Citymed orvosi portál

1997.07.02.
Belváros-Lipótváros
Budapest Fõváros V. ker. Önkormányzatának Hivatalos és Közéleti Lapja

Tulajdonképpen minden ember szeretne egészséges maradni, szeretné megõrizni fizikai erejét, szellemi aktivitását. Az életkorhoz kapcsolódó krónikus betegségek megelõzése és hatásuk mérséklése már fiatal korban el kell kezdõdjön. Igen nagy jelentõsége van az egészségnevelésnek, az egészségügyi felvilágosító munkának.

Most lássuk csak, mi is az öregedés?
Az öregedést a belsõ környezet állandóságát (homeostasis) biztosító élettani folyamatok fokozatos beszûkülése (homeostenosis) hozza létre, emiatt az egyes szervek és szervrendszerek mûködési tartalékai egyre fogynak.

Milyen életkorban indul meg ez a folyamat?
Tulajdonképpen a születés pillanatában, de érzékelhetõen a harmadik évtizedet követõen, egyénenként változó mértékben és ütemben.

Egyformán öregszenek a szerveink?
Nem. az egyik szerv vagy szervrendszer mûködésének csökkenése független a másikétól. A zavarok létrejöttét elsõsorban az étrend, életmód, környezeti hatások befolyásolják:

Mi a különbség az öregedés és a betegség között?
Ha egy szerv mûködése rövid idõ alatt romlik, akkor szoktunk betegségrõl beszélni. A fokozatos, lassú mûködésromlást tarthatjuk az öregedési folyamatnak.

Idõskorra is maradhatunk egészségesek?
Természetesen! De ehhez bizonyos életmódi megszorításokat be kell tartanunk. Például a rizikótényezõk (dohányzás, mértéktelen alkoholfogyasztás, tunya életmód, elhízás stb.) kiküszöbölése révén.

Hogy lehet az, hogy az öregedés nem jár panasszal?
Mivel túlbiztosított a szervek mûködése, az élettani folyamatok fokozatos beszûkülése a megszokott napi életmódra nincs kihatással.

Ha valaki a 60 éves kort betöltötte, hány évet élhet még?
A statisztikai adatok szerint igen nagy valószínûséggel megélheti a 80. születésnapját. Aki 75 éves 11 évet remélhet még, aki viszont a 85. évét is betöltötte, nagy eséllyel 91 éves lehet.

Mi a rossz az öregedésben?
Az életkor elõrehaladtával egyenes arányban nõ a kockázata a betegségeknek.
Az élettani tartalékok csökkenése miatt az idõs ember sokkal érzékenyebb a környezeti hatásokra, kóroki tényezõkre.

Ugyanaz a betegség egyformán veszélyes a fiatalra, idõsre?
Nem egyformán. Mivel idõsebb korban az élettani tartalékok kisebbek, ezért a betegségek lefolyása súlyosabb, esetleg végzetes is lehet.

Milyen sajátosságok jellemzik az idõs ember megbetegedését?
Idõs embernél az egyes betegségek nem a megbetegedett szervrendszerre jellemzõ tünetekkel járnak, hanem más szervek mûködészavarát sugallják. Hogy érthetõbb legyen, lássunk egy példát: tüdõgyulladás esetén nem a klasszikus tünetek (magas láz, mellkasi fájdalom, köhögés, köpet) jelentkeznek, hanem például hangulati nyomottság, zavartság, vizelettartási képtelenség, stb.
A kompenzációs mechanizmusok csökkenése miatt egy kórkép tünetei sokkal korábban megjelennek az idõs beteg esetében. Sokszor ez a jelenség megkönnyíti az orvos munkáját, mert korábban kiderül a betegség, mikor még nincs elõrehaladott állapotban. Sajnos a kompenzációs mechanizmusok beszûkülése miatt a gyógyszeres kezelés nehezebbé válik, mert kisebb dózisok alkalmazása esetén is megjelenhetnek súlyos gyógyszer-mellékhatások.
Az is megfigyelhetõ, hogy sokszor egyszerre több szervrendszer betegszik meg. Ezek bármelyikében bekövetkezõ kisfokú javulás már igen gyors általános javulást eredményez. Az idõs embernél a betegségek lefolyása súlyosabb, de a kezelés hatékonyabb szokott lenni, mint a fiatalok esetében.

Milyen elváltozások társulhatnak az öregedéshez?
Összességében csökken a test teljes víztartalma és a zsírmentes testtömeg. Az össz-zsírtartalom aránya növekszik. Csökken a testsúly és a testmagasság. A bõralatti zsírszövet csökken, szárazzá válik a bõr. Romlik a látás, hallás, gyengül a szaglás, ízérzés. Az érrendszer rugalmatlanná válik, meszes felrakódások jönnek létre. A tüdõ kapacitása ventillációs zavar miatt romlik. A csont és izomtömeg csökken. Az érfalak rugalmatlanná válnak az agy mérete, súlya csökken. Az ellenállóképesség romlik. Õszül a haj.

Mi jelenti a legnagyobb veszélyt az idõs emberre?
Az elesés. Az otthon élõ idõs emberek egyharmada, az intézeti körülmények között lakók még nagyobb hányada elesik évente legalább egyszer. Az eleséskor komoly csontsérülés pl. combnyaktörés is bekövetkezhet, ami önmagában is végzetes lehet. De sérülés nélkül is kialakulhat az eséstõl való félelem, ami inaktivitásra késztet.

Milyen egyéb probléma van, mely hasonlóan kirekesztõ hatású az idõs emberre nézve?
Az inkontinencia, azaz a vizelettartási képtelenség. Sokkal nagyobb arányú ez a probléma, mint ahogy hisszük. 80 év feletti nõk 50 %-a, a férfiaknak pedig 25 %-a küszködik ezzel a gonddal. Az alacsonyabb korosztályú betegek körében is gyakori gond, de a szégyenlõsség miatt sok esetben rejtve marad. Rengeteg lelki és társadalmi probléma forrása lehet.

Az idõs ember gyakran válik depresszióssá, úgy érzi, hogy már nincs rá szüksége senkinek. Mit tehetünk ebben az esetben?
Az idõs ember nem feltétlenül a hasonló korosztályú, egészségi állapotú társai körében érzi jól magát. Vonjuk be a család életébe, beszéljük meg vele a problémákat, kérjük ki a véleményét. Kérjük meg feladatokra, melyeket szívesen elvégez, de nem okoz számára különösebb megterhelést. Így talán csökkenthetjük benne a mellõzöttség érzését.

Az egészségügyben dolgozók, elsõsorban a háziorvosok felelõssége igen nagy a preventív (megelõzõ) orvoslás terén. Ugyanakkor azt is látni kell, ebben a munkában nagy feladat hárul a különféle közösségekre (család, munkahely, stb.) és az egyénre egyaránt. Ahhoz, hogy megvalósuljon az „egészséges idõskor”, fontos, hogy az egyén már fiatal korától kezdve bizonyítottan káros szenvedélyektõl mentes életet éljen, tudatosan óvja egészségét. Panaszmentesség esetén is célszerû az idõszakos szûrõvizsgálatokon megjelenni, illetve az ajánlott védõoltásokat kérni (influenza, kullancs, encephalitis, hepatitis, stb.)

Panasz esetén forduljon orvosához.

Dr. Nagy Károly V. kerületi háziorvos