Citymed

�ltet� napsug�r?

1930-as �vekt�l a strandol�ssal egy id�ben divatba j�tt a napoz�s. Kor�bban az �ri h�lgyek �vsz�zadok �ta gondosan vigy�ztak arra, nehogy nap �rje h�feh�r b�r�ket, s a f�ldeken munk�t v�gz� parasztasszonyokhoz hasonl�an szepl�sek vagy net�n barn�k legyenek.

1930-as évekt�l a strandol�ssal egy id�ben divatba jött a napoz�s. Kor�bban az �ri hölgyek évsz�zadok �ta gondosan vigy�ztak arra, nehogy nap érje h�fehér b�rüket, s a földeken munk�t végz� parasztasszonyokhoz hasonl�an szepl�sek vagy net�n barn�k legyenek. A s�padt "szobasz�n" igaz�n nem t�nt el�nyösnek fürd�ruh�ban, �gy néh�ny év alatt lassan kialakult az évsz�zados szok�sokkal szemben a nem dolgoz� rétegek �j "st�tusszimb�luma", az egyenletesen barn�ra sütött b�r kultusza. Kellemes, napsütéses id�ben szinte mindny�jan sz�vesen vonulunk ki a strandokra, a kiskertekbe, de a napoz�s veszélyeivel sokszor nem sz�molunk. Miel�tt azonban kitennénk fehér b�rünket a nap simogat� sugarainak, érdemes egy kicsit elgondolkodni a napoz�s sokszor csak évek m�lva észlelhet� k�ros következményeir�l.

Milyen folyamatok mennek végbe b�rünkben a napfény hat�s�ra?
A napfény k�ros�t� ultraibolya sugarai ellen b�rünk kétféleképpen védekezik. A felh�m szarurétege megvastagodik, emiatt a sugarak jelent�s része visszaver�dik, illetve szétsz�r�dik. A h�mrétegben speci�lis sejtek, az �n. melanocyt�k �ltal termelt barna festék a sugarak egy részét elnyeli. A fennmarad� UV-sug�rz�s okozza a napfény korai (napégés) és kés�i (b�rr�kok, a b�r korai elöregedése) k�ros következményeit.

Mi jellemz� a napégésre?
Ha a b�rt t�lzott mértékben érik a 280-320 nm hull�mhossz� ultraibolya (UV-B) sugarak m�l� h�ml�ssal j�r� b�rp�r, f�jdalmas duzzanat jelentkezhet. A panaszok és tünetek a napoz�s kezdetét�l sz�m�tott 1-24 �r�n belül kezd�dnek és 72 �ra alatt t�ljutnak a cs�csponton. S�lyos esetben a b�r h�lyagosod�s�val, és m�sodlagos fert�zés kialakul�s�val is sz�molni kell.

A v�zben tart�zkod�s, �sz�s közben is leéghetünk?
Igen, mert az un. kemény UV tartom�ny (UV-B), mely a leégést okozza a v�zben (v�ztisztas�gt�l függ�en) 15-30 cm-ig lehatol. �ppen ezért nem javasolt a nudista fürdés. Célszer� a v�zben is a hossz� ujj� p�l�trik� viselése. Ausztr�li�ban, ahol igen magas a napsütéses �r�k sz�ma, nem csak divat a neoprén fürd�ruha és a nyakig z�rt 2 mm vastag neoprén ruha, hanem célszer� viselet is. Különösen veszélyes a v�zen cs�nakban, matracon val� napoz�s.

Miért öregszik a b�r napoz�s hat�s�ra?
Mert a mértéktelen napoz�s következtében a b�rben felgyorsul az a természetes, vissza nem ford�that� folyamat - többi szervünkhöz hasonl�an - amit öregedésnek h�vunk. A h�msejtek szaporod�sa lelassul, emiatt a h�m elvékonyodik. A sejtek v�ztartalma csökken, a rugalmas rostok megfogyatkoznak. A b�r ereinek fala is fokozatosan tönkremegy, emiatt azok végérvényesen kit�gulnak. A b�ralja is megfogyatkozik. Mindezek "eredményeként" a b�r elvékonyodik, a kit�gult erek l�that�v� v�lnak. A szemek és a sz�j környékén megjelennek, majd egyre szaporodnak a szarkal�bak. A b�r felsz�ne sz�razz�, h�ml�v� v�lik, ez viszketést okoz. Különösen az arcon és a kézfejeken az egyenetlen festéktermelés és eloszl�s eredményeként barna vagy fehér foltok jelennek meg.

Van összefüggés a napfény és a b�rdaganatok kialakul�sa között?
Erre hat�rozott igen a v�lasz. Ezt a kapcsolatot az a tény is bizony�tja, hogy ezek a daganatok leggyakrabban a fénynek szinte mindig kitett területeken (arc, fül, orr, kopasz fejtet�, kézh�tak) keletkeznek.

Milyen b�rdaganatok alakulhatnak ki a napoz�s hat�s�ra?
R�kmegel�z� �llapotnak h�vjuk a keratosis solare (senile) nev� b�relv�ltoz�st, mely 50 év feletti vil�gos b�r�, szem� egyéneken jelenik meg gyakrabban. Fény lokaliz�ci�ban, arcon, fülön, kézh�takon, alkarokon - egyéb kr�nikus napfény k�ros�t�ssal együtt - sokszorosan el�fordul�, elmos�dott hat�r�, érdes felsz�n�, egyenetlenül h�ml�, esetenként viszket� b�rp�r. A felsz�n vaskos, fokozottan elszarusod�, olykor szarvszer� lehet, f�leg a kézh�takon. Egyre gyakoribb fiatalabb egyéneknél is, az intenz�v napoz�s következményeként. A napsugarak legs�lyosabb, évekkel, évtizedekkel kés�bb mutatkoz� hat�sa a különböz� b�rr�kok keletkezése. Egyértelm� az összefüggés a leggyakoribb h�msejtekb�l sz�rmaz� b�rr�k (basalioma, spinalioma) kialakul�sa és az évek sor�n elszenvedett napsug�rz�s energi�ja között. A basalioma �ttétet gyakorlatilag nem ad, de helyileg lassan besz�ri a környezetét, középpontj�ban kifekélyesedésre hajlamos. Nem ilyen egyértelm� a kapcsolat a h�mban elhelyezked� festéktermel� sejtek rosszindulat� burj�nz�sa (melanoma) és a napsug�rz�s közötti összefüggés. Gyakran el�zetesen meglév� festékes anyajegyb�l indul ki. Az �jabb megfigyelések alapj�n ma az a felfog�s, hogy a melanoma kialakul�s�t els�sorban a hirtelen, nem feltétlenül hossz� t�v�, de nagyon intenz�v napoz�s, illetve ennek ismétl�dése seg�ti el�.

Hogyan el�zhetjük meg a napsug�rz�s k�ros hat�sait?
Kerüljük a déli, t�z� napot. Ha ez nem lehetséges gondoskodjunk megfelel� védelemr�l, viseljünk könny�, j�l szell�z� ruh�zatot, fejünket fedjük, vagy naperny�t haszn�ljunk. �vek �ta forgalomban vannak napvéd� kész�tmények (krém, olaj, naptej, stb.), melyek er�sségét a faktorsz�mmal jellemzik. Ezek a kész�tmények faktorsz�mukt�l függ� mértékben szintén a napsugarak visszaverése, sz�r�sa vagy elnyelése �tj�n fejtik ki hat�sukat.

Mit jelent a fényvéd� faktorsz�m?
Minden ember - b�rt�pust�l függ�en - meghat�rozott ideig tart�zkodhat a napon anélkül, hogy leégne. Ha egy adott kész�tmény faktorsz�m�val ezt az id�tartamot megszorozzuk, megtudjuk, hogy a napvéd� kész�tmény seg�tségével, mennyivel ny�jthatjuk meg a napoz�st anélkül, hogy b�rünk k�rosodna. Ennek kisz�m�t�s�hoz azonban ismernünk kell b�rt�pusunkat. Ezt b�rünk és hajunk természetes sz�néb�l hat�rozhatjuk meg.

Ebb�l a szempontb�l milyen b�rt�pust különböztethetünk meg?
A fényre különösen érzékenyek haja vil�gossz�ke vagy vörös, b�rük nagyon halv�ny, gyakran sz�mos szepl�vel tark�tott. Ezek az emberek kezdetben csak percekig tart�zkodhatnak a napon leégés veszélye nélkül. Nyaral�sn�l �k magas, 15-20 faktorsz�m� naptejeket, olajokat haszn�ljanak. A napfényre alig, vagy nem érzékeny emberek haja sötét, b�rük télen is kreol, barn�s �rnyalat�. �k az alacsony, 2-6 fényvéd� faktor� kozmetikumokat haszn�lj�k, b�r gyakran fényvédelem nélkül sem égnek le. Vannak olyan b�rbetegségek, melyek kiv�lt�s�ban vagy rosszabbod�s�ban a napsug�rz�s szerepet j�tszik. Ilyenkor igen magas, 25-30 faktorsz�m� kész�tményeket érdemes rendszeresen alkalmazni, még enyhe napsütésnél is. (Bizonyos gy�gyszerek, kozmetikumok b�rünk fényérzékenységét jelent�sen fokozhatj�k, �gy szedésük, ill. alkalmaz�suk heves napégést okozhat.)

« vissza

Id�pont foglal�s

Id�pont foglal�s ›

A foglal�shoz regisztr�ci� sz�ks�ges.
Regisztr�ci� ›
Ha m�r regisztr�lt, az oldal tetej�n tal�lhat� link seg�ts�g�vel bel�phet.

Az orvos v�laszol

Tegye fel k�rd�s�t - �r�sban v�laszolunk �nnek K�rdezzen �n is! ›

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

�ltet� napsug�r?

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

�ltet� napsug�r?

keres�s

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol