Citymed orvosi portál

Ez a betegség gyakorisága miatt jelentõs gondot okoz kerületünk egészségügyi ellátásának. Országos statisztikák bizonyítják, hogy a magas vérnyomásban szenvedõknek csak a fele tud betegségérõl. A tudottan hipertóniásoknak is csupán a fele részesül megfelelõ kezelésben (természetesen ezek az arányok területenként, a lakosság összetételétõl függõen változnak).
A szív-, érrendszeri szövõdmények miatt mozgáskorlátozottá vált beteg gondozása, ápolása jelentõs anyagi terhet ró a családra, kerületre egyaránt. Az egyébként jól mûködõ kerületi házi szociális gondozó hálózat munkáját segítõ-kiegészítõ, otthoni betegápolásra szakosodott, elsõsorban alapítványi pénzbõl támogatott szervezeteknek is bõven jut feladat. A betegség korai felismerése és megfelelõ kezelése a szövõdmények kockázatát jelentõsen lecsökkenti.

Mikor beszélünk magas vérnyomásról? Régóta tartja magát az a nézet, hogy a vérnyomás akkor jó, ha az "életkor+100" Hgmm-ben kifejezett értéket nem haladja meg. Ez a számított érték jó közelítéssel igaz lehet az 50 év alatti korosztály esetében. A mai elfogadott szemlélet szerint akkor mondjuk valakirõl, hogy hipertónia betegségben szenved, ha megfelelõ (standard) körülmények között mérve 3 különbözõ (legalább egyhetes idõközzel mért) alkalommal vérnyomása nagyobb 140/90 Hgmm-nél. Megfelelõ körülmények alatt azt értjük, hogy a beteg a mérés elõtt 30 percig nem fogyaszthat koffeintartalmú italt, nem dohányozhat és közvetlenül a vizsgálat elõtt legalább 5 percig nyugodt, semleges környezetben kell lennie. Az önvérnyomásmérés sok esetben segíti az orvos munkáját, de ehhez a megfelelõ feltételeket (képzettség, mûszer) elõzetesen biztosítani kell. A vérnyomásmérõ mûszer kiválasztásánál a legfontosabb szempont a mûszer pontossága. Elsõsorban a higanyos vérnyomásmérõk ajánlhatók. A mérési technika elsajátítása érdekében kérjük ki a kezelõorvos tanácsát. Bizonytalan esetekben, pl. feltételezett hipertónia betegség, "fehérköpeny-hipertónia, epizodikus hipertónia kizárása érdekében nagyon jól bevált diagnosztikus módszer az ambuláns vérnyomás-monitorozás (ABPM). A beteg testére illesztett készülék rendszeres idõközökben megméri a vérnyomást és rögzíti a mért értéket. A vizsgálat végén a mért adatokat értékelik. Ez a módszer hasznos a diagnózis felállításánál és hasznos lehet a kezelés megválasztásában és a prognózis megítélésében is. A mért vérnyomás értékek alapján a betegség különféle súlyossági fokozatba (enyhe, középsúlyos, súlyos, nagyon súlyos) sorolható. Ez a besorolás a kezelés megválasztásánál játszik szerepet.

A hipertónia osztályozása: Kóreredetet tekintve a betegséget elsõdleges (esszenciális) és másodlagos csoportba sorolhatjuk. Az esetek 95%-ban nincs fellelhetõ ok, ekkor beszélünk elsõdleges, vagy másképp esszenciális hipertóniáról. Ez a betegség 25-55 év között kezdõdik. 20 év alatt igen ritkán fordul elõ. Genetikus és környezeti faktoroknak (pl. fokozott só bevitel) is szerepük van a betegség kialakulásában. A kezdeti szakaszban a vérnyomás emelkedése átmeneti, az idõ elõrehaladtával viszont állandósul. A betegséget súlyosbítja az elhízottság, szeszesital rendszeres fogyasztása és a cigarettázás. Másodlagos hipertóniának azokat az eseteket tartjuk, amikor az ok egyértelmûen kimutatható. Részletes vizsgálattal az esetek 5%-ban lehet meghatározó okot kimutatni. Ilyen ok lehet pl. csökkenõ gyakorisági sorrendben: vesebetegség, veseér betegség, hormonzavar (daganat), aortaszûkület. Ezeken a betegségeken túl a másodlagos hipertónia körbe sorolhatók bizonyos gyógyszerek (fogamzásgátló, szteroid hormon tartalmú gyógyszerek, nem szteroid gyulladásgátlók) szedése, toxikus hatású anyagok szervezetbe jutása (alkohol, ólom, higany stb.) miatt kialakult vérnyomás emelkedés.

A hipertónia szövõdményei: A szövõdmények a tartós vérnyomás emelkedés és az idõközben kialakuló érelmeszesedés miatt jönnek létre. Megvastagodik a szív bal kamrafala ez veszélyes ritmuszavart, szívizom károsodást, szívelégtelenséget eredményez. Nem ritka a hirtelen halál. Hirtelen agyi történés, például agyvérzés jöhet létre. Megbetegedhet a vese. A felgyorsuló érelmeszesedés szívizom infarktust eredményezhet. Mindezek a szövõdmények igen jó eséllyel kivédhetõk a betegség korai felismerésével és megfelelõ kezeléssel, gondozással.

Kezelés: A nem gyógyszeres kezelés a megfelelõ diétából és életmód változásból áll. Csökkenteni kell a konyhasó-, alkohol-, kávéfogyasztást. Energiaszegény étrendet kell tartani az ideális testsúly elérése érdekében. Magnézium-, kálium-, kalcium dús étrendet kell tartani. Rendszeres testmozgásra és a megfelelõ pihenésre idõt kell biztosítani. Ha a nem gyógyszeres kezelés nem hoz kellõ eredményt, azaz a vérnyomás nem rendezõdik, akkor kell a gyógyszerekhez nyúlni. De ebben már a kezelõorvos tanácsát kell kikérni, aki egyéni elbírálás szerint választja majd ki a legjobban megfelelõ vérnyomáscsökkentõ gyógyszert. (Jobb néhány tabletta rendszeres szedése, mint rokkantan más segítségére szorultan élni.)