Citymed orvosi portál

Az idõsebb doktorokat csupán a nyelvtudás hiánya tartja vissza az ország elhagyásától (Fotó: Hegedûs Márta)

"Nyugat-Európa maradt az egyetlen reális perspektíva a magyar orvosok számára a pályaelhagyáson kívül" – mondta Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara fõtitkára. Az úgynevezett egészségügyi reform sem az orvosok átképzésével, sem pedig a belsõ migráció elõsegítésével nem törõdött. A megélhetési nehézségek elõl a fõvárosi szakemberek nem tudnak vidékre menekülni, hiszen még lakáshitelre sem kapnak pénzt.

"Így érthetõ, hogy egy ötvenegy éves, négy szakvizsgával bíró professzor kolléga is inkább Angliát választotta, ahol majdnem hárommillió forintot keres havonta" – mondta Gyenes Géza. – A fiatal, frissen végzett orvosoknak is vonzó lehet a külföldi munka. Õk a jelenlegi bérezés mellett csak tíz-tizenöt év múlva tudnának itthon egzisztenciát teremteni.

Ezt támasztja alá a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképzõ Központjában végzett felmérés, ebben több mint ezerhétszáz orvostanhallgatót kérdeztek meg arról, miért mennének külföldre dolgozni."

"A pénz szerepelt az elsõ helyen – mondta Eke Edit, a központ szakértõje. – Fontos szempont a munkakörülmények és az életminõség javulása, valamint a szakmai elõremenetel is. A mobilitás nem jelent gondot a korosztálynak, ahogy az angol nyelv ismerete sem."

A nyelvtudás hiánya Gyenes Géza szerint sem akadályozza az elvándorlást; arra is volt példa, hogy Svédországban intenzív nyelvtanfolyamot indítottak az ott munkát vállaló magyar pszichiátereknek. Az orvosi kamara fõtitkárával ellentétben a Metaforum Kft. ügyintézõje éppen az idegen nyelvek elégtelen ismeretével magyarázta, miért csak az érdeklõdõ orvosok tíz százaléka jut ki végül külföldre. A közvetítõ cégnél azt is elmondták, sokan csak a gyakorlat és a kaland kedvéért vállalkoznak az utazásra, és elõbb-utóbb hazajönnek. Az egészségügyi reform bevezetése óta azonban egyre többen emlegetik a külföldi munkavállalást, és azoknak a száma is növekszik majd, akik végleg kint maradnak.

Köztes megoldásokat is keresnek, például hétvégi ügyeletet vállalnak más országban, vagy bérmunkában leleteznek itthonról egy külföldi kórház számára. Ezért sem könnyû megmondani, jelenleg hány orvos dolgozik külföldön.

Itthon kezd tarthatatlanná válni a helyzetünk – így vélekedik több középkorú orvos. Az érintettek szerint "az ügyeleti díjakat minimálisra próbálják csökkenteni, az ágyak leépítése és a vizitdíj miatt pedig visszaesik a betegforgalom".

A feleslegessé váló orvosokra elbocsátás vár, de kérdés, hová tudnak menni. A súlyponti kórházak nem alkalmaznak nagyobb személyzetet, hiszen a bevételük nem növekszik majd.

Az idõsebb orvosokat is csupán a nyelvtudás hiánya tartja vissza az ország elhagyásától. Az egyik érintett azt mondta: "Amikor fiatalok voltunk, még alig volt lehetõségünk a nyelvtanulásra.

Most a rengeteg munka, mellékállás és ügyelet mellett se idõnk, se energiánk nincs belevágni egy nyelvtanfolyamba. Ki tartaná el a családot addig, amíg a tanfolyam miatt kiesnénk a munkából? Ám elõbb-utóbb belevágunk valamibe, mert a hazai helyzet javulásában már nem bízunk."

Deme Anna

Kik és hová tartanak?

Az orvosi kamara csak arról tudott felvilágosítást adni, hogy az uniós csatlakozás óta ezerhatszáz, a külföldi munkavállaláshoz szükséges jóhírnév-igazolást adott ki. Hasonló céllal az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal évente mintegy hatszáz orvos részére állított ki hatósági bizonyítványt. Elsõsorban az itthon is hiányszakmának számító aneszteziológusok, háziorvo­sok, radiológusok, pszichiáterek, belgyógyászok, sebészek keresik fel a hivatalt. A célországok között elsõ helyen Anglia szerepel, ahol az Egyesült Államokba kivándorló orvosokat próbálják kelet-európai munkaerõvel pótolni. Sokan Írországban, Franciaországban vagy a skandináv államokban próbálnak munkahelyhez jutni, ezeken a magyar keresetnek a tízszeresét is megkereshetik, és jobban megbecsülik õket.