�t okozna.

Magyar�zat:
1. �bra: A véd�olt�sokat követ� nen k�v�natos események

Olt�si reakci� / betegség
Az olt�s elkerülhetetlen velej�r�i;
nem él� olt�anyag - maradék toxicit�s;
él� vakcina - olt�mikr�ba szaporod�sa.

Helyi és �ltal�nos tünetek. Olt�si szöv�dmény
Nem szükségszer�, az oltott �tlagost�l eltér� reakci�készsége, el�zetesen nem ismert, nem vizsg�lhat�. Bejelentend�!

Olt�si baleset
Hiba az olt�anyagban (termelés, sz�ll�t�s, t�rol�s), olt�si technik�ban. Bejelentend�!

Melléklet
N�H�NY FONTOS INFORM�CI� A THIOMERSALR�L
Összefoglal�s
A thiomersal (esetenként thimerosalnak is nevezik) olt�anyagokban haszn�lt higany alap� tart�s�t�szer. Az ilyen m�don tart�s�tott olt�anyagokban a higanytartalom nagyon alacsony és nincs semmilyen bizony�ték arra vonatkoz�an, hogy egészségk�rosod�st okozna. Ennek ellenére a thiomersalt a legtöbb olt�anyagb�l kivont�k. A gyerekeken és feln�tteken végzett vizsg�latok az olt�anyagokban haszn�lt thiomersalnak sem korai, sem kés�i k�ros hat�s�t nem mutatt�k ki.

Mi a thiomersal?
A thiomersal egy szerves vegyület, amely etil higanyt tartalmaz. 1930 �ta haszn�lj�k igen kis mennyiségben bizonyos olt�anyagok bakteri�lis és gomb�s fert�z�désének megel�zésére. 1999-ben merült fel el�ször az Egyesült �llamokban, hogy a csecsem� és gyermekkori immuniz�ci�k sor�n haszn�lt olt�anyagokban tal�lhat� összes higany mennyisége nem haladja-e meg a maxim�lis higany bevitelre vonatkoz� aj�nl�sokat. Az�ta nagyon sok inform�ci�t gy�jtöttek a thiomersalr�l.

Mi a higany?
A higany egy természetben is el�fordul� fém. A higany h�rom form�ban fordul el�. Ezek a fémhigany, a szervetlen higany (amely megtal�lhat� a természetben és az �llati szövetekben), és a szerves higany (amelynek két leggyakoribb form�ja a metilhigany és az etilhigany). A higany különböz� vegyületei megtal�lhat�ak a leveg�ben, a földben, a vizek üledékében és a halakban (legf�képpen a hossz� élet�ekben, pl. a c�p�kban), és haszn�lj�k még az iparban, a fogak töm�anyagaiban, h�mér�kben és olt�anyagokban is. A két szerves form�ja a higanynak a metilhigany és az etilhigany (ez ut�bbi van teh�t a thiomersalban) sok szempontb�l hasonl�ak, de vannak köztük fontos különbségek is. A metilhigany
emberi szervezetre sokkal veszélyesebb; rakt�roz�dik a szervezetben, mivel a szervezetb�l val� kiürülésének az ideje - amit a felezési id� jelez - körülbelül 50 nap. Az etilhigany (a thiomersalban) nem rakt�roz�dik a szervezetben ilyen mértékben, mivel a felezési ideje körülbelül 7 nap. Az etilhigany gyorsan �talakul a szervezetben szervetlen higanny�, amely a bélcsatorn�n keresztül kiürül. A higanyvegyületek k�ros�thatj�k a központi idegrendszert, a b�rt, a vesét, de a toxikus hat�sok els�sorban a metilhiganyhoz köthet�k.

Mennyire k�ros a higany?
A higany csak akkor k�ros�tja az egészséget, ha a mennyisége egy bizonyos szintet elér a szervezetben. A mérgez� hat�s függ a bevitt higany mennyiségét�l, és a testtömegt�l. Az alacsony testtömegük miatt a csecsem�k nagyobb veszélynek vannak kitéve, mint a feln�ttek. Különböz� orsz�gok szakemberei meghat�rozt�k a higanybevitel biztons�gos hat�rértékét, amely az Egészségügyi Vil�gszervezet meghat�roz�sa szerint 3,3 mikrogramm/kg/hét. Ezek az értékek azt a bevitelt jelzik, amely biztosan nem okoz k�rosod�st és még biztons�gi intervallumot is tartalmaznak. A sz�m�t�sok sor�n pl. a legkisebb k�ros érték egy tizedét fogadj�k el hat�rértéknek. R�ad�sul ezek az értékek a metilhiganyra vonatkoznak, amely j�val mérgez�bb vegyület, mint az etilhigany.

Mennyire k�ros a véd�olt�sokban tal�lhat� higany?
Jelenleg az életkorhoz kötött kötelez� véd�olt�sokhoz alkalmazott olt�anyagok nagy része nem tartalmaz thiomersalt. Az MMR, IPV, HiB, BCG, Tetracoq véd�olt�sok nem tartalmazz�k ezt a tart�s�t�szert. Jelenleg néh�ny influenza elleni olt�anyagban tal�lhat� alacsony mennyiségben. A jelenleg haszn�lt olt�anyagokban tal�lhat� higany mennyisége j�val alacsonyabb, mint a higanybevitelre vonatkoz� aj�nl�sok. Több vizsg�lat is történt, amely meghat�rozta a csecsem�k és kisgyermekek vérében a higanykoncentr�ci�t thiomersal tartalm� olt�anyag bead�s�t követ�en, de az eredmények szerint a vér higany szintje nem haladta meg a hat�rértéket. Több orsz�gban is haszn�lnak thiomersal tartalm� olt�anyagokat. Az Egészségügyi Vil�gszervezetnek az Olt�anyag Biztons�g Nemzetközi Tan�csad� Testülete (Global Advisory Committee on Vaccine
Safety) meg�llap�totta, hogy jelenleg nincs bizony�ték arra vonatkoz�an, hogy a thiomersal tartalm� olt�anyagok mérgez� hat�st fejtenének ki csecsem�kben, gyermekben vagy feln�ttekben, ezért egészségi kock�zat miatt nincs szükség arra, hogy a thiomersal tartalm� olt�anyagokkal kapcsolatos jelenlegi véd�olt�si gyakorlaton v�ltoztassunk.

Milyen vizsg�latokat végeztek a thiomersal tartalm� olt�anyagok esetleges egészségk�ros�t� hat�saira vonatkoz�an?
Több tanulm�ny is foglalkozott a kérdéssel D�ni�ban, Svédorsz�gban, Egyesült �llamokban és az Egyesült Kir�lys�gban, amelyekben nem tal�ltak összefüggést a fejl�dési vagy neurol�giai rendellenességek és az olt�sok között. 2004-ben az Egyesült �llamok egy független tan�csad� testülete (Institutes of Medicine) leszögezte, hogy nincs összefüggés az autizmus és a thiomersal tartalm� olt�anyagok haszn�lata között. Szintén 2004-ben egy �tfog� tanulm�nyt közöltek a
thiomersal tartalm� olt�anyagok és az autizmus, valamint idegrendszeri k�rosod�sok esetleges összefüggéseir�l, amelyet a nemzetközi Gyerekgy�gy�szat (Pediatrics) magazinban közöltek. A tanulm�nyok az autizmus, a szellemi visszamaradotts�g, beszédzavarok és figyelemzavarok el�fordul�s�t vizsg�lt�k. Összességében a bizony�tékok azt mutatj�k, hogy az autizmus és a szellemi k�rosod�sok nem függnek össze a thiomersal tartalm� olt�anyagokkal. A szerz�k azt is megjegyzik, hogy azok az epidemiol�giai vizsg�latok, amelyek összefüggést feltételeztek, jelent�s hi�nyoss�gokat mutattak a vizsg�lat megtervezését, valamint a levont következtetések érvényességét tekintve.

Miért kell mégis kivonni a thiomersalt az olt�anyagokb�l?
Annak ellenére, hogy nincs bizony�ték arra, hogy az olt�anyagokban tal�lhat� thiomersal k�ros lenne, a gy�rt�k mégis igyekeznek kivonni azt az olt�anyagokb�l. A higany és vegyületei ugyanis széles körben megtal�lhat�k a környezetben. A környezeti forr�sokban, f�leg élelmiszerekben (pl. halakban) tal�lhat� higany szintjének csökkentése nagyon nehéz, ugyanakkor ilyen m�don is el�fordulhat higany bevitele a szervezetbe. �ppen ezért vil�gszerte arra törekszenek, hogy az él� szervezetek higany terhelése csökkenje, és ahol csak lehet, helyettes�tsék azt egyéb, a környezetben könnyebben leboml� anyagokkal.

Forr�s: Egészségügyi Vil�gszervezet, valamint a CDC t�jékoztat�i
www.who.int, www.cdc.gov

Irodalom
Douglas RM, Hemilä H, Chalker E, D'Souza RRD, Treacy B. Vitamin C for preventing and treating the common cold. The CochraneDatabase of Systematic Reviews 2004, Issue 4. Art. No.: CD000980.pub2. DOI: 10.1002/14651858.CD000980.pub2.

Vickers AJ, Smith C.Homoeopathic Oscillococcinum for preventing and treating inuenza and inuenza-like syndromes. The Cochrane Database of Systematic Reviews 2004, Issue 1. Art. No.: CD001957.pub2. DOI: 10.1002/14651858.CD001957.pub2.

Melchart D, Linde K, Fischer P, Kaesmayr J. Echinacea for preventing and treating the common cold. The Cochrane Database of Systematic Reviews 1999, Issue 1. Art. No.: CD000530. DOI: 10.1002/14651858.CD000530.

Orsz�gos Epidemiol�giai Központ. Az influenza elleni olt�sokat követ� mellékhat�sok. Epinfo 2002;44:521-524.

Safranek TJ, LawrenceDN, Kurlad LT et al. Reassassment of the association between Guillain-Barre syndrome and receipt of swine influenza vaccine in 1976-77. Results of a two state study. Am J Epidemiol. 1991;133:940-51.

Lasky T, Terracciano GJ, Magder L. et al. The Guillain-Barre sydrome and the 1992-1993 and 1993-1994 influenza vaccines. N Engl J Med 1998;339:1797-1802.

Az össze�ll�t�st kész�tette: dr. Oroszi Beatrix
�NTSZ Kommunik�ci�s F�oszt�ly

�NTSZ Orsz�gos Tisztif�orvosi Hivatal
Kommunik�ci�s F�oszt�ly
1097 Budapest, Gy�li �t 2–6. 1437 Budapest, Pf. 839
Központ: (1) 476-1100 Telefon: (1) 476-1310 Telefax: (1) 476-1339
E-mail: kommunikacio@oth.antsz.hu

« vissza

Id�pont foglal�s

Id�pont foglal�s ›

A foglal�shoz regisztr�ci� sz�ks�ges.
Regisztr�ci� ›
Ha m�r regisztr�lt, az oldal tetej�n tal�lhat� link seg�ts�g�vel bel�phet.

Az orvos v�laszol

Tegye fel k�rd�s�t - �r�sban v�laszolunk �nnek K�rdezzen �n is! ›

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

K�ts�gek �s bizonyoss�gok – �rvek es ellen�rvek az �j influenza elleni ved�olt�sokkal kapcsolatban

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

K�ts�gek �s bizonyoss�gok – �rvek es ellen�rvek az �j influenza elleni ved�olt�sokkal kapcsolatban

keres�s

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol