Citymed orvosi portál

Bizonyos esetekben a panaszok állandósulnak és étkezéseket követõen 1/2-1 óra múlva kellemetlen gyomortáji kellemetlen érzések jelentkeznek. Van aki maró, égõ vagy görcsös jellegû fájdalomról számol be, más gyomorégésként éli át. Jellegzetes, hogy az étkezés, tej fogyasztása vagy hányás a fájdalmat néhány perc alatt enyhíti. Ha a beteg a panaszával orvosához fordul és röntgenvizsgálat vagy gyomortükrözés történik, akkor a nyombél vagy a gyomor nyálkahártyájának fekélyes elváltozása mutatható ki.

A fekélybetegség jellegzetes tünete még, hogy ágymelegben a hajnali órákban a beteget görcsös gyomortáji fájdalom ébreszti, mely kisugározhat a bordaívek alá, a nyakba, a jobb vállba. A fájdalmat hányinger, hányás kísérheti, ilyenkor kis mennyiségû, igen savas gyomortartalom ürül. A gyomornak megfelelõ területen a has nyomásérzékennyé válik, nyomásra izomvédekezés jelentkezik. Ha a fekélybetegség tartósan, hónapokon át fennáll és nem kezelik, szövõdmények léphetnek fel. Ezek a következõk: vérzés; a gyomorfal átfúródása; heges szûkület kialakulása.

A nyolcvanas évek közepén bizonyosságot nyert, hogy a gyomorhurut, fekélybetegség (az un. gastrobulbaris betegségek) kialakulásában döntõ szerepe van egy baktériumnak. Ez a baktérium a Helicobacter pylori elnevezést kapta jellegzetes csavart alakja miatt. Korábban az a nézet élt, hogy a sósavat tartalmazó gyomornedv maró hatása miatt a gyomorban baktérium nem tud megtelepedni. Hogy a világszerte egyik leggyakoribb fertõzést okozó Helicobacter pylori képes erre, azt sajátos zimtermelésének köszönheti. Ez a gyomorsav maró hatásával szemben számára védelmet biztosító enzim az ureáz. Ez az enzim a gyomor nyálkahártyájában bõven jelen lévõ ureát ammóniává és bikarbonáttá alakítja át. A képzõdõ bikarbonát a savi viszonyokat a gyomorban lúgos irányban tolja el. Az ammónia pedig a nyálkahártya sejtjeit pusztítja. A baktérium egyéb enzimei révén a gyomor nyákrétegének védõ hatását csökkenti és a nyálkahártya gyulladását is elõidézi. A baktérium gyakoribb elõfordulású típusa méreganyagot is termel, mely a nyálkahártyát tovább károsítja. Ez a fertõzés enyhébb esetben a gyomorhurut klinikai képét jeleníti meg. Bizonyos nyálkahártya terület érintettsége esetén a hosszan tartó fertõzés a nyombél vagy a gyomor fekélyes megbetegedését eredményezi.
A lakosság fertõzöttsége az életkorral emelkedik, de mértéke területenként, országonként különbözõ. A fertõzöttség mértéke az iskolázottság fokával fordított arányt mutat. A fejlett európai országokban a gyerekek 5%-a, míg a 60 év felettiek 50%-a fertõzött Helicobacter pylorival. A fejlõdõ országokban már gyermekkorban igen magas a fertõzés elõfordulásának gyakorisága, felnõtt korban pedig eléri a 90-100%-ot is. A fertõzés hetek alatt hozza létre a heveny-, savhiánnyal járó gyomorhurutot, hónapok, évek alatt pedig az idült-, nyálkahártya sorvadással járó gyomorhurutot. A peptikus fekélybetegség kialakulásához pedig évtizedeken át tartó fertõzöttség szükséges. Az újabb kutatási eredmények a gyomordaganatok Helicobacter pylori fertõzéssel való összefüggését igazolták. Nagyszámú statisztikai adatok bizonyítják, hogy hatszor gyakoribb a gyomordaganat elõfordulásának kockázata a baktériummal fertõzött populációban.

A gastrobulbaris betegségek megfelelõ és komplex kezelésének megválasztása érdekében nem csak az elváltozások kimutatása szükséges röntgen és/vagy gyomortükrözés vizsgálattal, hanem a Helicobacter pylori fertõzöttség megállapítása is elengedhetetlen. A hajlékony száloptikás eszköz levezetésével a gyomor, nyombél nyálkahártya állapotáról pontos képet kaphatunk. Lehetõség nyílik szövettani és tenyésztéses vizsgálatra. Ez az összetett vizsgálati módszer 90%-os biztonsággal kimutatja az elváltozásokat és a fertõzöttséget. Újabban gyomortükrözést nem igénylõ módszerek is megjelentek a világban a Helicobacter pylori fertõzöttség bizonyítására. Ezek közé tartozik a sajátos ellenanyagok meghatározása a vérbõl; szénizotóp-kilégzési teszt; kórokozó génjeinek kimutatása székletbõl, nyálból. A gyomortükrözést nem igénylõ vizsgálómódszerek olcsóbbá válásával remény van rá, hogy hazánkban is megjelennek és a mindennapos gyakorlatban használni fogják. Ezeknek a korszerû vizsgálómódszereknek az elterjedésével nem csak a diagnózis felállítása, hanem a gyógyulás nyomon követése, igazolása is egyszerûsödik majd. Abban az esetben, ha a nyombélfekély / gyomorfekély mellett a Helicobacter pylori fertõzöttség is igazolódott komplex kezelést kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a savtermelést csökkentõ kezelést ki kell egészíteni antibakteriális kezeléssel. Viszont a tünetmentes Helicobacter pylori pozitív nem fekélyes emberek kezelése a jelenlegi álláspont szerint indokolatlan.

A fekélybetegség gyógyulásához sokszor életmód változtatás is szükséges. Több idõt kell szánni pihenésre, alvásra. El kell hagyni az alkohol fogyasztását és a dohányzást. Bizonyos gyógyszerek, elsõsorban a nem szteroid gyulladásgátló fájdalomcsillapítók szedését fel kell függeszteni. (A Helicobacter pylori negatív fekélybetegség hátterében többnyire ezek a gyógyszerek állnak) Rendszeressé kell tenni az étkezést, csökkenteni kell a kávéfogyasztást.

A savtermelést csökkentõ gyógyszerek csoportját a H2-receptor antagonisták és a proton-pumpa gátlók alkotják. Savközömbösítõk, nyálkahártyát védõ gyógyszerek is alkalmazhatók. A Helicobacter pylori baktérium elpusztítására számos antibakteriális szer áll rendelkezésre. Ezzel a kombinált eradikációs kezeléssel a fekélybetegség szövõdményei megelõzhetõk, a mûtét elkerülhetõ.