Megállíthatatlan orvoselvándorlás?

Kiemelten fontosnak tartják az egészségügyi dolgozók életpályamodelljének kidolgozását, a munka már megkezdődött.

 

Kelet-Közép-Európa-szerte összeütközésbe kerülnek az egészségügyi dolgozók a politikai döntéshozókkal. Az alacsony bérek és a rossz munkahelyi körülmények okozta konfliktusok miatt sokfelé már a betegek ellátása is veszélybe kerül - olvasható a Lancet nevű brit szaklapban. A cikk írója a régión belüli helyzetelemzését a cseh orvosok helyzetével kezdi, kamarájuk ugyanis nemrég bejelentette: ha nem bővítik a politikusok az egészségügyi szektor költségvetési keretét, év végéig az országban dolgozó 16 ezer orvos közül legalább 2500 elhagyja az országot. Ez a lépés hatalmas fennakadásokhoz vezetne a betegellátásban.

A cseh orvosi kamara adatai szerint évente körülbelül 250 orvos távozik külföldre. Többségük 30-40 év körüli, a szaktudása csúcsán lévő szakember, de a friss diplomások közül is egyre többen csatlakoznak a szerencsét próbálók soraihoz. Legnagyobb hiány belgyógyászokból, sebészekből és altatóorvosokból van, de a sürgősségi osztályokon is kevés a szakember.

Csehország helyzete azonban nem kivétel a régióban. Kelet-Európa-szerte mennek tömegével orvosok és nővérek szerencsét próbálni elsősorban Nyugat-Európába és Észak-Amerikába. Noha az elvándorlás hosszú távú negatív hatásait rendszerint elismerik a politikusok, a válasz mindenhol ugyanaz: a gazdasági válság miatt már most is olyan súlyos megszorító intézkedéseket kell foganatosítaniuk a kormányoknak, hogy a követeléseket - még ha jogosak is - nincsen miből fedezni.

Lengyelországban az év elején a nővérek kezdtek sztrájkba. Egyes számítások szerint amióta a lengyelek hat éve csatlakoztak az Európai Unióhoz, több ezer ápoló hagyta el hazáját. Van, aki úgy véli, ez a tendencia hamarosan a szakma teljes kiürüléséhez vezethet. A Lancet cikke szerint Romániában 2007 óta több mint négyezer orvos, azaz a szakmának mintegy tíz százaléka vállalt munkát más országban.

A balti államokban és Bulgáriában szintén ugyanez a minta látszik kirajzolódni. Lettországban megháromszorozódott a külföldön elhelyezkedő szakemberek száma az elmúlt években, míg a bolgár egészségügyi miniszter nemrég bejelentette, hogy feleannyi az ápoló, mint amennyire szükség lenne az országban, s naponta legalább egy orvos int búcsút hazájának.

Magyarországról is ezrek mentek külföldre a 2004-es EU-csatlakozás óta. Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal szerint tavaly 1614-en kérték a külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolásokat, míg az idén az első hat hónapban 753-an, ami nagyjából azonos a tavalyi év hasonló időszakának adataival. Közülük 451 orvos, 68 fogorvos, 22 gyógyszerész, 142 ápoló, három szülésznő és 67 egyéb képesítésű, például másszor vagy gyógytornász.

A Magyar Nemzet megkérdezte a szakmai szervezetek vezetőit, hogyan vélekednek az új kormány eddigi intézkedéseiről. Látják-e már azokat a konkrét lépéseket, amelyek alkalmasak lehetnek az egészségügyi dolgozók itthon tartására. Mindannyian egyetértettek abban, hogy érdemi béremelés nélkül nem lesz változás hazánkban, azt is hozzátették, hogy a fizetésen túl egyéb más -gyakran gesztusértékű - intézkedések is sokat jelentenének.

Heti minimum 60 munkaóra és 400 forintos órabér - nagyjából erre számíthat az, aki ma fiatal rezidens orvosként elkezd dolgozni valamelyik hazai kórházban. Alapesetben tehát egy rezidens fizetése havi nettó 95 ezer forint - egyebek között ez az indok, ami miatt a legfiatalabbak körében rendkívül magas a külföldi munkavállalásra irányuló hajlandóság.

Az ápolók mindössze 75-80 ezer forintot visznek haza. A szakemberek elvándorlásával nem foglalkoztak a döntéshozók az elmúlt években, és sajnos az új kormány felállása után sem körvonalazódtak az ápolókra vonatkozó érdemi döntések – mondta el a Magyar Nemzetnek Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke, majd hozzátette, hogy egyelőre nem látszanak ez ügyben az egészségügyi kormányzat konkrét elképzelései. Tavaly körülbelül 500 szakdolgozó kérte ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolásokat, közel háromszor annyi, mint néhány évvel korábban. Az orvoselvándorlás mellett tehát már az ápolók távozása is jelentős mértékű. A helyzetet súlyosbítja, hogy az idén alig 300-350 fiatal ápoló végez majd az OKJ-s vagy főiskolai képzéseken, feleannyi, mint ahány orvosi végzettséget szerez majd 2010-ben.

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke úgy fogalmazott: a rezidensekre vonatkozó rendelet módosítása fontos lépés volt, de remélik, hogy az elkövetkező időszakban megkezdődnek az egyeztetések az orvosi egzisztencia javításáról és a pályán tartás egyéb lehetőségeiről. Béremelés nélkül azonban nem lehet sok jóra számítani - szögezte le.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyi államtitkársága a Magyar Nemzettel azt közölte, hogy kiemelten fontosnak tartják az egészségügyi dolgozók életpályamodelljének kidolgozását. Ez a munka már megkezdődött, több ponton is módosult a rezidensrendeletet - közölték. Az előző kormány stratégiája, a röghöz kötés helyett átfogó intézkedési tervet hozunk, hogy az orvoslást választók számára előnyössé váljon a hazai életpálya. Év végére létrejöhet a stratégiai döntéshozatalt megalapozó humán monitoring központ is, amelybe bevonják a munkaerőt kereső kórházak és az önkormányzatok mellett a képzési intézményeket is.

2010-08-25 08:26 Forrás: Magyar Nemzet


« vissza

Időpont foglalás

 

Időpont foglalás ›
A foglaláshoz regisztráció szükséges.
Regisztráció ›
Ha már regisztrált, az oldal tetején található link segítségével beléphet.
Az orvos válaszol
Tegye fel kérdését - írásban válaszolunk Önnek Kérdezzen Ön is! ›
Mennyire tetszenek Önnek a megújult Citymed oldalak?