Citymed orvosi portál

Lehet munkahelyi feladatokat otthon elvégezni, majd kommunikációs szoftver, modem és telefonvonal segítségével a munkahelyi számítógépre továbbítani. Banki szolgáltatásokhoz is hozzájuthatunk, az internet segítségével a világot bebarangolhatjuk, miközben ki sem mozdulunk lakásunkból. Akár kedvtelésbõl, akár munkánk miatt naponta 6-8 órát is töltünk a képernyõ elõtt. A számítógéppel dolgozók munkakörülményeit, az un. képernyõs munkahelyeket az ergonómusok már évek óta vizsgálják. Számos tanulmányban hívták fel a figyelmet a számítógépes munka egészségkárosító hatásaira. A képernyõs munkahelyekre a mai napig nincs rendeletszerûen kötelezõ, normatív elõírás hazánkban. A téma fontosságát az V. kerületben az adja, hogy az itt tömörülõ minisztériumok, hivatalok, bankok, vállalati irodák dolgozói létszámát jelentõs százalékban a kerületi lakosság teszi ki.
Máté Attila 28 éves kerületi lakos (aki fényszedõként dolgozik, munkahelyén napi 8 órát tölt képernyõ elõtt) csukló-, karfájdalmakkal, hát-, derékfájdalmakkal, látászavarral, koncentrálóképesség romlásával, fejfájás, feszültség, idegesség, ingerültség panaszokkal jelentkezett.
Panaszai egyértelmûen összefüggésbe voltak hozhatók rossz munkakörülményeivel.
M.A.: Teljesítménybérben dolgozom, a 8 órás munkaidõben csak 25 perc szünetet tarthatok.
A munkakörnyezetre vonatkozó kérdéseimre az alábbi választ mondta el:
M.A.: Többen dolgozunk egy szobában. A monitoromat közvetlen napsugárzás éri, ha a képernyõt másik irányba fordítom egyéb tükrözõ felületek látszanak rajta. Nincs klímaberendezés, nyáron nagyon meleg a helyiség, ha ablakot nyitunk huzat van. Az asztalom kicsi, az iratokat nem tudom jól elhelyezni rajta. Az asztal és szék magassága nem állítható, a szék támlája nem dönthetõ. Állandó zajban dolgozom, mert a szobában van a nyomtató, fénymásoló gép és az utcai zaj is erõsen beszûrõdik.
Máté Attila által elmondottak szinte általános problémaként jelennek meg. A termelékenység növelése, gazdaságossági elképzelések miatt a számítógépeket mint “termelõ berendezéseket” hadrendbe állítják, de nem fordítanak kellõ figyelmet az azokkal dolgozó “emberi tényezõ” igényeire. A morbiditási és mortalitási statisztikák szerint a világ élmezõnyébe tartozunk, a nem kellõ figyelemmel kialakított képernyõs munkahelyek tovább rontanak ezen a helyzeten.
A betegek panaszai ezeken a munkahelyeken látásromlás, pszichés zavarok, mozgásszervi panaszok kérdéskörbe tartoznak. Ezek a következõk: fáradság, idegesség, szemhéj-remegés, égõ szemfájdalom, tarkó-, hát-, derék-, csukló-, kar-, vállfájdalom. A mozgásszervi panaszok a munka statikus jellegébõl adódnak. A látványos feltételezések ugyanakkor, melyek sugárártalomról, a szem tönkremenetelérõl, magzati károsodásról szólnak, nem kellõen megalapozottak. Csak egy példa: televízió és a számítógép monitor közötti különbség. A televízió nagyságrendekkel nagyobb elektromágneses sugárzást bocsát ki magából. Különösen érvényes ez az alacsony kisugárzású monitorok elterjedése óta. Tiltani kell emiatt a televízió számítógépes monitor helyetti alkalmazását. (a lakásokban gyakori, hogy a játékprogramokat futtató számítógépekhez tv készüléket csatlakoztatnak és ezen játszik a gyerek). Közismert, hogy a televízió képernyõjének nagysága megszabja, hogy milyen távolságból nézhetjük azt. A panaszok viszonylag fiatal életkorban történõ halmozódása rámutat a munkakörülmények optimalizálásának és a megterhelések korlátozásának szükségességére.
A hazai egészségügyi vezetés az Európai Unió irányelveihez igazodva rendeletet terjeszt elõ a képernyõs tevékenység egészségügyi és biztonsági követelményeirõl, melyrõl a parlament feltehetõen még ebben az évben döntést hoz.
Az Európai Unió képernyõs munkahelyekre vonatkozó rendeletei pontosan elõírják a munkavállalók terhelhetõségi határait, munkafeltételeit, melyek biztosítása minden munkáltatóra nézve kötelezõ. A munkavállalónak egy elõzetes látás-, pszichés-, mozgásszervi vizsgálaton kell átesnie. Tájékoztatni kell a munkavállalót a képernyõs munkahely egészségügyi vonatkozásairól és ki kell képezni annak használatára. A munkaterhelést csökkentendõ a képernyõ elõtti munkát óránként 10 perc szünettel kell megszakítani. Idõszakos orvosi vizsgálatnak is történni kell. Ha szükséges a munkavállalót el kell látni a képernyõfigyelés távolságában éleslátást biztosító szemüveggel. A monitor kontrasztos és villódzásmentes kell hogy legyen, és a tükrözõdés mentesség érdekében biztosítani kell a könnyû állíthatóságát. A billentyûzetnek dönthetõnek kell lenni és szükség esetén be kell szerezni akár puha párnázatot a csukló alátámasztására. A billentyûzetnek tapadnia kell a tartófelülethez. A munkaasztalnak elegendõen szélesnek és kellõ magasságúnak kell lennie. A munkaszék stabil, párnázott kell legyen, biztosítani kell magasságának és támlájának állíthatóságát. A laptartót úgy kell elhelyezni, hogy a tekintet áthelyezése elegendõ legyen, folyamatosan lehessen dolgozni a fej vagy a törzs elfordítása nélkül. A munkakörnyezetet úgy kell kialakítani, hogy a munkavégzõnek elegendõ helye legyen a testhelyzet változtatáshoz. A munkahely megvilágításának olyannak kell lennie, hogy kellõ kontraszt legyen a képernyõ és a háttérkörnyezet között. A monitorok fényerejét figyelembe véve a háttérvilágításnak kb. 500 lux fényerejûnek kell lennie. A képernyõn a munkát zavaró tükrözõdést és fényvisszaverõdést ki kell küszöbölni. A képernyõs munkahelyek fokozott szellemi és figyelmi teljesítmény igényelnek, ezért biztosítani kell, hogy a zajszint ne legyen magas. Ennek szintje optimális esetben az 55 dB, de nem haladhatja meg a 65 dB értéket. Diszkomfortot okozó sugárzó, áramló hõhatásokat, huzatot ki kell küszöbölni.
A szoftverekkel szemben támasztott igény többek között, hogy a velük dolgozónak módja legyen adott idõpillanatban saját teljesítményét ellenõrizni. A képernyõs munkahelyek telepítésekor ha a fenti feltételek teljesítésére is gondolnak, akkor többnyire a telepítési költség egy százalékát sem teszi ki az ezekre fordítandó hányad.
Ha a képernyõs munkahelyi feltételek rosszak, megnõ a hiányzások és a táppénzes napok száma, ami nem csak a munkáltató számára hátrány, hanem társadalmi mértékkel mérve is káros.
Máté Attila táppénzes állományba vétele is elkerülhetõ lett volna, ha munkáltatója munkahelyi körülményei javítására gondot fordított volna.