Citymed

"A MELLR�K LEGY�ZHET� !" (V. Nemzeti R�kellenes Nap, 1997. �prilis 9.)

1997 �prilis 9-�n, az V. Nemzeti R�kellenes Napon orsz�gszerte tudom�nyos �s ismeretterjeszt� el�ad�sokat tartottak a daganatos betegs�gekr�l, kiemelten az eml�r�kr�l.

A hal�loki statisztik�k élén, szorosan a sz�v-, érrendszeri megbetegedések mögött a daganatos megbetegedések okozta hal�loz�s �ll.
V�rhat�an ez a félelmetes megbetegedés az évezred végére az élre fog kerülni. A n�k esetében a mellr�k a leggyakoribb daganat, évente 2000 esetben szerepel a hal�l okaként. A szomor� aktualit�st az adja, hogy haz�nkban is egyre növekszik az eml�r�kos megbetegedések sz�ma. �vente kb. 4100 �j megbetegedésre lehet sz�m�tani. 100 n� közül 10, els�sorban a v�ltoz� kor�ak a veszélyeztetettek. Ezen a téren nemzetközi viszonylatban is igen rossz a magyar n�k helyzete, mert haz�nk a n�i daganatos hal�loz�st tekintve a harmadik helyen van.
A sz�zadfordul� t�j�n a r�k szinte kivétel nélkül hal�llal végz�dött. A modern orvosi ell�t�snak köszönhet�en ma m�r a rosszindulat� daganatos megbetegedésekben szenved�k többsége (50-60%) gy�gy�that�. Ennek ellenére a t�rsadalomban még mindig sok a kétely a daganatos betegségek kezelésének hat�soss�g�ban.
A r�k kialakul�s�ban nagy szerepe van a t�pl�lkoz�si szok�soknak, életm�dnak. Sz�mos kutat�s, tanulm�ny bizony�tja , hogy a r�kos megbetegedések 80-85%-�t a helytelen t�pl�lkoz�s és életm�d ind�tja el. Ebb�l egyenesen következik, hogy puszt�n életm�di, étrendi v�ltoz�sokkal jelent�s eredményt lehet elérni a megel�zés terén. A r�kos betegség kemény harcos, sokkal nehezebb vele megküzdeni - ak�r betegként, ak�r kezel�orvosként �llunk vele szemben - mint kitérni el�le.
Mi is az a r�k? Valamilyen r�kkelt� anyag, vagy un. szabad gyök hat�s�ra testünket alkot� sejtek egyikében, annak genetikai �llom�ny�ban (DNS) olyan v�ltoz�s következik be, hogy a sejt kics�szik a szab�lyoz�s al�l, korl�tlanul oszt�dni kezd, növekv� idegen szövet képz�dik, ami a szervet és annak hat�rait nem k�méli, környezetét roncsolja, esetleg a testen belül id�vel t�volabbi területekre is eljut, ott is szaporodni kezd.
Mi v�ltja ki a r�kos megbetegedést? A leggyakoribb okok: nem megfelel� (zs�rd�s, fehérjed�s, rostban szegény) t�pl�lkoz�s, doh�nyz�s, t�lzott alkohol fogyaszt�s, különféle mérgez� kémiai anyagok és az ioniz�l� sug�rz�s. A kiv�lt� okok igen v�ltozatosak, de többségük elkerülhet� lenne.
Eml�r�k esetén a t�lzott cukorfogyaszt�snak is jelent�séget tulajdon�tanak.
Milyen kock�zati tényez�k szerepelnek az eml�r�k kialakul�s�ban? A betegség kialakul�s�nak veszélye nagyobb, ha anyai �gon gyakrabban fordult el� eml�r�k. Hajlamos�t� tényez�k: el�rehaladott életkor; csal�di halmoz�d�s; ellenoldali eml�ben kor�bban rosszindulat� tumor volt; 12 éves kor el�tt kezd�d� és 50 év felett elmarad� menses; 30 éves kor feletti els� szülés. Egyéb, kevésbé szoros kock�zati tényez�k: elh�zotts�g; sok koleszterint tartalmaz� étrend; ioniz�l� sug�rz�sok.
Milyen tünetek h�vj�k fel a figyelmet? Többnyire véletlenül, mosakod�s közben tapint csom�t a beteg a mellében. Ilyen esetben helyes miel�bb orvoshoz fordulni. A betegek egy része csak néh�ny hét m�lva keresi fel orvos�t, miut�n az els� lelki megr�zk�dtat�son t�lteszi mag�t. Sajnos - az esetek kisebb sz�zalék�ban ugyan (10-12%) - a beteg h�napokig titkolja betegségét, esetleg csak a hirtelen növekedés, illetve kifekélyesedés ut�n fordul orvoshoz. Kevésbé gyakori tünetek: az eml� beh�z�d�sa, v�ladékoz�sa, f�jdalmass�ga, b�rp�r megjelenése, tapinthat� h�nalji nyirokcsom�k kialakul�sa.
Tudat�ban kell lenni annak, hogy a korai st�diumban észlelt daganat a legtöbb esetben nyomtalanul elt�vol�that�!
Milyen vizsg�l� m�dszerek �llnak rendelkezésre? Az egyszerû tapint�s; az eml� röntgenvizsg�lata (mammogr�fia); ultrahang vizsg�lat; a csom�b�l szövettani vizsg�lat; laborat�riumi vizsg�lat; stb.
Nagyon fontos az önvizsg�lat, melyet havi rendszerességgel szükséges elvégezni! Negyven éves koron t�l évente mammogr�fi�s vizsg�lat javasolt.
Ha m�r kialakult a daganat, milyen kezelési m�dok �ll�that�k csatasorba ? A klasszikus szemlélet szerint a daganatot el kell puszt�tani valamilyen m�don (mûtét, sug�r, kemoter�pia). A m�sik m�dszer a beteg szervezet meger�s�tésére ir�nyul, hogy az képes legyen önmag�t meggy�gy�tani (pl. a nagyd�zis� vitamin kezelés, gy�gyte�k, immunkezelés). Az eml�r�k esetén a sebészeti ell�t�s a leggyakoribb.
Manaps�g az eml� megtart�sa is cél (csökkentett radikalit�s� eml�mûtétek), emiatt a kiterjesztett mûtétek ar�nya fokozatosan visszaszorult, csak a daganatot hordoz� eml�szektort t�vol�tj�k el a hozz� tartoz� nyirokcsom�kkal. A szövettani lelet és egyéb leletek birtok�ban végzett kiegész�t� (adjuv�ns) kemo-, radio- és hormonter�pia a betegek sz�m�ra teljes gy�gyul�st hoz. El�rehaladott esetekben a kombin�lt kezeléssel tart�s tünetmentességet, javult életmin�séget lehet elérni.
Mit tegyünk �ltal�ban a daganatos megbetegedés megel�zésére ? Az un. „els�dleges megel�zés" a r�kkelt� anyagok t�voltart�sa, helyes életm�d kialak�t�sa. A kor�bban eml�tett kiv�lt� okok mell�zése, kerülése. Teh�t rostd�s (gyümölcs, zöldség), zs�rszegény, kevesebb fehérjét tartalmaz� ételeket fogyasszunk. Kerüljük a nat�v cukrokat, alkoholt, p�colt, s�zott, füstölt h�sokat. Rendszeres testmozg�ssal �ll�képességünk, ellen�ll� képességünk javul. T�pl�lékunkat érdemes kiegész�teni az un. antioxid�ns anyagokkal, mint pl. a C, E vitaminok, béta karotin, szelén, stb. Ilyen étrenddel, életm�ddal a daganatos betegség kialakul�s�nak kock�zata 80-85%-al csökkenthet� lenne. Sajnos haz�nkban a r�kellenes küzdelemben is a rendk�vül egészségtelen életm�di szok�soknak a megv�ltoztat�sa a legnehezebb feladat.
Mit tehet a t�rsadalom? A „m�sodlagos megel�zés" feladatkörébe tartozik a megfelel� szûrési technik�k kidolgoz�sa és alkalmaz�sa ( önvizsg�lat, orvos fizik�lis vizsg�lata, mammogr�fia, stb.).
A betegség korai felismerése a hangs�lyos. Szükséges egy hatékony ( érzékeny és fajlagos) szûrési m�dszer kidolgoz�sa, mellyel a veszélyeztetett lakoss�g hatékony és olcs� szûrése megval�s�that�. Am�g ilyen hatékony szûrési technika nem �ll rendelkezésre, még hangs�lyosabb a folyamatos megfelel� egészségnevelés, felvil�gos�t� tevékenység. Azokban az orsz�gokban, ahol a szûrés megfelel�en mûködik, a hal�loz�si mutat�k 30-50%-al csökkentek.
Az eml�mûtétet követ�en milyen kezelést kap a beteg? A mûtétet követ�en a rehabilit�ci� a sebészeti oszt�lyon m�r elkezd�dik. Gy�gytorn�sz seg�tségével a v�ll és a kar mozg�s�nak helyre�ll�t�sa, a keringés, légzés jav�t�sa a feladat. A rehabilit�ci� testi, lelki és szoci�lis t�mogat�st jelent, annak érdekében, hogy a beteg képes legyen visszatal�lni az életbe. Ha a pszichés, a fizikai rehabilit�ci� sikeres, akkor nagy az esély a szoci�lis rehabilit�ci� megval�sul�s�ra is.

« vissza

Id�pont foglal�s

Id�pont foglal�s ›

A foglal�shoz regisztr�ci� sz�ks�ges.
Regisztr�ci� ›
Ha m�r regisztr�lt, az oldal tetej�n tal�lhat� link seg�ts�g�vel bel�phet.

Az orvos v�laszol

Tegye fel k�rd�s�t - �r�sban v�laszolunk �nnek K�rdezzen �n is! ›

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

"A MELLR�K LEGY�ZHET� !" (V. Nemzeti R�kellenes Nap, 1997. �prilis 9.)

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

"A MELLR�K LEGY�ZHET� !" (V. Nemzeti R�kellenes Nap, 1997. �prilis 9.)

keres�s

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol