Citymed

H1N1 – vil�grasz�l� botr�ny k�sz�l�dik?

„Gyan�s�tottak": EU, WHO, tud�sok, gy�gyszeripar - leleplez� cikkek a BMJ-ben.
H�rom, leleplez�ssz�mba men� cikket is k�z�l egyetlen (legfrissebb) sz�m�ban a tekint�lyes British Medical Journal (BMJ). A jelz� ez�ttal nem a forr�s k�telez� fel�rt�kel�se: a lap 1840 �ta jelenik meg folyamatosan, jelenleg havi 120 ezer p�ld�nyban. Internetes v�ltozat�t m�sf�l milli� felhaszn�l� olvassa, akik havonta 6 milli� oldalt t�ltenek le bel�le.

Az els� �r�s, amelyet a lap Adrian Dowd nev� munkat�rsa jegyez, arr�l sz�mol be, hogy az Eur�pa Tan�cs keményen b�r�lta az Egészségügyi Vil�gszervezetet és az EU hat�s�gait azért, ahogyan a sertésinfluenza-j�rv�nyt kezelték. Az euro-korm�nyzat Parlamenti Közgy�lése – amely az uni�ban az emberi jogok és a jogrend �re – el�zetes jelentést tett közzé, melyben �ttekinti, hogyan kezelték a H1N1-j�rv�nyt.

A dokumentum egyar�nt vétkesnek tal�lja a nemzeti korm�nyokat, a WHO-t és az EU-hat�s�gokat olyan intézkedésekben, amelyek „�ri�si közpénzek eltékozl�s�hoz vezettek, a nagyközönségen (értsd: az ad�ztatottakban) pedig indokolatlan rettegést/félelmet keltettek az Eur�p�t fenyeget� egészségi kock�zatokat illet�en. E meg�llap�t�sokat a Parlamenti Közgy�lés a szoci�lis, egészség- és csal�dügyi bizotts�ga j�nius 4-én, pénteken tette közzé. A dokumentumot Paul Flynn szocialista EU-képvisel�, a brit parlament munk�sp�rti tagja �ll�totta össze, végleges v�ltozat�t a közgy�lést val�sz�n�leg még a h�nap vége el�tt megszavazza. […]

Fiona Godlee f�szerkeszt� �r�sa – szerkeszt�ségi avagy vezércikke – elején leszögezi, hogy a vil�gnak, természetesen, h�l�snak kell lennie, amiért a 2009-es A(H1N1)v j�rv�ny a v�rtn�l j�val kisebb horderej�nek bizonyult (� a plasztikus angol „el�zott t�zij�ték" kifejezéssel él).

Az �ldozatok sz�ma meg sem közel�tette a progn�zisokban szerepl� adatokat, �gy h�t �gysz�lv�n bosszant� sir�nkoz�snak t�nhetik, ha valaki a költségeket emlegeti. Nem habozik azonban leszögezni „igenis kell sir�nkoznunk, mert a költségek �ri�siak voltak". Bizonyos orsz�gok – kiv�ltképp Lengyelorsz�g – nem voltak hajland�k p�nikba esni, nem v�s�rolt�k nyakl� nélkül az olt�anyagokat és antivir�li�t, amikor az Egészségügyi Vil�gszervezet pontosan egy évvel ezel�tt bejelentette a vil�gj�rv�ny-�llapotot.

Azok az �llamok viszont – péld�ul az Egyesült Kir�lys�g és Franciaorsz�g, amelyek annak idején gy�gyszer- és vakcina-készleteket halmoztak fel, most buzg�n igyekeznek felbontani megrendelési szerz�déseiket, m�s orsz�goknak adj�k el a fel nem haszn�lt olt�anyagokat, és „hatalmas kész�tmény-halmok tetején ülnek".

Ezenközben a JP Morgan befektetési bank szerint a gy�gyszergy�rak mesés profitokra tettek szert: csak az olt�anyagokb�l 7-10 milli�rd doll�rnyira. Tekintve a közkiad�sok és a mag�nprofit ilyetén ar�ny�t, fontos volna tudni, vajon a WHO döntéseit nem befoly�solta-e a gazdas�g. […]

Deborah Cohen, a BMJ rovatvezet�je, valamint Philip Carter oknyomoz� �js�g�r� besz�mol�jukban r�mutatnak, hogy tud�sok, akik a tan�csad�kként m�ködtek közre a WHO-pandémia-terveinek kidolgoz�s�ban, javadalmazott munk�kat végeztek gy�gyszercégek sz�m�ra, amelyek viszont profit�ltak az �ltaluk kidolgozott stratégiai �tmutat�sokb�l.

Ezekr�l az érdekkonfliktusokr�l a WHO nyilv�nosan soha nem sz�molt be, azokat vil�gj�rv�ny menedzselésével kapcsolatban kérdéseket fogalmaztak meg, tisztségvisel�i összeesküvés-elméletek gy�rt�s�val v�dolt�k meg. (A szerz�k ebben az összefüggésben Dr. Margaret Chant, a Vil�gszervezet f�igazgat�j�t emlegetik).

A tov�bbiak szempontj�b�l, �gymond, �ri�si horder�vel b�r a Flynn-jelentés, kimondja ugyanis, hogy a pandémia v�ls�ggal kapcsolatban hozott döntések nem �tl�that�ak. „A pandémia bizonyos következményei, mint a jelentésb�l kitetszik, dr�maiak voltak: egész Eur�p�ban eltorz�tott�k az egészségügyi szolg�latok priorit�srendjét, �ri�si közpénzsumm�kat pazaroltak el, indulatokat és indokolatlan félelmeket keltettek az Uni� polg�raiban, akiket, �gymond, az immuniz�l�ssal és gy�gyszerezéssel egészségügyi kock�zatoknak is kitettek.

Cohen és Carter �gy vélik, az eml�tett kész�tményeket és lehetséges összes hat�sukat nem vizsg�lt�k kell� alaposs�ggal, miel�tt forgalmaz�sukat gyors�tott elj�r�sban engedélyezték volna. „A közegészségügyi hat�s�goknak mindezt kritikus vizsg�latnak kell al�vetniük, hogy a köz ismét b�zzék döntéseikben" – hangzik k�méletlenül szigor� következtetésük.

A BMJ és a Carter-féle Bureau of Investigative Journalism (Oknyomoz� Sajt�iroda) vizsg�lata felt�rja a s�lyos konfliktust, amelyet az t�pl�l, hogy a gy�gyszeripar, a WHO és a vil�g egész közegészségügyi rendszere ugyanazzal a „szakért�-készlettel" dolgoztat. Cohen és Carter �ll�tj�k: „vizsg�l�d�saink sor�n sikerült a WHO j�rv�nyügyi tervezésében részt vev� olyan, kulcsszerepet j�tsz� tud�sokat azonos�tanunk, akiknek (m�s ir�ny�) érdekeltségei a nyilv�noss�gra tartoznak, egyeseket közülük olyan gy�gyszeripari cégek finansz�roztak, amelyek nyereségre tehettek szert az illet�k �ltal kidolgozott stratégi�k eredményeképpen.

Ezeket az érdekeltségeket azonban a WHO nyilv�nosan soha nem ismertette – annak ellenére, hogy a BMJ és a Sajt�iroda többször is tudakoz�dott fel�lük. Az sem derült ki, hogy a vezet� szakért�k t�jékoztatt�k-e a vil�gszervezetet egyéb elkötelezettségeikr�l, s ha igen, mit tett ezzel – velük – kapcsolatban a WHO.

Az �gynevezett összeesküvés-elméletek okaként a két médium pontosan az �tl�that�s�gnak ezt a hi�ny�t jelöli meg, s hozz�teszik: nem mellékes szerepet j�tszhatott, hogy az illetékesek menet közben megv�ltoztatt�k a vil�gj�rv�ny defin�ci�j�t, egyébként pedig kérdéseket hagytak megv�laszolatlanul a ter�pi�s intézkedéseket indokl� tényekkel kapcsolatban.

A szerz�k elismerik, hogy a bizonytalan helyzetek ismertetése („kommunik�ci�ja") nem könny� feladat, az �gynevezett összeesküvés-elméletek mot�vumaival kapcsolatban azonban Gerd Gigerenzer pszichol�gus professzort, a berlini Max Planck Intézet Képzéskutat�si Központj�nak vezet�jét idézik.

A tud�s szerint (az adott esetben) „a problém�t nem a kommunik�ci� nehézsége jelentette, hanem hogy a helyzet bizonytalan volt�r�l sz� sem esett. Tudom�nyos tények nem alapozt�k meg a WHO becslését, amely 2 milli�rd H1N1-esetet val�sz�n�s�tett, s keveset tudtunk az immuniz�ci� el�nyeir�l és �tralmair�l. A vil�gszervezet azut�n is ragaszkodott e becsléshez, amikor az ausztr�liai és �j-zélandi téli id�szak ut�n kiderült, hogy 1000 emberb�l mindössze egy vagy kett� fert�z�dött. Végül, de nem utols�sorban a WHO v�ltoztatott a vil�gj�rv�ny defin�ci�j�n".

A BMJ e cikke szerint az Egészségügyi Vil�gszervezet a vil�gj�rv�nyt mint a betegség „�ri�si sz�m� hal�loz�st és megbetegedést" okoz� fell�ngol�s�t defini�lta, 2009. m�jus elején azonban b�cs�t mondott e meghat�roz�snak – „a komolys�g és/vagy az egyszer�ség kedvéért". […]

Az érintett szervezetek, popul�ci�k, gazdas�gi entit�sok, személyek köre – nem utols�sorban pedig „az ügy" t�lal�s�nak f�ruma és hangütése – elh�z�d� vizsg�latokat és sokak sz�m�ra kellemetlen, net�n s�lyos következményeket j�sol.

Az anyagok teljes terjedelmükben a BMJ.com nyit�oldal�n kezd�d� össze�ll�t�sban olvashat�k: http://www.bmj.com/

Forr�s: WorldPharmaNews.com, Britsh Medical Journal online

2010-06-08 10:06 Forr�s: Weborvos

« vissza

Id�pont foglal�s

Id�pont foglal�s ›

A foglal�shoz regisztr�ci� sz�ks�ges.
Regisztr�ci� ›
Ha m�r regisztr�lt, az oldal tetej�n tal�lhat� link seg�ts�g�vel bel�phet.

Az orvos v�laszol

Tegye fel k�rd�s�t - �r�sban v�laszolunk �nnek K�rdezzen �n is! ›

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

H1N1 – vil�grasz�l� botr�ny k�sz�l�dik?

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

H1N1 – vil�grasz�l� botr�ny k�sz�l�dik?

keres�s

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol